Ferenc pápa: A háború szólistái törnek utat maguknak

Ferenc pápa: A háború szólistái törnek utat maguknak

Ferenc pápa beszédet mond az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel szervezett találkozóján a Karmelita kolostorban 2023. április 28-án. (MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ferenc pápa – aki háromnapos apostoli látogatáson vesz részt Magyarországon – a Karmelita kolostorban beszélt Novák Katalin köztársasági elnök köszöntése után, a beszédet Orbán Viktor Facebook-oldalán lehetett követni. 

A katolikus egyházfő teljes beszéde itt olvasható. Ferenc pápa Budapestet méltatva többek között azt mondta, a magyar főváros a történelem egyik központi helye. A pápa olaszul beszélve József Attila A Dunánál című versét is idézte. „Budapest a hidak, a szentek és a történelem városa” – mondta az egyházfő. Fájdalmas konfliktusokat élt meg a város – tette hozzá, utalva az 56-os forradalomra és a II. világháborúra. „Budapest ismeri a szabadság értékét, és küldetésként magában hordozza a demokrácia béke álmának a küldetést” – mondta. A pápa szerint Budapest az egyik olyan európai város, amely ismeri a szabadság értékét, és Magyarországnak hídépítőnek kell lennie hit dolgában is. Mint fogalmazott, Magyarország hídépítő lehet, mert különféle felekezetek élnek együtt békében.

Kifejtette azt is, hogy a háború utáni időszakban Európa azt a nagy reményt képviselte, hogy a nemzetek közötti szorosabb kötelékek megakadályozzák a további konfliktusokat, de abban a világban, ahol élünk, a közösségi politika és a multilateralizmus iránti szenvedély mintha a múlté lenne. Egy olyan Európára gondolok, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről” – fogalamzott.

A háború kapcsán a katolikus egyházfő úgy fogalmazott, hogy a béke álmát éneklő kórus szólamának leáldozóban van, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak. Vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? – tette fel a kérdést Ferenc pápa, aki arról is beszélt, hogy fellángolt a nacionalizmus, a háború felé mozdulunk el, a politika nem akar problémákat megoldani, inkább indulatokat szít fel, visszafejlődve egyfajta háborús infantilizmusba. 

A pápa beszédében hangsúlyozta, hogy konfliktusok helyett harmóniára van szükség. Egy olyan Európáról beszélt, amely nem válik a részeinek túszává. „Jónak lenni jó, jobb adni mint kapni” – mondta magyarul Ferenc pápa. Ferenc pápa többször is idézett az Alaptörvényből, főleg azokat a részeket emelte ki, amelyek a népek és népcsoportok békés együttélésére utal. Az egyházfő olyan ideológiai gyarmatosításról is beszélt, amely eltünteti a különbségeket, megemlítette ebben az összefüggésben a genderkultúrát is, ahogy azt is, hogy vívmányként dicsekednek az abortuszhoz való joggal, ami mindig tragikus vereséget jelent, ehelyett milyen csodálatos, ha személy- és emberközpontú Európát építenek, ahol hatékony családpolitika működik. Megköszönte a magyar egyházi vezetők munkáját, akik szerinte élen járnak az egyházi munkában.

A pápa figyelmeztetett, hogy „az állam és az egyház közötti termékeny együttműködés gyümölcsöző, azonban meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon. Fontos, hogy minden keresztény emlékezzen erre, az evangéliumot tartsa viszonyítási pontnak, ragaszkodjon a szabad és felszabadító jézusi döntésekhez és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett.” Szent István Intelmeiből idézve pedig arról is beszélt, hogy az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő.  „Isten áldd meg a magyart” – zárta beszédét magyarul a pápa.

Ferenc pápa a Novák Katalinnal folytatott megbeszélés előtt a következő bejegyzést tette a Sándor-palota vendégkönyvébe: „zarándokként és Magyarország barátjaként érkezem, a történelemben és kultúrában gazdag országba. Budapestről, mely a hidak es szentek városa, egész Europára gondolok és imádkozom, hogy egységben és szolidaritásban a mi napjainkban is a béke otthona legyen és a befogadás hírnöke” – tette hozzá.

Orbán Viktor arról beszélt a Ferenc pápával való találkozóján, hogy az Alaptörvény is mondja: Magyarországon a kereszténységnek nemzetmegtartó ereje van, közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Kereszténység nélkül ma Magyarország nem létezne, mondta a miniszterelnök. Magyarországnak akkor van jövője, ha a keresztény úton marad, a keresztény út pedig ma a béke útja. A miniszterelnök a Facebook-oldalán is üzent a pápalátogatás kapcsán: „Magyarországnak megerősítést jelent, hogy a keresztény világ lelki vezetője a béke pártján áll.”

Ferenc pápa megérkezéséről, illetve további programjáról ITT írtunk részletesebben.