„Nagyívű jövőképet álmodott 2021-ben a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület egy határon átnyúló Interreg Common Heritage nevű projekt keretében, de ez a jövőkép a mai napig lebeg a semmiben. A tényleges, érdemi vállalásokat nem teljesítették, vagy éppúgy félbe és csonkán hagyták, papíron letudták, nyakatekerték és látszatmegoldásokkal helyettesítették, ahogyan azt a fertőrákosi tóparttal is tette az Orbán-kormány” – olvasható a Fertő tó Barátai Egyesület oldalán.
Pedig a projekt több százezer euró támogatást kapott, ám a világörökségi Fertő-tájon négy év után sem látszik semmilyen érdemi eredmény ebből a munkából. A projektben a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület, mint vezető partner 3 fontos feladat megvalósítását vállalta: az első a közös világörökségi kezelési terv kidolgozása; emellett vállalta a Fertő-Neusiedler See Kultúrtáj közös obszervatóriumának létrehozását; s végül fel kellett állítani valamint működtetni a Fertő-Neusiedler See Kultúrtáj Világörökség Tanácsa és a közös menedzsment szervezetét.
A projekt osztrák partnere az ottani világörökség egyesület, a Verein Welterbe Neusiedler See volt. A projekt lényege az volt, hogy egy határon átnyúló, intézményesített és fenntartható együttműködés jöjjön létre a világörökségi régió releváns szereplői között. A feladatokat két év alatt, 2021.01.01. – 2022.12.31. közötti időszakban kellett megvalósítani, amiért a két világörökség gondokság összesen 384 460 eruró (kb.140 millió forint) támogatást kapott.
Ha röviden kell összegezni, hogy mi történt, akkor az egyesület szerint ez úgy írható le, hogy a világörökségi kezelési terv nem készült el vállalási határidőre, 2022. decemberére, a fenntartható tájobszervatóriumnak és a közös, működő menedzsmentszervezetnek pedig állítása szerint nyoma sincs a nyilvánosságban. Ez azt jelenti, hogy sem a tájon élők, sem pedig a világörökség ügyeit rendszeresen figyelemmel kísérők nemigen hallottak még ezekről.
Persze azért nem lehet néhány mondatban ennyire egyszerűen elintézni az ügyet, a NER világa ugyanis ennél jóval bonyolultabb működésben hozta a „projekteredményeket”, amiről részletesen ITT olvashat.
Frissítés:
Cikkünk megjelenése után reagált a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület, amelyet szó szerint idézünk: állásfoglalását az alábbi linken is el lehet olvasni.
„A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesületről
1. A világörökségi egyesület 2003-ban alakult meg, tagjai: a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, 10 helyi önkormányzat, a Civilek a Fertőtájért Egyesület és a Soproni SZC Porpáczy Aladár Technikum és Kollégium. 2012 és 2022 között látta el a világörökségi címhez kapcsolódó gondnoksági feladatokat. Költségvetési támogatást, elszámolási kötelezettséggel ebben az időszakban kapott az egyesület. A cikk által idézett projekt 2021. január és 2022. december között valósult meg.
2. Az egyesület tevékenysége kezdetektől fogva az önkormányzatok együttműködésére épül. Az állam a különböző szakterületeken megtartotta hatásköreit, így az egyesület nem a világörökség legfelsőbb döntéshozó szerve. A nagy Fertő-tavi beruházás előkészítése, lebonyolítása során nem volt megszólítva, sem az egyeztetésekbe bevonva. A beruházást nagyságrendje miatt kezdetektől fogva a minisztérium saját hatáskörben tartotta.
3. Az egyesület politikai tevékenységet nem végzett, nem végez, és a jövőben sem fog.
4. Egyesületünk 2023. január 1. óta nem kezelője a Fertő-táj Világörökségnek (ezt a jogot 2012-ben kapta meg), a minisztérium a maga hatáskörében az Eszterháza Központot jelölte ki. Azóta sem a hazai, sem a nemzetközi folyamatokban, fórumokon nem veszünk részt, esetleg meghívást kapunk, ugyanúgy, mint a Fertő Tó Barátainak Egyesülete. Ez a változás egyesületünknek a befolyásvesztésen túl bevételkiesést is jelentett, így a korábbi munkatársi létszámot is a minimálisra kellett csökkentenünk. Az egyesület alapműködését a tagok befizetései biztosítják.
5. Az egyesület működése transzparens, minden fillérrel minden évben elszámoltunk és elszámolunk.
6. Az egyesület tagjai, az elnököt is beleértve, munkájukért semmilyen személyes díjazásban nem részesülnek, semmilyen jogcímen. Az elmúlt 23 évben, az egyesület megalakulása óta ilyen kifizetésre nem került sor.
7. Az elmúlt közel két és fél évtizedben egyesületünk természetvédelmi jellegű kérdésekkel nem foglalkozott, a határon átnyúló közös Nemzeti Park kiváló szakembereinek munkájában teljesen megbízva.
A "Common Heritage" projektről
8. Az Interreg pályázati rendszer lényege, hogy bár egy szerződő partner (vezető partner) van, mely ez esetben a magyar fél, a határ mindkét oldalán önálló felelősséggel valósulnak meg a projektelemek. Így az osztrák és a magyar fél önállóan felelős a projektpartnerként számára jóváhagyott költségvetés felhasználásáért, egyúttal a projekt céljait a partnerek csak közösen tudják elérni. Az új kezelési terv így pl. az osztrák partner felelősségébe tartozott. Amennyiben azzal kapcsolatban kifogások merülnek fel, akkor az osztrák projektpartnert, valamint az általuk leszerződött osztrák szakértőket kell megkeresni.
9. A cikkben elhúzódó megvalósításról írnak, ugyanakkor fontos azt jelezni, hogy az Interreg-pályázat végrehajtásának idején (2021. január – 2022. december) a pandémia és annak következményei jelentősen befolyásolták az életünket, a bezártság következtében sok határidő későbbre tolódott, és ez nemcsak az Irányító Hatóság, hanem az Európai Bizottság tudtával és segítő jóváhagyásával történt.
10. Az új Kezelési Terv alapverziója az elkészítés után (ezt vállalta a pályázat) egy bonyolult nemzetközi egyeztetési folyamaton ment keresztül. Először osztrák-magyar bilaterális szinten kellett összehangolni az eltérő jogi szabályozás miatt, ezután következett az UNESCO feltételrendszerének a teljesítése, amelyek eredményeképpen idén nyáron véglegesítette a nemzetközi fórum a tervet. Egyesületünk 2023 januárja óta nem vett részt a folyamatban, meghívást nem kaptunk ezekre az eseményekre, így az említett 2025. október 27-i meetingre sem. A kezelési terv munkaverziója 2023. augusztus 17., majd a beadandó verzió 2023. november 7-e óta elérhető a honlapunkon angol nyelven. A fordításokat azért nem találni, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelően, a költségek optimalizálása érdekében a végső verzió lesz csak lefordítva mindkét ország hivatalos nyelvére. A folyamatot másképpen összefoglalva: a projekt keretében elkészült a világörökség Kezelési Terve, mely a projekt elsődleges, legfontosabb kimenete. A projektpartnerek (köztük a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület) tehát elvégezték a feladatnak azt a részét, melyet még saját hatáskörben megtehettek. A Kezelési Terv elfogadása kapcsán felmerülő további feladatok már kívül esnek a projektpartnerek hatáskörén, ugyanakkor Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület továbbra is támogatja a Kezelési Terv elfogadását, és rendelkezésre áll minden olyan fórumon, ahol számítanak a közreműködésére.
11. A magyar oldalon a jelenlegi törvényi szabályozás alapján hivatalosan csak akkor lép életbe a Kezelési Terv, ha azt kormányrendeletben kihirdetik, amit nyilvánvalóan csak az UNESCO jóváhagyása után lehet megtenni.
12. A menedzsmentszervezet létrehozásával valóban a CESCI-t bíztuk meg, amely számos határon átnyúló szervezet létrehozását koordinálta már, magyar, szlovák, lengyel és holland székhellyel. A szervezet szakértői a stakeholder-találkozók során arra a következtetésre jutottak (amit a cikk írója idéz is az elkészült megvalósíthatósági tanulmányból), hogy 2001 óta a Fertő tó jövőjéért tevékenykedő szereplők között a nemzeti parkok kivételével nem alakult ki rendszeres kapcsolat. Az érintettek közül sokan csak a projekt keretében szervezett stakeholder-találkozókon ismerkedtek meg a partnereikkel. Ezért kellett az eredeti tervet megváltoztatva a menedzsmentszervezet létrehozása helyett (amely így illúziónak bizonyult) annak előkészítésére koncentrálni a projekt megvalósítása során. Ezt egyébként a Fertő Tó Barátai Egyesületének tagjai is tanúsíthatják, hiszen Marton János és Major Gyula személyében részt vettek a három találkozó közül kettőn, és hozzá is szóltak a vitához. Volt rálátásuk a folyamatokra. Amennyiben a vonatkozó szakértői dokumentumokkal kapcsolatosan bárkinek kérdése, kételye merülne fel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a CESCI munkatársaival.
13. A konzultatív formára tett javaslat azt a problémát volt hívatott kezelni, hogy egy közös menedzsmentszervezet létrehozását meg kell előznie a strukturált közös munkának, ami a Fertőtáj világörökség esetében az alapítás óta hiányzott. Az együttműködés egyszerűen nem volt még érett egy közös menedzsmentre. Az ezt a hiányosságot alapszinten kompenzálni célzó konzultatív tanács létrehozását (2022 vége) követően Egyesületünk azonnal elveszítette a világörökségi gondnoksági státuszát, azt a magyar kormány magához vonta, így a tanács további munkájában se tudtunk részt venni, arra rálátásunk nincs.
14. A körülményeket figyelembe véve, még akkor a szigorú EU-s szabályrendszernek megfelelően kezdeményeztük a pályázat tartalmi részének módosítását, a tervezett, de meg nem valósuló elemekre eső jóváhagyott finanszírozást az Interreg program ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) forrásaiból le sem hívtuk.
15. Bár Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata 2009 óta tagja volt a CESCI-nek, Egyesületünk akkori elnökének személyesen éppen a Common Heritage projekt megvalósítása során alakult ki közvetlen kapcsolata a CESCI csapatával, és a sikeres együttműködés adta a bátorítást ahhoz, hogy a CESCI elnökségében (több nemzetközi kutató és magyar közigazgatási szereplő mellett) szerepet vállaljon. A kiválasztásnál a CESCI a területi elvet is figyelembe veszi, így a korábbi nyugat-magyarországi elnökségi tag, Rechnitzer János ez időben bekövetkezett váratlan halála után érkezett a felkérés. Az CESCI elnökségével és működésével kapcsolatosan minden információ nyilvánosan hozzáférhető az egyesület honlapján.
16. Az ifjúság bevonása a folyamatokba, különös tekintettel a Green Dealhez kapcsolódó célkitűzések kapcsán, az Európai Unió egyik legfőbb törekvése, a fiatalok részvételét a projektben ez kellőképpen megindokolja.
17. A tájobszervatóriummal kapcsolatosan a nehéz helyzet miatt, az öt éves ciklusnak van esélye. Ez 2027-ben esedékes és kérdéses, hogy milyen erőforrás igénye lesz a munkának és abból mennyi áll majd rendelkezésre. Ekkor lehet a korábbi területi adatok alapján meghatározni a mozgásteret, majd felmérni a helyzetet, végül az összehasonlító elemzéseket elkészíteni.
18. A cikkben említett megyei közgyűlési beszámoló a megelőző év tevékenységével kapcsolatos, így a fent említett változások miatt ott az Interreg-pályázat már csak megemlítésre került.
+1. Egyesületünk a Fertő Tó Barátai Egyesületéhez hasonlóan szívén viseli a tó és környezetének sorsát, és (ahogy ezt a projekt keretében is tettük) minden érdekelt féllel szívesen működünk együtt a közös célok elérése érdekében.”
