
Megrázó felvételek terjednek a közösségi oldalakon a csemeztanyai dögtemetőről, ahol a ragadós száj- és körömfájás miatt leölt állatokat – csaknem háromezer tetemet – próbálják elhantolni, elképesztő módon és körülmények között – írta a Telex azután, hogy a DK egyik politikusa, Földi Judit is közzétett a Facebook-oldalán egy olyan videót, amelyen az állítólag eltemetett állatok véres testrészei voltak láthatók a lezáratlan és őrizetlen pusztán, magyar-osztrák határán lévő Hegyeshalomtól néhány percre. A lap szerint a dögtemető a felvételek megjelenését követően, vasárnap délután, már megközelíthetetlen volt, helyi információk szerint biztonsági őröket küldtek oda.
Vasárnap délelőtt még Nagy István agrárminiszter arról számolt be, hogy minden rendben halad a ragadós száj- és körömfájás megfékezésében, sőt, büszkén mondta, hogy felállt az állategészségügyi operatív törzs, hogy a védekezéshez a rendészeti, rendvédelmi szervezeteket is integrálva, minden előttük álló akadályt gyorsan leküzdve, miniszteri hatáskörön túlnyúló hatékony intézkedéseket tudjanak biztosítani. Az ennek ellentmondó híreket a tárca egy délutáni közleménnyel próbálta ellensúlyozni, amelyben Pásztor Szabolcs országos főállatorvos azt bizonygatta, hogy a levéli ragadós száj- és körömfájás kitörés felszámolása rendezetten, az előírásoknak megfelelően zajlik.
„A leölt állatok ártalmatlanítása a kijelölt területen még folyamatban van. Több napra lesz szükség mire a gödör véglegesen lezárhatóvá válik. Az elföldelést követően ugyanis a tetemek anaerob bomláson mennek keresztül, ásványi anyagokra és szerves anyagokra bomlanak. Ez a folyamat gáz- és folyadékok képződésével jár. A gázok a talajból feltörve távoznak, a folyadékokat a rétegek közé tett felszívó anyagokkal, például szalmával kötik meg. Nagy mennyiségű állati tetem egyidejű bomlásánál ezek a bomlási termékek nagy mennyiségben képződnek, emiatt a gázok a folyadék és gázok egy részét is a felszínre hozhatják” – írta a főállatorvos, aki az állattetemek fertőtlenítéséről és arról is beszélt, hogy szerinte a megsemmisítési terület eddig is őrzés alatt állt, amit a jogtalan behatolás miatt megerősítettek. Hozzátette, hogy mindenkinek be kell tartania az állategészségügyi előírásokat, az illetéktelen belépők bűncselekményt követnek el és elzárással is büntethetők.
Csemeztanyán a helyiek attól félnek, hogy az irtózatos mennyiségű tetemből származó bomlástermék pillanatok alatt utat talál magának a talajvízbe. Ahogy egy volt önkormányzati képviselő nyilatkozta a dögtemetőről: „Mindenki pontosan tudja itt, hogy ebből nagy baj lesz.” A félelem nem alaptalan, ugyanis, írta a Népszava, onnan légvonalban 890 méterre van a helyi ivóvízbázist jelentő, amúgy eddig kristálytisztának tudott hegyeshalmi kavicsbányató. 690 méterre pedig Csemeztanya, ahol 60-70-en élnek, saját fúrt kútjaik vannak, abból isznak, főznek.