„Nem tehetünk úgy, mintha például a köztársaság elnökének pozícióját betöltő személyt megbízható demokratikus és jogállami szellem hatná át” – írja a Hvg.hu-nak Fleck Zoltán jogász annak kapcsán, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök a hétvégén élesen támadta egy Tisza-rendezvényen hangoztatott véleménye miatt. A jogász itt kifejtette, hogy „forradalomra van szükség és kormányváltásra”. Arra is célzott: amennyiben az ellenzék nyerné a választásokat, akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében. Hiszen a választás után az államfő a vesztes párt vezetőjét is felkérheti kormányalakításra, de szerinte ezt a választók nem hagynák annyiban.
„Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat?” – szegezte a kérdést Sulyok Tamás köztársasági elnök Fleck Zoltánnak, s a jogász szavait alkotmánysértőnek és erőszakra buzdítónak nevezte, hozzátéve: „Demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel”.
Sulyok kommentárjára Fleck a HVG-nek elküldött viszonválaszában reagált. „Mi történik akkor, ha az ellenzék megnyeri a választást, de Orbán nem veszíti el a hatalmát, mert a rezsim szolgálatára kiválasztott káderei ezt akadályozzák, ahol tudják?” – kérdezte, példaként említve, hogy „ilyen, ha a köztársasági elnök visszaél hatalmával, és nem a legnagyobb parlamenti frakciónak ad kormányalakítási megbízást – ezt ugyanis jogszabályok nem tiltják, csak íratlan demokratikus szokásrend és politikai felelősség.”
Fleck azzal folytatta: „Az autokrácia egyik sajátossága, hogy felbomlása azért kiszámíthatatlan, amiért a működése is: nem tartja magát semmilyen demokratikus normához. Jó, ha számolunk néhány olyan eshetőséggel, amely kívül van a plurális demokráciák szokásos működésmódján. Választási csalások, hatalmi visszaélések, közjogi manipulációk, választási eredmények megkérdőjelezése stb.”
Szerinte ebbe a körbe tartozik az általa felvetett eshetőség is az államfő által adott kormányalakítási megbízásról. Kijelentette: „Magyarország jelenleg már régen nem jogállamként működik, és nincs olyan demokratikus tényező, amely így tekintene rá. Ebből az következik, hogy politikai hiba nem készülni az ennek megfelelő reakciókra is.” Megjegyezte, örömmel fog csalódni, ha mégsem így lesz.
„Vajon karba tett kézzel kell egy esetleges ellenzéki győzelem esetén nézni, hogy a diszkrecionális jogköreivel (szabad belátásával) operáló funkcionáriusok azt teszik majd, amit eddig: betöltik a rezsim fennmaradásának elősegítését és a maguk által létrehozott szabályokra mutogatnak, amit mindenkinek be kell tartania?” – kérdezte Fleck, és válaszát úgy folytatta: „A választásokat általában a modern autokráciák is megrendezik, hacsak nem látják másként elháríthatatlan veszélynek hatalmuk elvesztését. Egy másik, demokratikus szellemmel aligha vádolható jogász (volt alkotmánybíró!) már bejelentette azt a közjogi megoldást, ami az Orbán rezsimet és a NER-t minden választási eredmény ellenére stabilizálná.” Itt Pokol Bélának arra az ötletére utalt, amely szerint „az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetése után az Alaptörvény erejénél fogva az Országgyűlés működése a felfüggesztés állapotába kerül”, a kormány megbízatása megszűnik, és jogkörét ideiglenesen az Alkotmányvédelmi Tanács venné át.
„A miniszterelnök ráadásul kijelentette, hogy sem a Tiszát, sem a DK-t nem engedik hatalomra” – emlékeztetett válaszában Fleck Orbán Viktor Tusványoson mondott szavaira. A miniszterelnök ott úgy fogalmazott: „Eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen.”
„Semmi radikálisat nem állítok, amikor azt mondom, hogy politikai eszközök vannak a jogilag nem szabályozott terekben. Ha a rezsim szolgálatának politikai logikái érvényesülnek a demokratikus elvek és íratlan szabályok helyett, akkor a demokratikus elvek védelme is politikai logikát igényel. Ez az a pont, amikor kézzelfoghatóvá, könnyen érthetővé válik, hogy a jogállam miként szorul rá a demokratikus elvekre és a demokratikus rend miért kívánja meg a jogállami korlátokat. Nem tehetünk úgy, mintha például a köztársaság elnökének pozícióját betöltő személyt megbízható demokratikus és jogállami szellem hatná át” – zárta az államfőnek címzett válaszát Fleck Zoltán.
