Fojtogatóan rövid pórázon tartja a kormány az önkormányzatokat

Fojtogatóan rövid pórázon tartja a kormány az önkormányzatokat

Szegedi városháza (Forrás: Google Maps)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az elmúlt 12 évben az Orbán-kormány kivéreztette a hazai önkormányzatokat. Egyes ellenzéki települések ma már ott tartanak, hogy ha áprilisban nem alakul egy, a településeket gyorssegélyben részesítő, új kormány, csődbe mennek, ezzel pedig pénzügyi és jogi értelemben is kormányzati gyámság alá kerülnek – írja a Népszava. Nem csak az ellenzéki helyhatóságok helyzete nehéz. Az Orbán-kabinet egy-egy újabb, a hazai településeket sújtó intézkedése ellen immár saját polgármestereik is fel- felszólalnak. A tavaszi választást követően át kell gondolni az önkormányzatok és az állam közötti feladatmegosztást, illetve annak pénzügyeit – nyilatkozta például Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere az Indexnek azután, hogy a települések képviselői még január elején a Pénzügyminisztériumban tárgyaltak a 2022-es többlet-forrásigényekről.

Az elfogadott költségvetési törvény szerint az önkormányzatok 2022-ben 3181 milliárd forintot költhetnek. Ez bő 200 milliárddal marad el az önkormányzatok 2010-es kiadásaitól. 12 év alatt tehát számszerűleg is csökkent az összeg. Reálértéken még inkább, hisz azóta 30 százalékos inflációt mért a KSH.

Az önkormányzati kiadások GDP-n belüli aránya még inkább érzékelteti a forráselvonást. A 2010-ben ténylegesen elköltött 3395 milliárd az akkori GDP 12,5 százalékára rúgott. Ezzel szemben az idei tervezett szint a várható GDP-nek már csak 5,6 százalékát teszi ki. Vagyis a GDP-arányos kiadások az elmúlt 12 évben megfeleződnek.

Eközben átalakultak a polgármesteri hivatalok feladatai is. 2012–2013-ban például elvették tőlük az egészségügyi és az oktatási intézményeket. De már 2011-ben, majd az államosítások után is csökkentek a települések GDP-arányos kiadásai. Így ma már alapvető fejlesztéseket sem képesek önerőből indítani.

Decemberben a kormány, illetve a parlament a járványhelyzetre hivatkozva a kis- és középvállalkozások iparűzési adójának felső határát egy százalékban határozta meg. A döntés önmagában több tízmilliárd forinttal rövidíti meg a hazai településeket. Az iparűzési adóbevétel-kiesés elsősorban a nagyobb városok költségvetésében jelent nagyobb érvágást.

Az elmúlt napokban a kormány az önkormányzatok kérésére úgy döntött, hogy megtéríti a minimálbér-emelésből fakadó többletköltségeiket. Bár nem ez menti meg a magyar településeket, azért a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet tanúsága szerint a döntés tízmilliárdos nagyságrendű többletforrást biztosít a számukra.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg