Kisgyermekem van, milyen iskolába jár majd, ha a közoktatás folyamatosan lejjebb csúszik?

Kisgyermekem van, milyen iskolába jár majd, ha a közoktatás folyamatosan lejjebb csúszik?

A Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium tiltakozó tanárainak fotói a hétfői megmozdulásról

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hétfőn ismét több iskolában nem tart órát a tantestület jelentős része. Így állnak ki a tanárok a pedagógus szakszervezetek által korábban megfogalmazott sztrájkkövetelések mellett, illetve azzal szemben, hogy gyakorlatilag lehetetlenné tette a sztrájkot a kormány veszélyhelyzeti rendelete.

Újabb fővárosi iskolák mellett hétfőn szombathelyi és szigetmonostori tanárok, valamint egy dunaújvárosi iskola tantestületének nagy része is csatlakozott a polgári engedetlenséghez. A Telex összefoglalója szerint a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium, Szombathelyen a Zrínyi Ilona Általános Iskola és a szigetmonostori Zöldsziget Körzeti Általános Iskola tanárai, Budapesten többek között a Leövey Klára Gimnázium, a BGSZC II. Rákoczi Ferenc Technikum, a Fekete István Általános Iskola és a Corvin Mátyás Gimnázium tanárai csatlakoztak az engedetlenséghez. A budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium volt diákjai közös nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a tanárok mellett.

A Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumban az 59 fős tantestületből 31 tanár döntött úgy, hogy hétfőn a sztrájk ellehetetlenítése miatti tiltakozásból nem veszik fel a munkát. 13 pedagógus csak támogatóként vesz részt a megmozdulásban, ők igyekeznek azzal segíteni, hogy minél több órán helyettesítik tiltakozó kollégáikat – minderről az intézményben dolgozó pedagógus, Kolossa Katalin számolt be a Magyar Hangnak. Elmondása szerint iskolájukban 35-en vettek részt a január 31-i, figyelmeztető sztrájkban. – A sztrájkkövetelésekkel egyetértettünk, számunkra is problémát jelentenek az alacsony bérek, és az is, hogy a munkánk során meg van kötve a kezünk. Nekem is kisgyermekem van, és sokszor gondolok arra, hogy milyen iskolába jár majd, ha a közoktatás folyamatosan lejjebb csúszik. Ezért álltunk ki január 31-én. A mostani polgári engedetlenséghez korábban csatlakozó tanárokhoz hasonlóan mi is azt sérelmezzük, hogy a kormány rendelete megfosztott minket a sztrájkhoz való alapjogunktól – mondta a pedagógus.

Kolossa Katalin elmondása szerint a tiltakozó pedagógusok előre jelezték az iskolavezetésnek, hogy részt vesznek a megmozdulásban, mert így tartották korrektnek. Fenyegetést vagy akadályozást nem tapasztaltak sem az iskola, sem a tankerület részéről sem most, sem a január 31-i figyelmeztető sztrájk idején.

Tapasztalatai szerint több különböző oka lehet annak, hogy kollégáik egy része nem vesz részt a hétfői megmozdulásban. – Vannak, akik tartanak retorziótól, leginkább az állásvesztéstől, de szerintem az ő arányuk minimális. Mások úgy gondolják, hogy nekik ez a megmozdulás már túlságosan politikai jellegű. Van, aki sztrájkolt, de nem vesz részt a polgári engedetlenségben, de olyan is, aki nem sztrájkolt, viszont hétfőn velünk tiltakozik. Ez mindenki számára személyes döntés – mondta el a tanár.

A Dunakeszi Fazekas Mihály Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola molinóval fejezte ki a szolidaritását a Radnóti Miklós Gimnázium tiltakozó tanáraival. 

– Klasszikus polgári engedetleneségről van szó, ami nyilván mindig jogellenes, ezért nincs is szabályozása. Ha lenne, akkor fogalmilag nem lehetne polgári engedetlenség. Ezt a módszert egyfajta utolsó mentsvárként alkalmazhatják a polgárok, ami ebben az esetben véleményem szerint megáll, hiszen eleve nagyon nehéz sztrájkot szervezni a magyar jogszabályok keretei között – mondta el a Magyar Hangnak a pedagógus-tiltakozások jogi hátteréről Zeller Judit jogász, a TASZ munkatársa. 

– A pedagógusok esetében a polgári engedetlenség azt jelenti, hogy a munkaszerződésükből és a munka törvénykönyvéből, illetve a közalkalmazotti törvényből eredő kötelezettségeiket nem teljesítik. Ennek a magatartásnak kizárólag munkajogi szankciója lehet, de ekkor sem alkalmazhat a munkáltató aránytalan szankciót. Ha valaki egy napon át nem veszi fel a munkát, és emiatt azonnali hatállyal felmondanak neki, a bíróság minden bizonnyal aránytalannak ítéli majd ezt a következményt, és nyilván figyelembe veszi azt is, hogy ebben az esetben nem egyszerű jogsértésről van szó, hanem véleménynyilvánításról, vagyis ezt a magatartást alapjog gyakorlásként is értékelni kell – hívta fel a figyelmet Zeller Judit.

A Magyar Hanghoz érkező visszajelzések alapján az is felmerült egyes pedagógusokban, hogy a munkabeszüntetés ideje alatt nem szünetel-e a munkaviszonyuk és a társadalombiztosítási jogviszonyuk. A jogász elmondása szerint a foglalkoztatási jogviszony folyamatos. A társadalombiztosítás kapcsán felmerülhet, hogy a dolgozó igazolatlanul volt távol, ezért az adott napra szünetel a jogviszonya. A PDSZ ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy az engedetlenség ne tartson egy teljes napon át, így ez a probléma sem merülhet fel. A jogász szerint pedig alappal lehet azzal érvelni, hogy itt nincs szó igazolatlan távollétről, pusztán a munkavégzés megtagadásáról. Így ezek sem befolyásolják a polgári engedetlenséget.

Korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt közölte: kapott olyan visszajelzéseket, hogy egyes iskolák vezetése fegyelmi eljárást helyezett kilátásba arra az esetre, ha az ott dolgozó pedagógusok részt vesznek a polgári engedetlenségben,  a szakszervezet viszont arra hívta fel a figyelmet: erre nem kerülhet sor, mert a fegyelmi eljárás jogintézménye 2012. július 1-jétől megszűnt.