A Médiahatóság elnökjelöltjeit hallgatja meg szerdán és csütörtökön a parlament erre összehívott eseti bizottsága. Tizenegyen pályáztak a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöki tisztére, az első jelölt Gerentsér Imre korábban a Digitális Közönségmérési Tanács volt ügyvezető igazgatója, a Ringier-Axel Springer digitális üzletágának igazgatója volt. Ő azzal kezdte, az emberek egyáltalán nem ismerik a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH), ezért ezt kellene „emberközelibbé tenni”. Gerentsér Imre szerint a mesterséges intelligencia egyre jobban szorítja ki az igényes médiatartalmakat, a magas szintű újságírást, ő ez ellen tenne az NMHH segítségével. Kérdésre válaszolva arról is beszélt, a politikai hirdetések esetében kutatásokra alapulva kell kialakítani a szabályozást, hogy tudni lehessen, mi az, amit a lakosság tolerál, és mi az, amit már nem, de ez nem az NMHH elnökének feladata. Az állami hirdetésekről azt mondta, definiálni kell, mi a tájékoztatás, és mi számít már politikai hirdetésnek.
Jamriskó Tamás, a Független Médiaközpont volt igazgatója volt a következő jelölt, ő azt hangsúlyozta, az NMHH-nak „védelmező ernyőt és szabályozó kereteket kell biztosítania a média számára”. A digitalizáció műszaki és tartalmi oldalról is komoly kihívást jelent a médiának, emiatt fontos az egyszerű, kiszámítható szabályozás. Arra a kérdésre, hogy politikai szereplők mennyire tudnák őt elnökként befolyásolni, természetesen úgy válaszolt, hogy semennyire. A nagy európai platformok szabályozásával kapcsolatban azt mondta, nem látja reálisnak, hogy egy tízmilliós ország erre képes lenne, de európai kapcsolatokat keresne egy közös fellépéshez. A leendő Sajtóalapról úgy fogalmazott, annak forrásait részben egy médiának felajánlható 1 százalék formájában osztaná el, részben értékalapú szempontok mentén.
Belső kritikák
Kajzinger Ervin, az NMHH nemzetközi igazgatója is a pályázók között volt. Ő azt hangsúlyozta, a testület függetlenségére helyezné a legnagyobb hangsúlyt, valamint a közbizalom visszaszerzésére, ami „csak hosszú távú sziszifuszi munkával érhető el”. Természetesen megkapta a Tisza képviselőitől a kérdést, hogy ha húsz éve az NMHH dolgozója, megfogalmazott-e bármilyen kritikát az elmúlt időszakban a szervezet munkájával kapcsolatban. Míg Németh Balázstól (Fidesz) azt, hogy ha valóban olyan szörnyű volt a médiaszabadság helyzete az elmúlt tizenhat évben, ahogy a pályázatában írta, akkor mit tett ennek javításáért. Kajzinger Ervin ezekre úgy válaszolt, az NMHH „belső feszültségekkel terhelt jelenleg is”, amit jelzett több alkalommal. De ő nemzetközi igazgatóként a saját területéért felelt, így például a Klubrádió ügyébe és egyéb politikailag botrányos eljárásokba nem vonták be, ő az NMHH nemzetközi hírnevéért felelt. Emiatt „nagyon korlátozott lehetősége volt” belső kritikák megfogalmazására is. A média és hírközlési piac koncentrációjával kapcsolatos kérdése azt mondta, a hatóság piaci elemzéseket tud végezni, és ezek mentén kötelezettségeket megfogalmazni bizonyos piaci szereplők számára, ehhez átfogó piaci vizsgálatra van szükség.
Kaszó Klára az RTL Csoportban töltött be vezető tisztségeket. Ő bemutatkozásában azt hangsúlyozta ki, hogy nagy piaci szereplőként számtalan perük volt a korábbi ORTT-vel és NMHH-val is, így pontosan ismeri, hogy a piac hogyan viszonyul a hatósághoz. Arra a kérdésre, hogy milyen szerepe volt abban, hogy az RTL Csoport számos tagját külföldre költöztette jogilag, hogy a magyar joghatóság alól kibújjon, azt mondta, erre most nem tudja a megoldást, de olyan jogi környezetet kellene teremteni, hogy ez a jelenség megforduljon. Szerinte „Magyarország médiahatósága azt bizonyította, hogy nem a médiaszabadság mellett áll”, ezért az európai társszervezeteknél vissza kell szerezni a bizalmat. Hangsúlyozta, hogy fontos a nyomtatott sajtó megmaradása Magyarországon.
Komár István rendező, operatőr azzal kezdte, hogy mély felelősséget érez a határon túli magyarság iránt és ebben nagy szerepet szánna az NMHH-nak is a kultúra terjesztésében. Ezen kívül a médiamecenatúra terén lehetne fontos szerepe a hatóságnak. A „digitális kultúrában elképesztő mértéket ölt a szellemi környezetszennyezés”, ez ellen is védőhálót kell képeznie a médiának és az NMHH-nak. „A TV2 és az RTL Klub külföldi licenc műsorokkal nyomul”, miközben vállalták a pályázataikban, hogy a magyar kultúrát terjesztik, de ennek nem tesznek eleget valójában – mondta.
Egyenlő esélyeket
Németh Gábor Sándor az NMHH jogi igazgatóságán dolgozott 2010 óta. Ő megteremtené az egyenlő esélyeket a klasszikus és az új média között a hatóság eszközeivel. Ebben nagyban számítana az önszabályozás intézményére is. Emellett nagy hangsúlyt fektetne a gyermekvédelemre, az internet-tudatossági programokra. Természetesen ő is megkapta a belső kritikákra vonatkozó kérdést. Erre úgy válaszolt, belső fórumokon szót emelt egyes dolgok ellen, és a véleményével sokszor maradt kisebbségben. Az online platformokon terjedő tiltásokkal kapcsolatban azt mondta, nemzetközi munkacsoportokban kellene ezzel szemben hatékonyan fellépnie, az NMHH elnökének ebben lenne mozgástere, főleg, ha kooperál más társhatóságok vezetőivel. Arra a kérdésre, hogy milyennek látta az NMHH szakmai függetlenségét úgy válaszolt, hogy ezzel nagyon sok probléma volt, de a részleteket szolgálati jogviszonya miatt nem hozhatja nyilvánosságra.
Rébeli-Szabó Ferenc volt az utolsó pályázó ő a Manchesteri Egyetemen tanult kommunikációt. Kiadóvezetőként is dolgozott. Ő a magyar kis-, és középvállalkozások helyzetbe hozását hangsúlyozta a médiában. Kérdésre válaszolva az átláthatóságot hangsúlyozta a hivatal céljainak megteremtésétől azok megvalósításáig. Mint mondta, teljes átvilágítást hajtana végre az NMHH-ban, ezt követően lehetne meghatározni, mikor, merre tudnak elindulni az átalakítással.
A meghallgatások csütörtökön folytatódnak, a parlamenti bizottság a jövő héten dönt.
