Fotózható szavazólapok: ma már maga a telefon a szem a láncszavazásban

Fotózható szavazólapok: ma már maga a telefon a szem a láncszavazásban

Urnazárás az önkormányzati választáson a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as szavazókörben 2019. október 13-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hogy a technikával együtt a választási csalásoknak is megvan a maguk evolúciója, azt egy kelet-magyarországi politikus esete mutatja be. Elmondása szerint első indulása alkalmával, még 2002-ben hagyományos, mondhatni békebeli láncszavazáson kapott ki. Ennek menete a következő volt: százötven méterre volt a kocsma a szavazókörtől és üres szavazólapért kapták a felest és a sört a választópolgárok. A pultos azt kitöltötte, majd a következő szomjas szavazó bevitte a voksolásra kijelölt helyiségbe, bedobta az urnába és persze kihozta magával az üres szavazólapot. Amiért megkapta a maga felesét és sörét. És így ment a lánc urna- és kocsmanyitástól urna- és kocsmazáráig,

Közel húsz évvel később, az okostelefonok megjelenésével mindez megváltozott. Több politikussal beszélve kiderül, hogy ma már az az eljárás, hogy az eladott szavazatot akkor fizetik ki, ha a szavazópolgár bemutatja a telefonján a lefényképezett szavazólapot, természetesen a megfelelő helyre húzott iksz-szel. A jelenséggel kapcsolatban minden közéleti szereplő óvatosan fogalmazott a Magyar Hang megkeresésére, jelezve, hogy csak szóbeszédet hallott erről. Ám jelzésértékű, hogy egyikük a Dunántúlon hallott erről, másikuk Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, megint más pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében járva, vagy élve szerzett tudomást ilyen esetekről. Ki 2010-re teszi a lefotózott szavazólapok megjelenését, ki tavalyelőtt figyelt fel erre először.

Az is beszédes, hogy több informátorunk közmunkásokat említett forrásként, ketten pedig piaci alapon működő vállalkozás alkalmazottaitól hallottak arról, hogy a választást megelőző pénteken megmondták nekik a főnökeik, hogy hétfőn be kell mutatni a telefonjaikat, rajta a „megfelelő helyre” húzott ikszről készült fotóval.

Mindennek azért van jelentősége, mert a kedden a választási javaslathoz benyújtott kormánypárti módosító szerint „nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapról magáncélra képfelvételt készít”. Eddig ugyanis ez tilos volt: idáig jogsértőnek számított a szavazólapok lefényképezése, eddig csak a választók készíthettek magukról szelfit a szavazófülkében. A Kúria erről még a 2016-os népszavazás során hozott végzést, a bíróság indoklása akkor az volt, hogy „a választóknak lehetőségük van arra, hogy másokkal szóban, írásban vagy például közösségi oldalakon közöljék, hogy miként szavaztak. A szavazólap célja az, hogy a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezért ezzel ellentétes felhasználása, például a lefényképezett szavazólap képének megosztása másokkal a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik”.

Megint más kérdés, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy korábban a Nemzeti Választási Bizottság téves határozatot hozott a lefotózott szavazólapokról. Szerinte ugyanis a választójog titkossága a választópolgárt megillető jogosultság, de azt a jogát, hogy lemond a titkosságról, senki nem korlátozhatja. Tehát Gulyás szerint bárki nyilvánosságra hozhatja a szavazatát. – Abban a világban, ahol majdnem mindenkinek a telefonján van fényképezőgép, semmi értelme a bírságnak, korlátozásnak. Az európai Emberi Jogok Bírósága pedig egyébként is erre kötelez – mondta a miniszter.

Ahogy a fenti példák mutatják, nem azért aggályos legalizálni a szavazólapok fényképezhetőségét, mert azzal sérülne a választás titkossága, ha valaki önként feltölti a közösségi oldalára azt a fotót, amit a szavazófülke magányában készített. Hanem azért, mert megkönnyíti a kiszolgáltatott helyzetben lévők voksainak ellenőrzését és a láncszavazás kivitelezését a rászorulók körében.

Mindehhez egyébként még csak az sem kell, hogy Gulyás szavai szerint „mindenkinek a telefonján legyen fényképezőgép”. A cikk elején említett kelet-magyarországi politikus beszámolója szerint ugyanis ma már nem a láncszavazás „a divat”. Már csak egy telefont visznek magukkal a szavazókörbe a voksukat eladók, ami sokkal kevésbé feltűnő, mint hosszú szavazólapokat hajtogatni és hurcolni. – SIM-kártya sincs benne, és sokszor még csak nem is „okos” a készülék – fogalmaz forrásunk.

A telefonnal lefényképezik a szavazólapot, de úgy, hogy mellétesznek egy sorszámot, amit a „telefontulajdonostól” kaptak. Erre azért van szükség, hogy senki ne tudjon átverni senkit: a szavazó sem tud egy mástól kapott, lefotózott szavazólapról készült képet bemutatni, valamint a mozgósítással megbízott „telefontulajdonos” is tudja mutatni a szavazatvásárlást kérő megbízója felé hogy „hozta a számokat”. A fizetés pedig úgy megy, hogy a mozgósító telefonos egy kockás füzetben vezeti, hogy melyik számhoz ki tartozik, és miután ellenőrizte, hogy mondjuk a 117-es szavazó is hozta a megfelelő ikszről a fotó, akkor már adja is oda az ötezer forintot.

Vagy akár 20 ezret is: urnazáráshoz közelítve, esetleg ha nem sok jóval kecsegtet a háztáji használatra készült, kockásfüzetes exit poll.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

AZ ÉLET MEG MINDEN PODCAST – Sajó Tamás

Árnyék podcast a mentális egészségről – Pettik Ágival