Freund Tamás világhírű agykutatót választotta az MTA új elnökévé az akadémiai közgyűlése – közölte az MTA kedd este honlapján. Az elnökválasztást a júliusi 6-i közgyűlésen tartották, ennek eredményét közölte az Akadémia kedden. A főtitkári posztot Kollár László Péter építőmérnök, a főtitkárhelyettesit pedig Erdei Anna immunológus tölti majd be a következő hároméves ciklusban.
Az eddigi elnök, Lovász László két elnöki ciklusa lejárt, ezért mindenképpen új elnököt kellett választani. A kutatóhálózatától megfosztott MTA elnöki posztjáért ketten szálltak versenybe: az agykutató, neurobiológus Freund Tamás, és a pszichológus és nyelvész Pléh Csaba. Mindkét jelöltet nemzetközileg elismert kutatónak tartják, vezetői tapasztalattal.
Az Akadémiai Dolgozók Fórumának vezetője szerint az új vezetők személye már nem bír olyan nagy téttel, de a két végső jelölt közötti választás így is politikailag értelmeződött.
Freund a kormánnyal való kiegyezést, nem politizáló Akadémiát ígért. Győzelme sokak szerint papírformának számított, illetve a kormány számára is jobban megfelelő forgatókönyv megvalósulását jelenti.
A mélyen hívő, mérsékelt jobboldalinak számító Freundról akadémiai körökben régóta úgy tudják, hogy Orbán Viktorral jó személyes kapcsolatban van, diplomatikus fellépésével képes kiharcolni dolgokat. A Kísérleti Orvostudományi Intézet (KOKI) vezetőjeként ő hozta létre azt a modellt, mely a tehetséges kutatók hazacsábításával, a lehetőségek megteremtésével és nem utolsó sorban sok pénz megszerzésével a nagy hagyományú magyar agykutatást a világ élvonalában tartotta. Kollégái szerint ha ő nem lenne, a mai magyar idegtudomány is teljesen más színvonalon működne – írja az Index.
Pléh Csaba az intézeteket elvevő kormánnyal szemben a konfrontatívabb hozzáállást képviselte. Szerinte az MTA-nak továbbra is fontos feladata van a tudomány képviseletében és értékeinek előtérbe állításában, ezért elnöksége esetén a 18 ezres köztestület kapott volna a korábbinál erőteljesebb szerepet. A tudományos bizottságoknak nagyobb kezdeményező szerepet szánt volna, információgyűjtési és verbuválási feladatokkal. Az Inforádiónak azt nyilatkozta, hogy szerinte a 2020-as években az Akadémia egyik alapvető feladata az lesz, hogy a tudományos közösség együttműködve új értékeket hozzon létre. Fontos, hogy a társadalom felé nyitottabb legyen és tükröt tartson, hogy „egy kicsit észszerűbben, és a tudományos érvelésmódot is ismerve vigyük napi ügyeinket”. Vagyis – ahogy fogalmazott – ne csak befelé forduljon az MTA.
Freund Tamás a kormányzattal való együttműködésről ugyancsak az Inforádiónak azt nyilatkozta, hogy az utóbbi időszak megtépázta az MTA tekintélyét, ezért is kell létrehozni egy kommunikációs csatornát az Akadémia és a kormány között. Az akadémikusok többsége szerinte a kiegyezésre hajlik.
Közölte, hogy elnökként mindent meg fog tenni azért, hogy teljes legyen az együttműködés, olyan módon, ami nem teszi kockára a tudomány függetlenségét. – Mi semmiképpen nem leszünk a „politika ágyasa”, de azt sem fogom engedni, hogy lövészárokba húzódva az Akadémia szigorúan tudományosan megalapozott tanácsadás helyett politikai indokokból bombázza a kormányt – mondta.
Freund Tamás, még elnökjelöltként, nemrég azt nyilatkozta a Mandinernek, hogy „azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják.” Emiatt 66 magyar tudós és akadémikus, társadalom- és természettudósok tiltakozott a Freund Tamás MTA-elnökjelöltnek címzett levélben, mivel sérelmesnek találták az agykutatónak a társadalomtudósokra tett megjegyzéseit és a bennük megjelenő politikai szempontokat.
