Több százezer ember vonult ki szombaton. Ilyen tömeget egy irányba mozdulni, egy akarattal, békésen menetelni nagyon régen nem láttunk. Ez a tömeg meg akarta érezni, és meg is ízlelte a szabadságot – Frölich Róbert főrabbi Facebook-posztban reagált szerdán Orbán Viktor Pride-dal kapcsolatos nyilatkozatára.
Bejegyzése elején idézte Orbán Viktor nyilatkozatát: „A gyermekvédelmi népszavazáson a magyarok egyértelmű döntést hoztak. A törvényekről ennek megfelelően döntöttünk. Mindenkit tájékoztattunk, a jogszabályokat mindenki ismeri. A többi a hatóságok feladata, a politikának itt már nincs dolga”. Ennek kapcsán pedig kiemelte, hogy a jogszabályok valóban ismertek, „ám a jognak, a törvényeket összefogó Corpus Jurisnak mindig van olyan vetülete, mely túlmutat önmagán, ez pedig a jogban is ismert erkölcs, a morál vetülete. Ezért nem is a hétvége több százezer embert is utcára vivő megmozdulás jogi vagy szexuális aspektusára irányítanám a figyelmet, hanem a sokat hangoztatott zsidó-keresztény erkölcs ez irányú útmutatása szerint osztanék meg egy-két gondolatot a fenti mondatok kapcsán.”
Elsőként felidézte, hogy a jog betűje nem feltétlenül felel meg az igazság kritériumrendszerének. „A jogszerű nem mindig igazságos, elegendő itt csak a XX. század általunk is megélt szocialista korszakának egyes törvényeire gondolnunk. Márpedig az igazság az alapja a zsidó-keresztény erkölcsi jogrendnek” – írta. Ezt követően idézte Mózes V. könyvét: „Az igazságra és csakis az igazságra törekedj, hogy életben maradj”. De ugyanez az elv olvasható János első levelében: „Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki nem cselekszi az igazságot, nem az Istentől van, és az sem, aki nem szereti a testvérét.” Ebből következik, hogy az igazságosság keresése erkölcsi kötelezettséget ró ránk – tette hozzá.
TASZ: jogellenes lenne a Pride-felvonulás résztvevőinek bírságolása
Büntethetnek-e és meddig kell számítani arra, hogy a rendőrség postázza az esetleges szabálysértési eljárás megindításáról szóló értesítést?
„Több százezer ember vonult ki szombaton. Ilyen tömeget egy irányba mozdulni, egy akarattal, békésen menetelni nagyon régen nem láttunk. Ez a tömeg meg akarta érezni, és meg is ízlelte a szabadságot. A fizikai és szellemi szabadság pedig olyan élmény, mely akár a jog betűje ellenére is megszerzendő” – fogalmazott Frölich Róbert. Hozzátette: Egyiptomban a Fáraóban megtestesülő törvény ellenére állt ki Mózes népe szabadságáért, s nyerte azt el. A makkabeusok a görög törvény tilalmával dacolva keltek fel, harcoltak s vitték győzelemre életüket nem kímélve a judaizmus ügyét a pogánysággal szemben. Jakab levele így fogalmaz: „De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete.”
További példaként hozta, hogy a kereszténység hajnalán a Rómában tiltott vallás követői inkább vállaltak mártírhalált, semmint lemondjanak szellemi szabadságukról. „A szabadság az ember idilli állapota, szabadság nélkül nem teljesedhet ki, nem lehet soha önmaga. Ezért is volt katartikus élmény a rendszerváltás forgataga, mert kéznyújtásnyira került hozzánk a szabadság, melyet csak vágyakozva szemléltünk a vasfüggöny mögül. Mint láttuk, mind a zsidó, mind pedig a keresztény morál sarokköve a szabadság. Az erre való törekvés természetes állapota az embernek. Legyünk zsidók, vagy egykor üldözött keresztények, de mindannyian, a sokszor elnyomott magyarok, hogyan is kárhoztatnánk azokat, akik – mint egykor Dózsa György vagy Petőfi Sándor – a szabadságra vágytak?” – tette fel a kérdést.
