Kormányzati dokumentumok alapján arról írt a Direkt36 portál, hogy miközben a magyar állam építené meg a Fudan Egyetem budapesti kampuszát, valójában a tehetős külföldi hallgatókat megcélzó magánegyetem lenne. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) általuk megszerzett irataiból nem derül ki, hogy a kormány államilag támogatott képzést biztosítana a magyar hallgatóknak.
Számos érdekes adatra azonban fény derül. Az ITM háttérszámításai szerint például a kínai egyetemen az alapszakos tanulmányok 2,5 millió, a mesterszakosak 3,7 millió forintos éves tandíjjal indulnának, amelyek az évek során tovább emelkednének.
Az egyetemnek éves szinten 50,8 milliárd forintos működési kiadással kalkulálnak. A kiadásokat legalább részben Kína állná.
A magyar államra viszont az egyetem elindítása is évről évre súlyos terheket róna. Az ITM számításai szerint 2023-27 között nagyjából százmilliárd forintot, majd 2028-tól évi 15,5 milliárdot kellene a Fudan működtetésére és felszerelésére költeni. Azt is írják, hogy az egyetem elindítására egy vagyonkezelői alapítványt hoznának létre, a kivitelezés és az egyetem működtetése során a versenyeztetést szeretnék elkerülni.
A Fudanon jóval többet kereshetnének az oktatók, mint más magyarországi egyetemeken. Úgy számolnak, hogy az átlagos havi 1,1 millió forinttól havi 6,3 millióig terjedne a munkatársak, tanárok fizetése (jelenleg az egyetemeken bruttó havi 221 és 587 ezer forint között mozognak a fizetések a tudományos segédmunkatárstól az egyetemi tanárig). Úgy kalkulálnak az ITM februári háttérszámítása szerint, hogy a budapesti kampusz 2028-ra érné el az 5000 fős teljes hallgatói létszámot, ami 3000 alapszakos, 1500 mesterszakos és 500 doktori hallgatóból állna össze.
A portál kitér arra is, hogy politikai feszültséget is okozott a Fideszen belül a Fudan Egyetem érkezése. A kormány ugyanis a tervezett Diákváros-Déli Városkapu helyén a Duna dél-pesti oldalán található területet szemelte ki, amely fontos helyszín lett volna, ha Magyarország elnyeri a 2032-es olimpia megrendezését, itt szállásolták volna el ugyanis a sportolókat. A Diákváros ezen túlmenően egyetemistáknak, fiataloknak kínálna megfizethető lakhatást. A beruházást Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkára, valamint a Vitézy Dávid vezérigazgató vezette Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) gondozta.
Csakhogy a kínai egyetem szakembereinek is éppen ez a terület tetszett meg. A portál szerint a Diákváros felelősei az egyetem helyigényét ugyan megpróbálták visszavágni, de kevés sikerrel. Miután világossá vált, hogy Budapestnek nincs értelme kandidálnia az olimpiára – jó eséllyel Ausztrália kapja –, politikai döntés született arról, hogy a szóban forgó területet a kínai egyetem kiszolgálására szánják – írták.
A portál emlékeztetett, hogy utóbb Fürjes Balázstól a teljes Fudan-projekt az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető Palkovics László miniszter hatáskörébe került.
