Gattyán György az ellenzéki összefogással tárgyalna

Gattyán György az ellenzéki összefogással tárgyalna

Gattyán György (Fotó: Docler Holding)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nyílt levelet intézett az ellenzéki összefogás vezetőihez Gattyán György, a Megoldás Mozgalom alapító-elnöke. Ebben egyebek mellett arról ír, hogy célja a kormányváltás biztos és zökkenőmentes megvalósítása, nem pedig annak késleltetése vagy megakadályozása.

„Kiemelt prioritásként kezelem az arra vonatkozó legitim garanciarendszer megalkotását, hogy a múltat végleg magunk mögött hagyva, hazánk ténylegesen átlépjen a 21. századba, az e kornak megfelelő gazdasági, társadalmi és jóléti keretrendszer megteremtése és működtetése útján” – írja Gattyán György. Majd hozzáteszi: „E célok elérése érdekében felajánlom segítségemet minden kormányváltó erőnek, amennyiben a következőkben foglalt programpontok megvalósítása mellett írásban, együtt hitet tesznek velem.”

Levelében arra kéri az ellenzéki összefogást, hogy tegyenek szándéknyilatkozatot, amelyben kifejezik támogató hozzáállásukat, elhatározásukat a Megoldás Mozgalom törekvései iránt, és arra kéri az ellenzéket, amennyiben egyetértenek ezekkel 2022. január 17-ig kezdeményezzenek közös tárgyalássorozatot a Megoldás Mozgalommal a részletek kidolgozásáról.

A Megoldás Mozgalom a következő javaslatokat teszi:

A magyarországi közbeszerzési rendszert strukturálisan át kell alakítani, hogy azt egy olyan digitális informatikai rendszer felügyelje, amely valós megoldást nyújt a személyi jellegű visszaélések megszűntetésére és a mesterséges intelligencia előnyeit kihasználva képes legyen az átlagostól eltérő (gyanús) beszerzések automatikus felderítésére. Az e-közbeszerzést ma már számos nagy, nemzetközi informatikai vállalat olyan szoftverekkel támogatja, amelyek a „big data analytics” alapján értékelik a beérkezett ajánlatokat és hasonlítják össze az iparági sztenderdekkel. Magyarországnak ebbe az irányba kell elmozdulnia.

A kormányváltást követően, azonnali (további) 10%-os alapbéremelést kell végrehajtani az állami közoktatásban dolgozók részére, a jelenlegi egyházi támogatások terhére. Továbbá garanciavállalást kell tenni arra, hogy az állami oktatásban dolgozók teljes bére inflációkövető lesz. A kormány évről évre megemeli az egyházak támogatására szánt keretösszeget, miközben a tavalyi évhez képest idén több tízmilliárd forinttal csökkentette az oktatásra, a pedagógusok bértámogatására szánt összeget.

Gondoskodni kell arról, hogy a magyar fiataloknak megteremtsük a versenyképes, digitális jövőt, ezért minden 14. életévét betöltött magyar állami közoktatásban résztvevő fiatalnak biztosítson az állam alanyi jogon egy szoftverekkel felszerelt, távoktatásra alkalmas hordozható számítógépet – amelyet érvényes tanulói jogviszonnyal a jogosult automatikusan megkap –, és amely a tanulmányok sikeres befejezését követően a diák tulajdonába kerül.

A kormányzati szervezetek és a 100%-ban állami tulajdonban lévő, non-profit vállalatok kommunikációs- és hirdetési kiadásait radikálisan csökkenteni és korlátozni kell, hogy azok összesen ne haladhassák meg a nettó 10 milliárd forintot. Csak az elmúlt négy évben több száz milliárd forint ment el a kormányzati és az ahhoz kapcsolódó, állami tulajdonban lévő szervezetek kommunikációjára. Ha a legnagyobb hazai kereskedelmi vállalatok képesek nagyságrendileg ekkora reklámbüdzséből gazdálkodni és hatékonyan kommunikálni, akkor semmi nem indokolja, hogy az állam ennek többszörösét költse el.

Jelentősen csökkenteni kell a közmédia költségvetését, hogy az ne legyen magasabb a kormányváltást követően a mindenkori, legnagyobb kereskedelmi televíziós társaságok megelőző éves nettó árbevételénél. Ha a két legnagyobb hazai kereskedelmi médiavállalat (TV2, RTL) képes a tevékenységét fejenként, megközelítőleg 40-45 milliárd forintos éves árbevétel mellett ellátni, akkor semmi nem indokolhatja, hogy az alacsony nézettségű és hallgatottságú MTVA évente 100 milliárd forintot jóval meghaladó összegből gazdálkodjon.

Végül azt javasolja, hogy, hogy a fenti pontok elfogadása és végrehajtása után felszabaduló és rendelkezésre álló, több száz milliárd forintot az állam elsősorban a vidék felzárkóztatására, azon belül is, az ország digitális tudatra ébredésének elősegítésére fordítsa.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.