George Floydért tüntetett az utcán? Akkor még a héten menjen vírustesztre!

George Floydért tüntetett az utcán? Akkor még a héten menjen vírustesztre!

A George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetők a washingtoni Fehér Ház előtt 2020. május 31-én (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Több hétnyi korlátozás, karantén és szociális távolságtartás után szabadult el a pokol az Egyesült Államokban George Floyd értelmetlen halála miatt. Félő, hogy nemcsak a terjedő erőszak szedi az áldozatait, ezek az események katasztrofális mértékű növekedéshez vezethetnek a koronavírusos megbetegedések számában is – idézi az NBC News járványügyi szakértők véleményét.

Az Egyesült Államok így is vezeti a szomorú statisztikát: már majdnem 1,8 millió ember fertőződött meg, és több mint 104 ezren haltak meg a Covid-19 betegségben. 

Mint ismert, öt napja robbantak ki – immár több mint száz helyen – az amerikai tömegtüntetések, melyek hatására több tucat államban hirdettek részleges kijárási tilalmat, kivezényelték a Nemzeti Gárdát, beindultak a fosztogatások is, sőt, a Fehér Ház közelében is gyújtogattak már. A kiváltó ok George Floyd halála: a fekete férfit múlt hétfőn Minneapolisban hamis pénzzel való fizetéssel gyanúsították meg. Az igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette, majd egyikük, név szerint Derek Chauvin 8 perc 46 másodpercig térdelt a nyakán, hiába könyörgött a férfi levegőért. Chauvint azóta letartóztatták, és gyilkosság miatt vádat is emeltek ellene.

Katie Passaretti, az észak-karolinai Charlotte városának járványügyi szakértője szerint egyenesen szívszorító azt látni, hogy a tüntetések során minden óvintézkedést sutba dobnak az emberek, és nem törődnek a következményekkel. Pedig a Covid-19 betegség akkor terjed igazán jól, ha szoros közelségbe kerülnek egymással az emberek, és nemcsak köhögés és tüsszentés útján kerülhet sok vírus a levegőbe, hanem ordibálással és üvöltözéssel is. Amiatt is aggódik, hogy a demonstrálók egyik városból vagy államból a másikba utazhatnak, ezzel is terjesztve a kórokozót.

Ráadásul a koronavírus már eddig is úgy szedte az áldozatait, mintha rasszista lenne, hiszen a betegség sokkal jobban érinti a fekete közösség tagjait. Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) jelentése szerint a kórházba került betegek csaknem 40 százaléka fekete, holott a lakosságarányuk csupán 13,4 százalék. A járványnak pedig még egyáltalán nincs vége az Egyesült Államokban, és az erőszakos összecsapások egy újabb hullámot idézhetnek elő.

A New York-i egészségügyi hatóság Twitteren próbál néhány alapvető szabályt tudatosítani a felhergelt tüntetőkben, kérdés, mekkora sikerrel: így azt ajánlják, hogy a résztvevők viseljenek maszkot, használjanak kézfertőtlenítőt, ne üvöltözzenek, kisebb csoportokhoz csatlakozzanak, és más csoportoktól próbáljanak legalább két méter távolságot tartani. Emellett nem árt, ha valamilyen módon óvják a szemüket, mert az összecsapások során gumilövedékkel illetve más módon is veszélyben van szemük épsége. S perszer az életük is: az elmúlt éjszaka során egy tüntető a rendőri erőszak áldozatául esett Louisville városában, ahol a rohamrendőrség és a Nemzeti Gárda egy parkolóban összegyűlt tömeget próbáltak feloszlatni.

Eközben döbbenetes statisztikára derült fény: a minneapolisi rendőrség öt év alatt 237 (!) esetben alkalmazta azt a fojtogatós, nyakra térdelős technikát, amely most Floyd halálához vezetett. Ez rendőrségi szakértők szerint is szokatlanul magas szám, és a tragédia kódolva volt. A helyi statisztika szerint a lefogottak közül 44-en veszítették el az eszméletüket, háromötödük fekete, 30 százalékuk fehér férfi volt. A legfiatalabb közülük 14 éves volt. Mint az NBC News-nak szakértők elmondták, ezt a fojtogatást nem tanítják a rendőrségi képzéseken, és általában nem is engedik az alkalmazását, sőt, van olyan város, ahol egyenesen tiltják. Minneapolis azonban kivétel ilyen szempontból, az interneten elérhető rendőrségi szabályzata engedélyezi a nyaki szorítás – akár eszméletvesztésig való – alkalmazását, és az ezzel kapcsolatos protokollt már nyolc éve nem frissítették. A hivatalos intézkedési kódex szerint a minnesotai rendőrök mindaddig alkalmazhatnak térdelő leszorítást a gyanúsított nyakán, amíg azzal nem zavarják az adott személy légzését, és nem zárják el a légutakat.

Az erőszakba torkolló tüntetések kapcsán azonban érdekes megállapítást tett a minneapolisi rendőrség. Arra figyelmeztet, hogy fehér felsőbbrendűség-tudatúak is a tüntetőkkel tartanak, kizárólag provokátori céllal: erőszakra bújtanak fel, hogy a tüntetők és a rendőrök összecsapjanak.

Hogy pontosan hogyan zajlott a tragédiába torkolló intézkedés, erről is újabb részletek láttak napvilágot. A New York Times című amerikai lap a biztonsági kamerák, a járókelők által készített felvételek, illetve a rendőrségi telefonbeszélgetések alapján percről perce rekonstruálta, hogyan vesztette életét a szívbetegségben szenvedő George Floyd. Bár egyes részletek még hiányoznak – nem derült ki például, hogy miért esett össze Floyd – az egyértelműen látszik, hogy Derek Chauvin annak ellenére térdelt Floyd nyakán, hogy az őrizetbe vett férfi nem állt ellen, s közben többször is megismételte, nem kap levegőt. Chauvin csak akkor állt fel, amikor erre felszólították a helyszínre érkezett mentők, Floyd pedig már nem volt eszméleténél.

Miközben mindenki azt találgatja, hogy Donald Trump amerikai elnök ilyen helyzetben miért nem szól a nemzethez (csak a kormányzókat buzdítja titokban agresszívabb fellépésre), hogy megnyugtassa a kedélyeket, sorra szólalnak meg más politikusok és hírességek. Békés cselekvésre szólított fel Barack Obama, az Egyesült Államok volt és első afroamerikai elnöke közleményében. A volt amerikai elnök azt írta, hogy van néhány múltbeli lecke, amelyből most tanulni lehet. Az USA-n végigsöprő tüntetéshullám kiindulópontja az a jogos és érthető frusztráció, amely amiatt alakult ki, hogy évtizedek óta nem sikerült megreformálni a rendőrségi gyakorlatot és az igazságszolgáltatást.

Kareem Abdul-Jabbar NBA-legenda a Los Angeles Timesban lehozott véleménycikkében reagált a Floyd megölése után kirobbant tüntetéssorozatra. Ebben azt írta, hogy „a rasszizmus Amerikában olyan, mint a por a levegőben. Láthatatlan – még akkor is, amikor már fuldokol tőle az ember –, egészen addig, amíg nem süt rá a nap. Akkor látszik, hogy mindenütt jelen van.” Lewis Hamilton Forma-1-es világbajnok pedig az Instagramon közölte, hogy támogatja a tüntetőket. Felhívása után pedig több F1-pilóta, így Charles Leclerc, George Russell és Daniel Ricciardo is kiállt a feketék elnyomása és a rendőri brutalitás ellen tüntetők mellett. Idehaza a dél-szudáni származású, de Norvégiában felnőtt Tokmac Chol Nguen Fradi-csatár emlékezett az amerikai áldozatra. Gólja után felhúzta mezét, mely alatt az volt a pólójára írva, hogy „Igazságot George Floydnak”.

Az erőszak ilyen váratlan kirobbanása valóságos táptalaja a különféle összeesküvés-elméleteknek. Barack Obama nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN-nek például azt nyilatkozta, hogy a zavargásokban a saját tapasztalata alapján „orosz forgatókönyvet” vél felfedezni. A Fehér Ház volt tisztségviselője szerint Oroszország célja, hogy megszégyenítse az Egyesült Államokat és hogy az amerikaiakat egymás ellen uszítsa. Mint mondta, „nem lepődne meg”, ha kiderülne: a közösségi médiát felhasználva Moszkva hangolta egymás ellen a békés megmozdulásokat erőszakba fordító szélsőségeseket.

– Az Egyesült Államokban zajló zavargások ügye amerikai belügy, amelybe Oroszország semmilyen módon nem szándékozik beavatkozni – jelentette ki ezzel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”