Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból – jelentette be Facebook-oldalán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök délelőtt, miután hajnalban Magyarországra érkezett hivatalos látogatásra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki ellen a nemzetközi szervezet elfogatóparancsot adott ki tavaly a Gázai övezetben történt háborús cselekmények miatt.
Gulyás Gergely bejelentése nem tartalmazott indoklást, csak azt: a felmondási eljárást az alkotmányos és nemzetközi jogi kereteknek megfelelően a kormány csütörtökön kezdeményezi. Orbán Viktor még tavaly novemberben a Kossuth Rádióban vállalt garanciát arra, hogy ha Netanjahu eljön Magyarországra, a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz nálunk, és „nem fogjuk követni” az abban foglaltakat. Szerinte ugyanis egy folyamatban lévő konfliktusba avatkoznak be jogi köntösbe öltözve, de valójában politikai célokból. Szerinte ez a nemzetközi jog teljes lejáratását eredményezi, s még olaj is lehet a tűzre. Ezért szembe kell szegülni ezzel a döntéssel – érvelt a magyar kormányfő. Egy február végi kormányinfón pedig Gulyás Gergely újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy „még fontolgatjuk, hogy kilépjünk-e a Nemzetközi Büntetőbíróságból.” Szerinte ugyanis nincs értelme a tagságnak, ha egy bíróság politikai szereplővé válik. A sajtóban a látogatás előtt is megjelentek feltételezések azzal kapcsolatban, hogy ha nem tartóztatják le Netanjahut, Magyarország bejelentheti a kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Csicsmann László egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója korábban a Magyar Hangnak azt mondta: alapvetően politikai kérdésként tekint a letartóztatási parancs körül kialakult ügyre, hiszen ezt elmondása szerint az európai országok is akként kezelik.
A magyar látogatást megelőzően Netanjahu már tárgyalt uniós tagország vezetőjével: Görögország miniszterelnökét fogadta Izraelben. Friedrich Merz (CDU) leendő német kancellár szintén meghívta Németországba az izraeli kormányfőt. Merz erről egyébként azt mondta, hogy megtalálják a módját, hogy Netanjahu úgy látogathassa meg Németországot és hagyhassa is el, hogy nem veszik őrizetbe az országban. Korábban a francia kormány és Friedrich Merz is azzal érvelt, hogy Izrael nem tagja az egyezménynek, így az izraeli miniszterelnök mentesül az eljárás alól. – Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező hetekben több európai országba is elutazik Benjamin Netanjahu. Magyarország és Németország mellett Romániából is kapott meghívást, és Csehország is jelezte, hogy nem tekinti kötelező érvényűnek a letartóztatást. Néhány olyan ország van, amely viszont kiáll az elfogatóparancs területi hatálya mellett, ilyen például Norvégia és Svédország – emlékeztetett a szakértő.
Donald Trump amerikai elnök februárban írta alá azt a rendeletet, aminek értelmében Washington szankciókkal sújtja a Nemzetközi Büntetőbíróságot az Egyesült Államok és közeli szövetségese, Izrael ellen folytatott eljárások miatt. A rendelet szövege szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság „Amerika és közeli szövetségesünk, Izrael ellen illegitim és alaptalan akciókba bocsátkozott”, és „visszaélt hatalmával, amikor alaptalanul elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Joáv Gallant ellen”. A rendelet értelmében az Egyesült Államok „kézzelfogható és jelentős következményekkel járó intézkedéseket hoz az ICC kihágásaiért felelős személyekkel szemben”. Ez vonatkozhat ingatlanok és eszközök lefoglalására, valamint arra is, hogy megtilthatják ICC-tisztviselők és alkalmazottak, továbbá rokonaik belépését az Egyesült Államokba.
Bár Magyarország ratifikálta az egyezményt, azt törvénnyel nem hirdették ki, amire korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is hivatkozott, utalva arra, előfordulhat, hogy Magyarországra így nem vonatkoznak az egyezmény rendelkezései, ám ezen a téren vannak ellenvélemények. A Magyar Narancsnak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász 2023-ban azt mondta: a ratifikálással Magyarország nemzetközi szinten ismerte el az egyezmény hatályát, ettől fogva tehát részes állama a Római Statútumnak, a Nemzetközi Büntetőbírósággal együttműködik, annak ítéleteit, intézkedéseit elfogadja. Viszont ahhoz, hogy jogtechnikailag ne legyenek problémák, a belső jogba is át kellene ültetni a különböző rendelkezéseket, és ez nem történt meg teljesen. A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) egy független, állandó bíróság, amelyet az ENSZ hozott létre, hogy a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, és háborús bűncselekmények ügyében eljárjon. A szervezetet 1999-ben a Római Statútum hozta létre, a bíróság 2002-ben állt fel. Magyarország 2001-ben ratifikálta az egyezményt.
Az ICC 2023-ban háborús bűncselekmények elkövetésének gyanújával elfogató parancsot adott ki az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ellen, ezzel egy korábban fennálló „szokáson” változtatott. A Magyar Hang Reptér című külpolitikai háttérműsorrában részében akkor Hoffmann Tamás nemzetközi jogász arról beszélt: korábban nem igazán volt jellemző, hogy hivatalban lévő állam és kormányfőkkel szemben bűntetőeljárásokat folytasson le a bíróság. Már csak azért sem, mert ezek az emberek az adott államot képviselik. A nemzetközi jogban azonban egy ideje szó van arról, hogy ezt a fajta immunitást megfelelő indokokkal át lehetne hágni. Erre volt példa Putyinnal szemben többek között gyerekek Ukrajna területéről történő kitelepítése miatt kezdeményezett elfogatóparancs, és később a hivatalban lévő izraeli miniszterelnök elleni elfogatóparancs is.
Valószínűleg erre a két esetre utalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt hónapban, amikor üdvözölte a Donald Trump által a nemzetközi bírósággal szemben bevezetett szankciókat: – Abszolút érthető Donald Trump döntése – írta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter szerint, „az ICC az elmúlt időszakban egy elfogult politikai eszközzé silányította magát, és lejáratta a teljes nemzetközi bírósági rendszert. Döntéseivel is csak a bizonytalanság súlyosbodásához járult hozzá a világ amúgy is nehéz helyzetben lévő részein”. A külügyminiszter is jelezte akkor: Magyarország is értékeli a Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködésének kérdését.
Politikai kérdés Benjamin Netanjahu letartóztatásának megkerülése
A kormány fontolgatta a kilépését a Nemzeti Büntetőbíróságból Gulyás Gergely szerint.
