Az egészségügy teherbírásával kapcsolatos kormányzati állításokkal szembesítettük a kancelláriaminisztert, amire hazugsággal és gyűlölködéssel vádolta lapunkat.
„Időnként az a benyomásom keletkezik, hogy néhány újság a vágyait összetéveszti a valósággal, és a vágyak azok nem a vírus kezelésével kapcsolatos jogos elvárások, hanem a kormány elleni gyűlölet által meghatározottak. (...) Van szabad ágykapacitás, van szabad lélegeztetőgép-kapacitás és azt is lehetővé tettük, hogy elegendő humán erőforrás álljon rendelkezésre. Tehát azok az állítások, amelyeket a kérdező feltételez, nem igazak. Nemzetközi segítségre nincs szükség ahhoz, hogy az egészségügy el tudja látni a betegeket” – reagálta kérdésünkre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón.
Lapunk azt szerette volna megtudni, Szlovákiához és más nyugat-európai országhoz hasonlóan Magyarország kér-e nemzetközi segítséget a koronavírusos betegek ellátására. Kérésünk alapját a korábbi hivatalos kormányzati és a kormány által elfogadott szakértői becslések szolgáltatták. Az ezekben foglalt küszöbértékeket ugyanis mára vészesen megközelítették, vagy meghaladták a tényadatok, és ez sajnálatos módon igaz mind kórházi és intenzív terápiás kezelésre szorulók, mind pedig a napi halálozások számát tekintve. (Kérdésünkben emlékeztetőül felidéztünk néhány számadatot is, ám ezeket Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő nagyvonalúan átugrotta a felolvasáskor.)
Emlékezetes: Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben a parlamenben arról beszélt, az egészségügy felkészült a legrosszabb várható forgatókönyvre (pontosabban annak kétszeresére), ami szerint egyszerre 200 ezer fertőzött lehet az országban, közülük várhatóan 16 ezernek lehet szüksége kórházi kezelésre és 800-nak lélegeztetőgépre. Kérdésünket indokolta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának, Orbán Viktor járvánügyi főtanácsadójának azon kijelentése is, miszerint a békeidőben intenzív osztályon ellátható ezer embernél 25-50, legvégső esetben pedig 100 százalékkal több beteg ellátásra van elegendő kapacitás. Ez tehát 1500, legfeljebb 2000 embert jelent.
Ehhez képest már szerdára – kérdésünk beküldésének napjára – megközelítette a 193 ezret az aktív fertőzöttek száma, kórházban 12 ezer embert ápoltak, gépi lélegeztetésre pedig 1423-an szorulnak, a napi halálozásszám pedig 249 volt. (A számok azóta tovább romlottak.)
De a kormány kommunikációja finoman szólva nincs összhangban az orvosok, egészségügyi dolgozók sajtóban megjelenő beszámolóival sem. Ezek ugyanis arról szólnak, hogy az intenzív osztályon egy szakápolóra nem a még elfogadhatónak mondható három beteg jut, hanem ennek legalább duplája, ilyen körülmények között pedig nem biztosítható a szükséges ellátás, ezzel pedig nemcsak a kritikus állapotú betegek túlélési esélyei romlanak, hanem mindenkié.
Ennek fényében különösen érdekes, hogy Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, jelenleg összesen 1784 beteget kezelnek intenzív osztályon koronavírussal, ezen felül pedig 1671 szabad intenzív ágy áll még rendelkezésre. Ez összesen 3455 ágy, vagyis a kormány a Merkely által említett kétezres ágyszámot is megfejelte. A miniszter emellett – utalva az ellátásba bevont rezidensekre és medikusokra – többször elismételte: nem igaz, hogy személyi kapacitáshiány lenne a kórházakban, és az sem igaz, hogy valaki ellátatlanul maradna.
