Az érvényben lévő jogszabályok értelmében nem lehetséges egy magyar állampolgárt kitiltani Magyarországról. Az állampolgársághoz sokféle jog kapcsolható, például a választójog, de legfontosabb azért mégis csak az, ahogy az író mondja, „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Ez az állampolgárság igazi tartalma, ennek köszönhető, hogy nem nagyon vannak hontalanok a világban. Ha egy magyar állampolgár megjelenik a határon, akkor őt beengedik az országba, és innen nem lehet kirakni, mert akkor mi értelme lenne állampolgárnak lenni – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szentpéteri Nagy Richard. A politológus, alkotmányjogász Kocsis Máté Fidesz frakcióvezető Facebook–bejegyzésére reagált, amely szerint a kormány az Alaptörvény módosítását tervezi, amely szerint „más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti.”
Az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja az Alaptörvényt
Ennek kapcsán Szentpéteri Nagy Richard hangsúlyozta, az hogy valaki egy másik államnak is állampolgára, magyar szempontból indifferens, hiszen az azzal kapcsolatos ügyeket a másik állammal kell rendeznie a polgárnak, ahhoz a magyar államnak semmi köze. Ha a kormány elképzelését az állampolgársági törvényben rögzítenék, azt az Alkotmánybíróság megsemmisítené. Az Alaptörvénybe azonban azt ír a kormánytöbbség, amit csak akar, az abban foglaltakat az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja, hiszen az önmagában alkotmányos.
Szuverenitásvédelem: az alkotmányban rögzítené a Fidesz a kettős állampolgárok kiutasíthatóságát
Kocsis Máté szerint már a választásokat veszélyeztetik a külföldi hatalmak, spekulánsok, az álcivilek és a „magát függetlennek nevező" média.
– Az Európai Unió sem tehet semmit, legfeljebb egy kicsit csodálkozik, ugyanis nem uniós hatáskörről beszélünk. Összefoglalva elmondható, hogy bár a tervezett Alaptörvény-módosítás sérti a fent részletezett elveket, illetve a nemzetközi jogot, ennek ellenére mégis belekerülhet az Alaptörvénybe, ha a kormánytöbbség úgy akarja – mondta Szentpéteri.
Hasonlóképpen vélekedik a Vidéki prókátorként ismert jogász, aki máig megőrizte inkognitóját, és akihez a tavalyi év elején kipattant pedofil-botrány nyilvánosságra kerülése kapcsolódik, amelynek „eredményeként” Magyar Péter és a Tisza párt a Fidesz esélyes kihívójává válhatott. Facebook-bejegyzésében a Vidéki prókátor a következőképpen érvel. „Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (Egyezmény) negyedik kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikke további korlátozást nem tűrő, abszolút jogként határozza meg a saját állampolgárok kiutasításának tilalmát.” Arról is ír, hogy miután az Egyezményt a magyar Országgyűlés törvény elfogadásával tette a magyar jogrendszer részévé, a kormány által tervezett Alaptörvény-módosítás szembe megy az Egyezménnyel. Ezt az ellenmondást csak úgy lehet megszüntetni, ha Magyarország kilép az Egyezményből.
Velük szemben Róna Péter, közgazdász, jogász úgy látja, nem tiltják nemzetközi jogszabályok azt, amit a kormány tervez, nevezetesen, hogy magyar állampolgárokat kitiltsanak a hazájukból.
A gazdasági gondokról terelik el a figyelmet
– Ha politológusként kérdez, akkor azt tudom mondani, amikor nem működik az állam, mint nálunk, esik szét az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátási rendszer, a közlekedés, akkor a kormányok általában valamit tenni szoktak, hogy orvosolják a bajt. Nálunk azonban, ahogy az elmúlt 15 évben nem zajlott valódi kormányzás, úgy most sem igyekszik orvosolni a bajokat a kormány. Pedig tennivalója lenne bőven, hiszen az emberek az elmúlt évtizeddel szemben ma már érzik a gyenge gazdasági teljesítmény következményét, a magas inflációt, az élelmiszerinflációt. A cselekvés helyett a kormány ismét ellenségeket kreál, majd azokat legyőzi – mondta Szentpéteri Nagy Richard.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hangulatkeltésről van szó, hiszen a kormány számára mégis csak a legfontosabb cél a választás megnyerése, aminek mindent alárendel. Ha ehhez az kell, hogy néhány állampolgárt kitiltsanak az országból, az nem lehet akadály. A most beígért Alaptörvény-módosítás vagy a Pride betiltása gumicsont, amelyre ugrik a liberális értelmiség – amelynek egyébként ez a dolga –, ezzel azonban éppen azt teszik, ami a kormány célja. Vagyis, hogy arról szóljon a közbeszéd, amiről ők akarják, és amivel a többség szavazatát elnyerni remélik.
A kormánykritikus civilek a célkeresztben
Nagy Attila Tibor politológus véleménye szerint a szuverenitási kérdés, a magyar nemzeti érdekek kiemelése a Fidesz-kormány és a kormánypárti szövetség bevált és jól bejáratott eszköze, Kocsis Máté bejelentése is ebbe a sorba illeszkedik. A NER-nek alapvetően 4-5 külföldről is – pályázati alapon – finanszírozott civil szervezettel (Transparency International Magyarország, Magyar Helsinki Bizottság, Átlátszó) van baja, az ő meggyengesítésükről is szól a történet. Ebbe beletartozik a külföldről érkező pénzek kontrollja, blokkolása, és ide tartozik az érintett kettős állampolgárok esetleges kitiltása, akiknek a tevékenysége úgymond a magyar szuverenitás ellen irányul.
A törvénymódosítás teljes normaszövege jelenleg nem ismert, így egyelőre nincs elképzelésünk arról, hogy ez a gyakorlatban hogyan nézne ki. Az Alaptörvény-módosítás és a többi törvénymódosítás szövegét együttesen kell majd áttekinteni. Lehetséges, hogy a Fidesz-KDNP mégis ragaszkodni fog bizonyos jogi formaságokhoz (például, hogy a kitiltás ellen lesz lehetőség bírósághoz fordulni), így még az is lehet, hogy a dolognak nagyobb lesz a füstje, mint a lángja. Ezzel együtt az érintetteknek a hercehurca mindenképpen súlyos kellemetlenséget okoz majd. Azt pedig, hogy érzelmileg mit jelenthet mindez, lapunk már illusztrálta Stefano Bottoni politológus posztjával.
Stefano Bottoni: Minden másképp gondolkodó potenciális célponttá válhat
Ez már olyan széles vörös vonal, hogy már a Holdról is látszik
– Azt nem gondolom, hogy a belső mérések szerint nagyobb bajban lenne a Fidesz – éppen, hogy megkezdődött a kormánypárt népszerűségnek visszaemelkedése Orbán Viktor évértékelő beszéde, a bejelentett választási osztogatások (például az édesanyák adómentességének fokozatos kiterjesztése ) következtében. A kormányoldal folytatni kívánja a politikai napirend meghatározását és azt a folyamatot, hogy az országértékelő beszéddel sikerült átvenni a kezdeményezést Magyar Pétertől. Kocsis Máté bejelentése is ebbe a sorba illeszkedik – emelte ki a politológus.
Abban azonban következetes a Fidesz, hogy Donald Trump győzelmét követően elérkezettnek látta az időt arra, hogy erőteljesen lépjen fel azokkal a részben külföldi pénzből működő, kormánykritikus civil szervezetekkel, amelyek működése már 2010-es hatalomra jutásukkor sem tetszett párt vezetőinek. Az pedig, hogy jelenleg igen erős a Tisza Párt, választási osztogatásra ösztönözte a Fideszt, mert ettől remélik az esélyt a választások megnyerésére. A tapasztalat ugyanis az, hogy a pluszpénz meg tudja győzni választópolgárokat (pontosabban bizonyos hányadukat) a hatalmon lévő párt melletti szavazásról.
A Magyar Helsinki Bizottság állásfoglalása
A jog feladata, hogy gátat szabjon az erősebb önkényének, hogy biztonságosabb, kiszámíthatóbb, méltányosabb világban élhessünk. Mi ezt a jogot védjük, ezért vagyunk jogvédők. A kormány jogfelfogása a közérdek helyett az önérdeket helyezi előtérbe, és az elnyomás, elhallgattatás eszközévé silányítja még az Alaptörvényt is. A magyar történelem huszadik századi tragédiáiból tanulva magyar emberi jogvédő szervezetként ezt elítéljük, és felettébb veszélyesnek tartjuk. A magyar állampolgárokat hazájukból kizárni célzó javaslat és az azt kísérő kommunikáció egyértelmű szintlépést jelent a másként gondolkodókkal szembeni fellépésben. A hatalom el akarja távolítani azon honfitársainkat az ország területéről, akiket a rendszer ellenségének tart. Láthattuk az elmúlt években, hogy bárki a propaganda célkeresztjébe kerülhet: diáktüntetők, újságírók, civil szervezetek, bírók, tudósok, tanárok, ápolók, orvosok, hajléktalanok. A huszadik század közepéről választott magának előképet az, aki ezzel a javaslattal előállt: a magyarországi svábok kitelepítését, a Beneš-dekrétumokkal elűzött magyarokét.
Orbán Viktor nemzetszűkítő stratégiájában nem tizenöt, hanem két és félmillió magyarnak akar miniszterelnöke lenni, a többieknek nem adna helyet Magyarországon. A kormány felelőssége, hogy Magyarország hazája legyen minden polgárának. Honfitársaink kiutasítással fenyegetése helyett ezen kellene dolgoznia. Az önkény célkeresztjébe kerülők, ahogy eddig is, a jövőben is számíthatnak a Magyar Helsinki Bizottságra.
