A fő probléma nem is elsősorban a kopottas infrastruktúra a gyermekvédelemben, hanem a szakemberhiány, ami túlterhelten (és ebből adódóan akár jogszabálysértően) működő lakásotthonokat eredményez. Lapunknak egy névtelenséget kérő, az országos állapotokra rálátó gyermekvédelmi szakember arról beszélt, hogy az alacsony bér és a megbecsültség hiánya együtt vezetett a diplomás nevelők, pszichológusok, gyámok lemorzsolódásához. – A szociális dolgozók átlagbére alig haladja meg a bruttó 300 ezer forintot, a pedagógus végzettségűek kicsit jobban, a gyermekfelügyelők rosszabbul keresnek. Ehhez jön hozzá, hogy akár 24 órás turnusokban, egy-egy nap kihagyásával kell dolgozniuk, ami magában törvénysértő – fejti ki forrásunk.
A kollégák távozása miatt több nevelőotthonban csak az előírt nevelői, felügyelői létszám kétharmada maradt meg, ami persze további túlórákhoz vagy a csoportok összevonásához vezet. Így történhet meg – mondja a gyermekvédelmi szakember –, hogy egy 8–12 főre tervezett lakásotthonba 16 gyermek kerül, akiket aztán ablaktalan helyiségekben, matracokon altatnak. A túl nagy létszám és a nevelők elcsigázottsága együtt jár azzal is, hogy egy-egy kicsire jóval kevesebb figyelem, törődés jut.
A körülményeket pontosan ismerő, az ágazatban dolgozó szakemberekkel beszélgettünk, cikkünket elolvashatja a Magyar Hangban, illetve online ITT >>>
Akikről lemondott az állam
Nem véletlen, hogy Magyar Pétert nem engedik be a gyermekvédelmi intézményekbe – a legtöbb helyen ugyanis tragikus a helyzet. A körülményeket pontosan ismerő, az ágazatban dolgozó szakemberekkel beszélgettünk.
