Szekszárdon ahhoz a két szavazókörhöz látogattunk el, amelyekre legjobban figyelnek a pártok, hogy nem történik-e esetleg szavazatvásárlás, választási csalás, láncszavazás, vagy a szavazók szervezett buszoztatása. Kismértékben a 29-es, javarészt pedig a 30-as szavazókörben voksolhatnak ugyanis a városban csak Csikágónak hívott, jórészt romák lakta szegénynegyed lakói.
A szavazókörök előtt buszokat nem, csak néhány öreg Mercedest láttunk, előttük fiatal férfiak cigarettáztak.
„Ha a Fideszt akarom, hányat kell jelölni?” – ezt már egy középkorú roma asszony kérdezte a 30-as szavazókörben az egyik bizottsági tagtól. Az asszony végül segítséget kapott a fülkében a szavazáshoz. „Ilyenkor két, egymástól független (más pártok által delegált vagy választott – a szerk.) szavazatszámláló bizottsági tag megy oda az érintetthez, akinek felolvassák a kérdéseket és a válaszokat, illetve a jelöltek nevét és a jelölő szervezeteket” – mondta el a szavazatszámláló bizottság elnöke. Kérdésünkre megerősítette, hogy ebben a szavazókörben bizony gyakran előfordul, hogy az emberek segítséget kérnek a voksoláshoz. Elmondása szerint eddig egy rendkívüli esemény került a jegyzőkönyvbe, de az nem befolyásolja a választás végeredményét.
A körben egyébként feltűnően alacsony volt eddig a választási részvétel: a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 13 óráig a választásra jogosultak alig 33,7 százaléka vett részt a voksoláson, miközben a városban 42,9 százalékos volt a részvétel (magasabb az országos 40 százalékos átlagnál), a belvárosi szavazókörökben pedig már 50 (!) százalék körül mozgott ez az arány.
A 29-es szavazókörben már jobbak voltak az adatok, itt 39 százalékos volt 13 óráig a részvétel, rendkívüli esemény nem történt.
