Megszületett Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid vészforgatókönyve arra az esetre, ha a főváros kormánnyal folytatott tárgyalásai sikertelenek lennének Budapest anyagi kivéreztetése kapcsán – erről először az Index írt, később Vitézy, a Podmaniczky Mozgalom vezetője is posztolt a főváros honlapjára is feltöltött előterjesztésekről. Mint beszámoltunk róla, a Fővárosi Önkormányzat szerint a kormány által rájuk kivetett 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulás kivérezteti őket, és ők ennél csak 51 milliárd forinttal kevesebbet hajlandóak befizetni, miután efölött az állami költségvetés nettó finanszírozói lennének, de ennél több pénzük sincs. Az ügyben Karácsony Gergelyék elkezdtek tárgyalni a kormánnyal, akik az Állami Számvevőszék volt elnökével, Domokos Lászlóval fogják átvilágíttatni Budapest eddigi gazdálkodását. Utóbbi nyilván több hétig is el fog tartani a nyáron, addig megállapodás sem fog születni a főváros és a kormány között.
Vitézy Dávid posztjában úgy fogalmazott: „voltak és vannak vitáink a főpolgármesterrel és a városvezetéssel arról, hogy vannak-e még megtakarítási lehetőségek, előnytelen szerződések a Fővárosban. De a nagyságrendek mások, 51 milliárd forint extra kormányzati elvonást kigazdálkodni Budapest saját erőből nem tud, ezért most nem ezeknek a vitáknak van itt az ideje″. Azzal folytatta, a nyárra szóló pénzügyi válságterv elkészült, és öt pontból áll. Bár az előzetes egyeztetések során mindegyik pontban egyetértés alakult ki a három benyújtó között, de végül a 3. pontot, mely az MVM és a MOL számláinak halasztott fizetéséről szól, a főpolgármester mégsem írta alá. Így ezen csak Baranyi Krisztinával és Vitézy Dávid aláírása szerepel, a főpolgármester által aláírt verzióból ezt a pontot kisatírozták. – Sajátos helyzet, de végül a lényeg az, hogy mind az öt pontról a Közgyűlés szavazni fog szerdán – jegyezte meg a Podmaniczky Mozgalom vezetője, majd felsorolta a pontokat.
1. „Javasoljuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés állapítsa meg, hogy az egyre emelkedő mértékű kormányzati elvonások a fővárosi közszolgáltatások, így elsősorban a közösségi közlekedés jelenlegi szintű fenntartását ellehetetlenítik, és mondja ki, hogy a kormányzati elvonások okozta költségvetési hiány kizárólag költségmegtakarítás, bevételnövelés vagy hatékonyságnövelés útján nem kigazdálkodható,
2. Szükségesnek tartjuk, hogy amennyiben a megkezdődött kormányzati tárgyalások ezen elvonásokkal kapcsolatban nem vezetnek eredményre, a budapesti közszolgáltatások ellehetetlenülésére, az elvonásoknak a közszolgáltatásokra gyakorolt hatásáról hívja fel a Főváros a figyelmet a rendelkezésére álló kommunikációs eszközökkel és hirdetési felületeken.
3. Javasoljuk, hogy amennyiben a főváros fizetőképessége veszélybe kerül és vészforgatókönyvet kell alkalmaznia, elsőként a közösségi közlekedés működtetése terén a BKV Zrt. MOL Nyrt. és az MVM Zrt. számlán alapuló (gázolaj és áramellátás) követeléseit sorolja hátrébb fizetési kötelezettségei teljesítésének sorrendjében. Ez a javaslati pont, melyet a korábbi egyeztetések ellenére végül a főpolgármester nem írt alá.
4. Javasoljuk, hogy a Főváros alapítói hatáskörben utasítja a BKK Zrt-t, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által ellátott, kódbeolvasáson alapuló jegyértékesítési és -ellenőrzési rendszert azonos funkcionalitással váltsa ki, az ennek érdekében szükséges beruházásokhoz szükséges esetleges alapítói döntésekre tegyen javaslatot, ezáltal a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nek fizetett túlzott mértékű jutalékokat teljes körűen saját fenntartású jegyellenőrzési rendszerrel váltsa ki.
5. Végül, javasoljuk, hogy a Közgyűlés rögzítse, hogy amennyiben a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárd forintos összegét a Kormány inkasszók, bírósági döntések vagy jogalkotás útján a Fővároson be kívánja hajtani és más úton ezt nem kompenzálja, akkor emiatt a fővárosi közösségi közlekedés olyan helyzetbe kerülhet, hogy annak működésében, minőségében és üzemidejében jelentős zavarok jelentkezhetnek″.
Vitézy szerint erre a veszélyre figyelemmel azt javasolják, hogy a közgyűlés a hatalmazza fel a főpolgármestert, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások eredménytelensége, a kormányzati segítségre vonatkozó ígéretek be nem tartása esetén az augusztus 20. napi ünnepen a helyi közösségi közlekedés a december 24-én megszokott közlekedési rendben működjön. Utóbbi azt jelentené, hogy 16 órától az éjszakai közlekedés paramétereit alkalmazva és csak a minimális ellátási kötelezettséget teljesítve járnának a fővárosi járatok. Ezt arra tekintettel lépné meg a főváros, hogy „bár a munkába, iskolába járáshoz szükséges közszolgáltatás ellátását a fizetőképesség fenntartásáig Budapest biztosítani kívánja, de a nemzeti ünnephez tartozó többletszolgáltatási feladatok finanszírozására ebben az esetben már nem képes″.
Karácsony Gergely egyébként kommentben megköszönte Vitézy Dávid posztját, és jelezte, a 3. ponttal tartalmilag szintén egyetért, de a felmerült jogi aggályok miatt ehhez nem tudott csatlakozni.
Arról, hogy közös fővárosi vészforgatókönyv szülessen Budapest nehéz anyagi helyzete miatt, nemrégiben állapodott meg két fővárosi szakbizottság egy közös ülésen, amelyek közül az egyiket Vitézy Dávid, a másikat Baranyi Krisztina vezeti, és az eseményre meghívták Karácsony Gergelyt is, erről itt írtunk.
A fővárosi vészforgatókönyvre Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője is reagált. – Budapest vezetése politikai terrorizmust követ el. Karácsony Gergely és a Tisza szócsöve, Vitézy Dávid a Kutyapárttal kiegészülve a BKV MEGBÉNÍTÁSÁT terjesztették elő AUGUSZTUS HUSZADIKÁRA – az államalapítás ünnepére – amikor tömegek érkeznek a fővárosba vidékről és külföldről, hogy százezrekkel együtt élvezzék az ünnepi programokat. Teszik mindezt azért, hogy a budapestieket felhasználva zsaroljanak. Ezzel akarják elkerülni annak beismerését, hogy csődbe vitték a várost, az 50 milliárdos rákosrendezői szeméttelep megvásárlásával és a törvénytelen költségvetés megszavazásával – írta.
