Bár néhány szülő aggódva küldi gyermekét iskolába a koronavírus-járvány miatt, többségük a hagyományos iskolakezdést támogatja – véli a Szülői Hang nevű civil közösség vezetője, aki szerint az anyákat és az apákat legalább annyira foglalkoztatja a gyerekek előrehaladása, mint az egészségügyi kérdések.
Van aggodalom a szülőkben az iskolakezdés miatt, és vannak olyanok, akik a járványhelyzet miatt féltik a gyereküket az iskolától, a többség azonban határozottan azt támogatja, hogy szeptemberben a hagyományos módon kezdődjön el a tanév – ez a tapasztalata a Szülői Hang civil közösségnek. A csoport szerint az online oktatás nagyon nagy tehertétel elé állította a családok jelentős részét. Miklós György, a Szülői Hang képviselője úgy értékelt: volt olyan iskola, ahol működtek a dolgok, de összességében messze nem volt elég hatékony az oktatás a karantén idején.
A pedagógus szakszervezetekhez hasonlóan Miklós György is úgy gondolja: az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közzétett iskolai járványvédelmi protokollban szereplő javaslatokat jó, ha betartják, de ez nem feltétlenül megoldható mindenhol. – A másfél méteres védőtávolság sok helyen irreális elvárás. A gyerekek nem így működnek. Ahol meg lehet oldani, hogy a gyerekek kevesebbet mozogjanak a termek között, vagy kivitelezhető a csoportbontás, ott ez mindenképpen előnyös lenne – mondta hozzátéve, hogy nem világos, erre ki biztosítja majd a forrást, ahogy az sem, hogy ki fogja például az iskolákban a kétóránkénti fertőtlenítést megcsinálni.
Szakszervezetek: felelőtlennek és veszélyesnek tartják az iskoláknak kiadott járványügyi előírásokat
Járványhelyzetben nyilván csak egészséges gyerekeket lehet iskolába küldeni, ami szintén felvethet problémákat. Miklós György emlékeztetett, hogy a szülők is nehéz helyzetben vannak, sokuknak elfogyott a szabadsága, bizonytalanná vált az egzisztenciája, és félhetnek attól, hogy megint kimaradnak a munkából. A Szülői Hang már korábban is jelezte: nagyobb rugalmasságra lenne szükség abban, hogy betegség esetén ne legyen feltétlenül szükséges az orvosi igazolás, hanem a szülő több napot igazolhasson, mint a jelenlegi. Ez a legtöbb iskolában három nap, de már most is vannak olyan iskolák, akik ebben a kérdésben komoly engedményeket tesznek. Fontos lenne szerinte a háziorvos rugalmas, telefonos elérhetősége is, ha azzal kapcsolatban kell tanácsot adni, hogy otthon kell-e maradnia a gyermeknek. – A mostani helyzetben különösen érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy lehetne minél egyszerűbbre venni a szokásos orvosi köröket – mondta Miklós György.
Arról, hogy a kötelező iskolai maszkviselést a minisztériumi protokoll nem tartalmazza, úgy vélekedett: nehezen is tudná elképzelni azt teljes általánosságban. – A kisebb gyerekeket gyakorlatilag lehetetlen lenne rávenni, hogy folyamatosan maszkot hordjanak, és a nagyobbaknál is nehezen működne a gyakorlatban – mondta. Részlegesen azonban el tudja képzelni, hogy például amikor a gyerekek jönnek-mennek, és elkerülhetetlenül közelebb kerülnek egymáshoz a folyosókon vagy a bejárat közelében, akkor legyen rajtuk maszk.
Patthelyzet várható
Egy a Magyar Hang által megkérdezett, négy gyermekes édesanya szerint a szülők többnyire jól meg tudják ítélni, mikor indokolja a gyermek egészségügyi állapota, hogy otthon maradjon. Ő éppen attól tart, hogy elégséges ok nélkül is hazaküldik majd az iskolából a gyerekeket, például, mert folyik az orruk, pedig a gyerekek valamilyen szinten szükségszerűen betegek lesznek, amikor közösségbe kerülnek. – Olyan nincs, hogy egy közösségben minden gyerek száz százalékosan egészséges. Ha hazaküldik a gyermeket, mert náthás, az lesz a baj, ha pedig nem, akkor a többi gyerek szülei lesznek emiatt idegesek, és az lesz a probléma – vázolta a várható patthelyzetet.
Azt mindenképpen támogatja, hogy hagyományos módon kezdődjön meg a tanév. – Négy gyerekem fogja kezdeni a sulit, de már hárommal is rémálom volt a karantén – mondta el a szülő, aki szerint sem a módszertani, sem a technikai feltételei nem voltak meg az online oktatásnak. A szó legszorosabb értelmében a szülőknek kellett helyt állni a tanár szerepében. Ilyen körülmények között szerinte nem reális elképzelés a hibrid oktatás sem, vagyis az, hogy bizonyos napokon az iskolában, más napokon online oktassanak. Ez azért sem működőképes ötlet szerinte, mert sok családban több gyermek van, és semmi garancia nincs arra, hogy azonos napokon kellene otthon tanulniuk. Szerinte hosszabb távon semmiképpen nem tartható az online oktatás, főképpen a kisebb gyermekek esetén, akiket speciális módszertannal tanítanak, és sok esetben utánzás útján tanulnak. Ő egyébként jónak tartotta volna, ha az iskolába is bejárhattak volna a gyerekek akkortól, amikortól már óvodába is be lehetett járni.
Nagyobb szabadság kellene a tanároknak
A gyerekek előrehaladása a Szülői Hang tapasztalata szerint legalább annyira foglalkoztatja a szülőket, mint a lehető legnagyobb járványügyi biztonság. – Óriási probléma, hogyan fogják bepótolni a gyerekek az elmaradásokat – mondta Miklós György. Ugyanis a tapasztalatok szerint járvány nélkül sem biztos, hogy be tudják fejezni a tananyagot a magyar iskolákban, de most nagyon sokaknál van lemaradás, osztályszinten és gyerekenként is, mert egyes tanulók nem bírták felvenni a fonalat. Ez főleg azoknál a tantárgyaknál érzékeny kérdés, ahol egymásra épül az egymást követő évek tananyaga.
Arról is beszélt, elvileg volt egy olyan jelzés a kormányzattól, hogy a nyáron fakultatív foglalkozás keretében lehet ezeket pótolni, de ez Miklós György tudomása szerint szinte sehol nem működött. Most viszont szükség lenne rá, és ennek a kereteit is biztosítani kellene. Emellett rugalmasabban kellene a tananyaghoz is hozzáállni. – A tanároknak érdemes lenne nagyobb szabadságot adni, hogy kihagyjanak vagy későbbre tegyenek olyan anyagokat, amelyek a tantervben szerepelnek, hogy a gyerekek és az osztályok olyan oktatást kaphassanak, amilyenre személyre szabottan szükségük van, ne pedig olyat, ami az adminisztratív elvárásokhoz igazodik – mondja Miklós György.
