Sok a bizonytalanság a közoktatásban az új tanév első hetének végén a szülők és a pedagógusok beszámolói szerint. A járványügyi védekezés részletkérdéseire sok esetben nem adnak választ a járványügyi ajánlások, az iskolák pedig gyakran nem mernek helyben dönteni olyan kérdésekről, amelyeknek járványügyi következménye lehet. A Pedagógusok Szakszervezete kifogásolja azt is, hogy nincs hivatalosan, írásban kiadott eljárásrend arra az esetre, ha az iskolában valakiről kiderül, hogy koronavírussal fertőzött. A szülők számára nem világos az sem, hogyan oldják meg gyermekük felügyeletét, ha az iskolában fertőzött személyt találnak, és a gyermek karanténba kerül, de nem beteg – ebben az esetben ugyanis nem jár táppénz a szülőnek.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint az iskolák magukra vannak hagyva, és erőn felül próbálják megoldani a helyzetet. Írásos utasítások hiányában úgy tűnik, minden felelősség a pedagógusokat, az intézményvezetőket és a szülőket terheli – mondta.
A fertőtlenítőszerek jelentős része megérkezett az iskolákba, de Totyik Tamás úgy ítéli meg: egyéb konkrét intézkedést láthatóan nem akar tenni a kormányzat. Több iskola magának szerzett be érintés nélküli lázmérőket, amely felett elmondása szerint vagy szemet hunyt a tankerület, vagy a szülők finanszírozták a kiadást. Mivel azonban így sem tudtak az érintett iskolák sok lázmérőt vásárolni, lázméréskor sorok állnak néhány intézményben. – A védőnői hálózat foghíjas, nem tud segíteni az iskoláknak, egy védőnőhöz gyakran három-négy iskola is tartozik, a pedagógusok viszont nem tudják az allergiát megkülönböztetni a felsőlégúti megbetegedéstől.
A szakszervezeti vezető arra is felhívta a figyelmet: még mindig nincs hivatalosan, írásban kiadott eljárásrend arra az esetre, ha egy iskolában valakiről kiderül, hogy koronavírussal fertőzött. – Gyakorlatilag szájhagyomány útján terjed, hogy ilyenkor mi is a protokoll. A teendőkről alkalomszerűen dönt az Oktatási Hivatal, a minisztérium vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ, ahogy az a közelmúltban néhány esetben történt – világított rá.
Ezen kívül számos, az iskolai munkával kapcsolatos részletkérdésben tanácstalanok az intézmények, és Totyik Tamás elmondása szerint sokszor nem mernek utasítást kiadni, helyette várnak a felső utasításra. Szerinte ellentmondásos, hogy míg korábban az oktatásban mindent központosított a kormányzat, egy járványhelyzetben nincsenek központi utasítások, csak ajánlások. – Nem mondja ki senki, hogy mely krónikus betegségeknél nem lenne szabad a pedagógust vagy a diákot járványhelyzetben az oktatási intézménybe engedni. Be szabad engedni például egy autoimmun betegségben szenvedőt?
A PSZ információi szerint nincs írásos utasítás arról, hogy mi legyen az énekórákkal, az énekkarral, az úszásoktatással, a délutáni szabadidős foglalkozásokkal, ahol az osztályok keverednek. Mi alapján készítsenek az iskolák munkatervet, mi lesz az ünnepségekkel, a tanulmányi versenyekkel? A tankerületi központ ellenőrzi a munkatervet, arról majd be kell számolni, miközben ilyen körülmények között nem lehet tervezni – sorolja a megoldásra váró gondokat a szakszervezet alelnöke.
Közben Hajnal Gabriella, az iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke interjút adott a Növekedés.hu portálnak, amelyben röviden megválaszolt néhány alapvető kérdést, többek között azt mondta: azt kérték az iskoláktól, ne tartsanak énekkart, és az első félévre úszásoktatást tervezzenek, a több osztályt érintő szabadidős foglalkozások megtartását pedig csak akkor javasolják, ha ott biztosítható a távolságtartás. Arról, hogy mikor szükséges a diákok vagy a tanárok tesztelése, elmondása szerint a járványügyi szakemberek döntenek – az általa mondottakból is az derül ki, hogy ezek egyedi döntések lesznek, és amennyiben a tesztelésről születik döntés, az az érintett tanároknak és a diákoknak is ingyenes lesz.
A bizonytalanságot a szülők is érzékelik: egy budapesti édesanya egyik gyerekének iskolája egyelőre nem tudott döntést hozni arról, hogy bevihetnek-e a gyerekek saját labdát az iskolába. – Infantilizálva vannak a tanárok és a szülők. Most olyan, kézenfekvő megoldások esetén is szabályt keresnek, ahol nincs is járványügyi kockázat, viszont élhetőbbé tenné az életet. Hét elején azt kérték, mindenképpen hozzanak be textilszalvétát a gyerekek az étkezéshez, hat nap múlva meg már azt, hogy semmiképp ne csomagoljunk textilszalvétát – illusztrálta a hétköznapi élet bizonytalanságait a Magyar Hangnak. Arra ő is nehezen talál magyarázatot, hogy ha az iskolai folyosón maszkot kell viselni, akkor miért nem kell a délutáni foglalkozásokon, amelyekből náluk rengeteg van sporttól a szolfézsig, és ezeken az órákon nyilván keverednek a különböző osztályokba járó gyerekek.
Miklós György, a Szülői Hang civil közösség képviselője szerint fontos lenne a gyerekek és az iskolai dolgozók gyors tesztelése is: – A gyereknél csak most jön az influenzás, náthás időszak, amikor sokan produkálnak majd tüneteket. Ha a koronavírus számos tünetéből produkálják valamelyiket, de nem tesztelik le őket rövid időn belül, akkor otthon kell őket tartani tíz napig. Így elég gyorsan kiürülhetnek az iskolák – világít rá.
A másik nagy kérdés, ami a szülői társadalmat foglalkoztatja, szerinte az, hogy mi történik olyan esetekben, amikor fertőzöttet találnak egy iskolában, és hazaküldik az egész osztályt, vagy akár az összes tanulót karanténba, mert kapcsolatba kerültek a fertőzött személlyel. Erre az esetre nem vonatkozik az a kedvezmény, hogy a szülő otthon maradhat a gyermekével táppénzen – erre csak akkor van lehetőség, ha a gyermek betegség tüneteit mutatja.
Ahogy a Magyar Hangnak Miklós György korábban is elmondta: mindenképpen szükségesnek tartaná a háziorvosi gyakorlat áttekintését. – Ebben a helyzetben meg kellene bízni annyira egymásban, hogy ha a gyermek megbetegedett, de nem súlyos az állapota, akkor akár telefonon is meg lehessen beszélni az igazolást az orvossal, és ne kelljen bevinni a gyereket a háziorvos rendelőjébe, ahol nyilván tömeg lesz. A súlyos esetekre ez persze nem vonatkozik, de az esetek nagy részében elkerülhető lenne a személyes látogatás – véli a szülői szervezet képviselője.
A Szülői Hanghoz beérkezett észrevételek alapján változó, hogyan sikerül az iskolákban a járványvédelmi ajánlásokat átültetni a gyakorlatba: – Be tudok számolni jó tapasztalatokról is, vannak iskolák, amelyek nagyon komolyan vették a járvány elleni védekezést. Több budapesti gimnáziumból is azt hallom, és én is azt tapasztalom, hogy profin csinálják, a kézfertőtlenítéstől kezdve a tornaórai átöltözés megszervezéséig. De vannak negatív visszajelzések is. Előfordul, hogy az iskola hoz valamilyen szabályt, amit aztán nem tartanak be következetesen, és nem ellenőriznek, mint a maszkviselés a folyosókon – számolt be.
A maszkviselést is változóan kezelik tapasztalatai szerint az iskolák, a nagyobb gyerekeknél valamennyire működik, és van, ahol maszkot hordanak egyes tanórákon is, például tanártól vagy létszámtól függően. Alsó tagozatban, úgy tudja, ez kevésbé jellemző. Szerinte érdemes lenne átgondolni a műanyag arcvédő használatát, ami nem olyan drága, ezer forintos nagyságrendű kiadás, és annyiban jobb a maszknál, hogy az arc látható marad. – Kicsit furcsa lenne, de talán túl lehetne rajta lendülni. Még mindig jobb szerintem egy fura plexilap, mint az, ha be kell csukni az iskolát. Az lenne az elsődleges cél, hogy a gyerekek iskolába járjanak: tanítás szempontjából is hatékonyabb, a gyerekeknek is ad egy napi ritmust, és a szülőknek is jobb. Mindent meg kellene tenni azért, hogy a hagyományos oktatás továbbmenjen – indokolta a szokatlan javaslatot.
Miklós György – egyébként sok pedagógushoz hasonlóan – úgy látja, hogy a tanterv és a tananyag nem alkalmas arra, hogy az oktatás felvegye a járványhelyzet ritmusát. – Nekem az tűnik valószínűnek, hogy sokáig együtt fogunk élni ezzel a járvánnyal. Néha otthon kell majd maradni, néha nem, akár egyéni, akár országos vagy helyi szinten. Úgy tűnik, ez váltakozni fog, ezért azon kellene dolgozni, hogy a következő pár évre felkészüljünk. Érdemes lenne kidolgozni egy alternatív tanmenetet. Az alaptanterv – akár a régi, akár az új – teljesíthetetlen lesz a következő egy-két évben. Ezt ki kellene mondani, és lefolytatni egy értelmes szakmai párbeszédet arról, hogy mit tekintsünk a tananyag fontosabb felének; mi az a 40-50 százalék, amit mindenképp teljesíteni kell. A maradékkal kapcsolatban pedig dönthetne a pedagógus, hogy mit tart belőle a legfontosabbnak, és mi illeszkedik a legjobban a gyerekek igényeihez. Nyilván ehhez kellene igazítani a számonkéréseket is, ezek során a törzsanyagra kellene fókuszálni. Jelenleg van olyan tanár, aki figyelembe veszi, hogy speciális a helyzet, de olyan is, aki úgy tanít, mint ha mi sem történt volna, mert erre kap utasítást. Szerintem ez nem tartható – fejtette ki Miklós György.
