Bővülhet a megyei jogú városok köre, jelentkező legalábbis akad: Hajdúböszörmény ugyanis kezdeményezi, hogy megkapja e titulust. Erről határozatot fogadott el a 30 ezer lakosú település képviselő-testülete – tudta meg a Magyar Hang. Kiss Attila (Fidesz–KDNP) polgármester a testület előtt azzal érvelt, hogy a szintlépés nem pusztán magasabb presztízst jelentene, hanem több pénzt is: a normatíva mellett egyes területeken nagyobb támogatásra számíthatnának, ugyanakkor több feladat is hárulhatna rájuk.
A polgármester szerint – aki 2014-ig három cikluson át országgyűlési képviselőként is dolgozott – Hajdúböszörményt a jelene és a történelmi hagyományok is feljogosítják a megyei jogú várossá váláshoz. A település ugyanis az egykori Hajdúkerület székhelye volt, a megyerendszer 1876-os kialakításakor olvadt be Hajdú vármegyébe. Később, 1930-tól 1950-ig ismét kiemelt státuszt élvezett: úgynevezett megyei városnak számított, ezt a tanácsrendszer alapjául szolgáló közigazgatási reform számolta fel. Kiss Attila lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott, ha még öt-hat város megyei jogú városi rangot kapna, az nem borítaná fel az ország költségvetését. Tiba István, a térség erős fideszes embere érdeklődésünkre konkrétumot nem mondott arról, napirenden van-e az ilyen városok számának bővítése. Ám – jelentette ki – támogatja a böszörményiek célját.
Noha a területszervezéssel kapcsolatos ügyek előkészítéséért felelős Miniszterelnökség nem reagált a megkeresésünkre, a jelek alapján nem kizárt, hogy bővítik a megyei jogú városok körét. Kiss Attila a már említett testületi ülésen például úgy fogalmazott: a kezdeményezés valószínűleg határozati javaslatként fog a Parlament elé kerülni. Amikor erről kérdeztük, azt mondta, több városvezetővel egyeztetett már a kérdésben, lobbiznak. – Egykori országgyűlési képviselőként a kapcsolataim élnek. Akikkel eddig beszéltünk, azt mondták, támogatják a kezdeményezést.
A polgármester a szóban forgó ülésen Jászberényt, Balassagyarmatot és Gyulát is szóba jöhető jelöltként emlegette. Utóbbi két településen ezt nem erősítették meg nekünk.
Jászberény más kategória. A 27 ezer lakosú várost egy volt országgyűlési képviselő, dr. Szabó Tamás (Fidesz–KDNP) irányítja. Az önkormányzat itt februárban szintén határozatban kezdeményezte a megyei jogú várossá válást a történelmi hagyományok, a város gazdasági ereje és a térségben betöltött szerepe miatt. Ennek élharcosa Pócs János (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő, aki szerint Jézus is jász volt, mert jászolban született.
A megyei jogú városokkal a 2011-ben hatályba lépett önkormányzati törvény foglalkozik. Ahhoz, hogy a meglévő 23 mellé újabbat emeljenek a sorukba, a törvényt mindenképpen módosítani és a feltételeken enyhíteni kellene. Ugyanis jelenleg csak azt a várost illeti meg a státus, amelyik korábban már ezt kiharcolta. Noha az 1990-ben elfogadott törvény alapján – egyéb kritériumok mellett – a legalább 50 ezer lakosú város kaphatta meg ezt a címet, 1994-ben az ennél kevesebb lakosú Salgótarjánnak és Szekszárdnak is odaítélték. Emlékezetes: az első Orbán-kormány idején hatpárti (!) javaslatra enyhítették volna a lakosságszám miatti korlátozást, de a tervezetből semmi sem lett. Legutóbb Pest megyében Érd járt sikerrel: 2006-ban az MSZP–SZDSZ kormánytól kapta meg az éppen szocialista vezetésű, 66 ezer lakosú város – a jelek szerint még mindig – nagy presztízst jelentő címet.
A teljes cikket a Magyar Hang 26. számában olvashatja! Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 26. számban? Itt megnézheti!
