A kormány kivéreztető politikájának következményeként súlyos anyagi helyzetben van Budapest – állítja a főváros vezetése, amely szerint annak ellenére is levont tőlük 10,2 milliárd forintot a Magyar Államkincstár (MÁK), hogy azt nem tehette volna meg, mert korábban azonnali jogvédelmet kértek. Sőt, szerintük nem is ez volt az egyetlen jogszerűtlen mozzanat az ügyben. De pontosan mikor lépett a főváros, mit tett a MÁK, és mikor várható, hogy a bíróság dönt az azonnali jogvédelmi kérelemről? Utánajártunk!
Miután a Magyar Államkincstár (MÁK) a törvény által előírt öt napos határidő alatt sem továbbította a főváros azonnali jogvédelmi kérelmét a szolidaritási hozzájárulással szemben, közvetlenül nyújtottuk be azt a bíróságnak. Ezzel jogsértést követett el a kormányzati szerv, aminek következménye kell, hogy legyen – mondta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Magyar Hang kérdésére. A fővárost 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulás befizetésére kötelezte a kormány az idei évre, ám a városvezetés a frakciók többségének támogatásával olyan költségvetést fogadott el, amely csupán ebből 38 milliárdot fizet be. Ennek oka indoklásuk szerint, hogy efölött az összeg fölött már az állam nettó finanszírozói lennének, ráadásul ha még be is akarnák fizetni, akkor sem lenne ennyi pénzük. Emiatt azonnali jogvédelmet kértek, ám ezt a MÁK nem vette figyelembe, 10,2 milliárdot inkasszált a főváros számlájáról a múlt héten. Emiatt hivatali hatalommal való visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett a főváros.
A főigazgató elmondta, ők a jogvédelemre vonatkozó kérelmet még május 27-én nyújtották be, ezt álláspontjuk szerint a MÁK-nak legkésőbb június 2-án kellett volna továbbítania a Fővárosi Törvényszék felé, ám ez addig nem történt meg. Utóbbi derül ki a törvényszék lapunknak küldött válaszából is, amelyben azt írták „2025.06.03-án érkezett meg az alperestől (aki a MÁK – a szerk.) a Fővárosi Törvényszékhez a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelme”. A törvényszéktől azt is írták, a vonatkozó törvény szerint a bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt, hiánypótlásnak pedig nincs helye. Kérdésünkre a törvényszék pénteken arról írt, még nem született döntés az ügyben.
A Magyar Hang június 2-án egyébként a MÁK-ot is kereste, hogy megtudjuk, mikor érkezett be hozzájuk a kérelem, és továbbították-e, ám meglepő módon nem ők, hanem a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszolt kérdéseinkre.
– Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak és az adót mindenkinek be kell fizetnie! Karácsony Gergely a múltban is minden adófizetésnél a bírósághoz fordult, de a bíróság egyszer sem adott neki igazat. A főpolgármester kétségbeesett vagdalkozásának egy oka van: arról akarja elterelni a figyelmet, hogy a Karácsony-Tisza koalíció csődbe vitte az ország leggazdagabb városát – írták. Ezután hiába érdeklődtünk ismét, hogy a MÁK mikor kapta meg a kérelmet és azt továbbította-e, újabb választ már nem kaptunk.
Kiss Ambrus szerint törvényellenes volt az is, hogy a MÁK-hoz benyújtott azonnali jogvédelmi kérelmük ellenére is inkasszáltak 10,2 milliárd forintot. Ugyanis a benyújtás pillanatától már élnie kéne a jogvédelemnek legalább addig, amíg a bíróság az ügyben döntést nem hoz. Szintén a MÁK politikailag motivált döntését indokolja Kiss Ambrus szerint az, hogy kormány rendelete szerint az inkasszónak múlt szerdán kellett volna megtörténnie, május 28-án – és ezt a határidőt pedig tudomása szerint más önkormányzatok esetén tartották is. Ehhez képest a fővárost május 29-én, vagyis múlt csütörtökön inkasszálták, reggel 9 óra után. – Megkérdeztük a bankot, hogy mikor kapták az inkasszóról szóló utasítást a MÁK-tól. Kiderült, hogy ez múlt csütörtökön hajnali 2-kor érkezett be hozzájuk – hívta fel a figyelmet a szokatlan időpontra a főigazgató. Szerinte egyébként az ügyben még az NGM jogi érvelése is sántít, ugyanis alkotmánybírósági határozat van arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem minősül adónak, így nem érti, a tárca miért utal erre adófizetésként.
Kiss Ambrust arról is kérdeztük, hogy mi lesz, ha végül a bíróság mégsem ítéli meg a fővárosnak az azonnali jogvédelmet. Szerinte ez szürreális lenne, eddig ezt mindig megkapták, már csak azért is, mert jogvédelmet arra az elvre hivatkozva szoktak adni, hogy annak hiányában olyan döntések születhetnének, amelyek nem reparálhatóak. Már pedig ha még több pénzt levonnának a fővárostól, az már vissza nem fordítható károkat okozna.
Hogy mikor készül el a BKK vészforgatókönyve arra az esetre, ha a fővárosnak végül mégis be kell fizetnie mind a 89 milliárd forintot, arra azt mondta Kiss Ambrus, még ha a tömegközlekedés kapacitását egyharmaddal csökkentenék is, az is csupán pár milliárdos megtakarítást jelentene idén, miközben brutális hatással lenne Budapestre.
– Ha egyszer elküldenénk a járművezetőket, ők már soha többé nem jönnének vissza, tehát ez semmiképp sem járható út – jegyezte meg. Vagyis a BKK vészforgatókönyve még készül, de megoldást semmiképpen sem a tömegközlekedési kapacitások visszavágása fog jelenteni.
És hogy mikor lehet rendkívüli közgyűlés Budapest súlyos anyagi helyzete kapcsán? Kiss Ambrus szerint ehhez olyan konkrét előterjesztés is kell, amelynek elfogadásáról majd dönthetnek a frakciók az ülésen, ilyen viszont még nem született. Vagyis először arra van szükség, hogy világos forgatókönyvet alkosson meg a városvezetés és a frakciók közösen.
A főigazgatót végül arról is kérdeztük, hogy Magyar Péter és Szentkirályi Alexandra szerint is bűncselekmény lehetett tömegközlekedés tíz percre való leállítása Karácsony Gergely döntése miatt. A Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint ez közérdekű üzem megzavarása és hivatali visszaélésre felbujtás lehet. Kiss Ambrus szerint viszont erről szó sincs, és emlékeztetett arra, korábban egy percre már leállt a tömegközlekedés 2020. június 4-én, a trianoni diktátum 100. évfordulójára emlékezve. – Ha akkor le lehetett állítani a tömegközlekedést egy percre, most miért ne lehetett volna? Van ilyen jogköre a főpolgármesternek, és nincs megszabva, hogy az egy vagy tíz percre szól-e – mondta.
