Harmadára csökkent a pályára lépő pedagógusok száma

Harmadára csökkent a pályára lépő pedagógusok száma

Tanítónő beszél a diákokhoz a Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Általános Iskola 1.b osztályában Nyíregyházán a tanévnyitó napján, 2021. szeptember 1-jén. (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Fotó: Balázs Attila

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Harmadára csökkent 2020-ban a pályakezdő pedagógusok száma 2018-hoz képest – ez derült ki a kormányzat most nyilvánosságra hozott adataiból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szél Bernadett független parlamenti képviselő adatigénylésére árulta el a pályára lépők számát – erről az RTL számolt be vasárnap. Bár az előrejelzések eleve rosszak voltak, a pedagógus szervezetek is magasabb létszámmal számoltak, mint a mostani adat. Ráadásul a pályakezdők egy jelentős része még a gyakorlati idő alatt, két éven belül otthagyja a tanító-nevelő munkát. A pedagógus képzésre kevesebb, mint felannyian iratkoznak be, mint öt éve, az utánpótlás növekedésére ezért középtávon nem lehet számítani.

2018-ban még hatezer új pedagógus kezdte meg a munkát, 2020-ra azonban ez a száma harmadára, kétezer főre csökkent – ez derült ki Szél Bernadett adatigénylése nyomán.

A csökkenés szokatlanul nagy mértékű, a pedagógus érdekképviseletek is nagyobb számokkal kalkuláltak. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke 2021-ben azt mondta a Magyar Hangnak: három év múlva az ő számításai szerint évente átlagosan hatezer pedagógus fog nyugdíjba menni, de csak feleannyian lépnek majd pályára. Ő évente háromezer pályakezdővel számolt, akik a diploma után elhelyezkednek, és legalább 2-3 évig a pályán is maradnak. Ez 2020-2021-re vetítve már nem állhatja meg a helyét, hiszen a pályára lépők száma is összesen csak kétezer fő, és a korábbi adatok alapján nekik is csak egy részük marad a pályán legalább két évig.

A kétezer főnyi utánpótlás nagy mértékű csökkenés az előző évekhez képest is. 2012 óta a legalacsonyabb érték 4500 fő volt (2012-ben), ezután viszont mindig ötezernél több pedagógus lépett pályára egy évben.

Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét is meglepte, hogy ennyire drasztikus a pályára lépő pedagógusok számának csökkenése; elmondása szerint a pesszimista becsléseknél is rosszabb a helyzet.

A szakszervezeti vezető ennél is nagyobb problémának tartja, hogy a tavalyi tanévben hatezren, idén pedig hétezren jelentkeztek pedagógus képzésre, ami hosszú távon a pályakezdők számának további csökkenését vetíti előre. A 2014-15-ös tanévben ez a szám még 15 ezer volt. Ám ebből a 15 ezer főből is már csak hatezren léptek a pályára a képzés befejezése után. Nem beszélve arról, hogy a nagyjából hatezer pályára lépő közül végül csak 2300 fő lépett pedagógus I. fokozatba, ennyien tettek a két éves gyakorlat után minősítő vizsgát. „Ez azt jelenti, hogy a pályára lépő pedagógusok kétharmada elhagyta a pályát még az első két évben. Ennek egyrészt az az oka, hogy szembesülnek azzal: a rendkívül alacsony kezdő bérből nem lehet megélni, a munka viszont sok. A másik probléma, hogy a pedagógiai képzés nem készíti fel a hallgatókat a rájuk váró kihívásokra. Ha hátrányos helyzetű településre kerülnek, nem tudják az ottani, eltérő kultúrát kezelni. Nincs megfelelő tudásuk ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekkel boldoguljanak. Nem tudják, hogyan szervezzék meg az integrált oktatást” – sorolja Totyik Tamás. Ehhez szerinte sokan az iskolában sem kapnak megfelelő segítséget. Bár a mentortanári feladatok ellátásáról törvény is rendelkezik, szerinte az a tapasztalat, hogy általában nem tudják hatékonyan támogatni a fiatalokat a pályán maradáshoz.

Közben a pedagógus társadalom öregszik: Totyik Tamás korábbi becslése szerint 2026-ig a szakma várhatóan 22 ezer főt el fog veszíteni, ami a legjobb esetben a jelenlegi oktatói, nevelői létszám 15%-át, legrosszabb esetben 25%-át is elérheti. (Az említett 22 ezer fő a nyugdíjba vonulók és a várhatóan pályára lépők közötti különbség). Jelenleg a pedagógus társadalom medián életkora 53 év, vagyis ugyanannyi 53 évnél idősebb pedagógus van a pályán, mint amennyien ennél fiatalabbak. Az átlagéletkor pedig 50 év. A következő években nyugdíjba vonulók számát ráadásul növelhetik azok, akik igénybe veszik a nőkre vonatkozó kedvezményt és 40 év után abbahagyják a munkát.

Totyik Tamás szerint nincs más lehetősége a kormányzatnak, csak a jelentős béremelés, amelyet elmondása szerint az indokol, hogy a pedagógusok átlagkeresete 50 százaléka a diplomás átlagkeresetnek, a pályakezdő pedagógusok pedig bruttó 260 ezer forintos alapbérre számíthatnak, és az idei évtől 20 százalékra növelt ágazati szakmai bérpótlékkal kaphatnak bruttó 312 ezret, szemben a versenyszférában a pályakezdőknek elérhető bruttó 380 ezer forintos keresettel.

„Ha ilyen drasztikusan csökken a pályára lépők száma, a kormány előtt nincs más, csak a kis létszámú iskolák bezárása, a csoportlétszám emelése és a pedagógusok munkaterheinek növelése, miközben a tanítással lekötött munkaórák száma Európában már így is Magyarországon a legmagasabb. Nem tudjuk, hová lehet ezt még emelni” – fejtette ki.
A másik következmény szerinte a szakképzetlen pedagógusok alkalmazása lehet. „Már most is minden ötödik intézményben, 800 iskolában dolgozik legalább egy olyan pedagógus, akinek még főiskolai végzettsége sincs. Biztos, hogy ez a szám nőni fog. Ha ezek a tendenciák folytatódnak, a gyermekmegőrzés szintjére fog süllyedni a közoktatás, és nem lesz alkalmas arra, hogy megfelelő munkaerőt termeljen” – vetítette előre Totyik Tamás.

A pedagógusok létszáma a KSH adatai szerint is csökkent 2010 óta: a 2009/10-es tanévben 152,7 ezer óvodapedagógus, általános és középiskolai tanár tevékenykedett Magyarországon, a 2020/21-es tanévben 146,2 ezer. 

A problémákat, legalábbis a bérezés tekintetében, 2021 év végén tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök is elismerte. Kifejtette: a bérrendezés „nem csak  kormányon múlik, a gazdaság teljesítőképessége is sokat nyom a latban”. Ugyanakkor elmondta: a pedagógusoknak igazuk van, a mostani, tíz százalékos emelés nem oldja meg azt problémát, amivel küszködnek, „vagyis hogy az elvégzett mukájukhoz képest, az időközben megnőtt magyar bérszínvonalhoz képest” a fizetési színvonaluk alacsony.

 

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg