A győztes párt népszerűsége rendre tovább erősödik a választás után, mert sokan akarnak a nyertes táborába tartozni. Ehhez képest júliusra csökkent a Fidesz–KDNP előnye a Tisza Párttal szemben, főleg a fiatal szavazók hoznak új színt a politikai versengésbe – derül ki a HVG számára készült Medián-kutatás részletesebb elemzéséből.
A kutatók (Hann Endre és Nagy Réka) szerint a júniusi európai parlamenti voksolást követően csak felemás módon mutatható ki az a jelenség, amelyet a szakirodalom és a média is „győzteshez húzásként” azonosít. A választás után egy hónappal készült (július 4-e és 10-e közötti adatfelvételen alapuló) Medián-kutatás szerint – erről eredetileg itt írtunk – ugyanis a Tisza Párt a tényleges választási eredményénél egy hajszállal több (30,7 százalék), a Fidesz–KDNP pedig egy hajszállal kevesebb (42,8 százalék) szavazatra számíthat, és így a két politikai tömörülés közötti különbség 15-ről 12 százalékpontra csökkent.
A megkérdezettek közül a második helyezett Tisza Pártot júliusban jóval többen nevezték a választás valódi győztesének, mint a legtöbb szavazatot szerzett Fidesz–KDNP-t. A Tisza Párt szavazói kimagasló (85 százalékos) arányban nyilatkoztak így, illetve minél iskolázottabb és minél urbanizáltabb településen él valaki, annál nagyobb valószínűséggel látja győztesnek Magyar Péter pártját – írják a szerzők. A politika iránt nagyon érdeklődők 66 százaléka gondolja győztesnek a Tiszát, a „kicsit” vagy „egyáltalán nem” érdeklődők körében a Fidesz győzelmét érzékelők vannak enyhe többségben. – A tájékozott közönség úgy ítélheti meg a kialakult politikai helyzetet, hogy Magyar Péterék felfelé tartanak, és akár kormányváltó erővé válhatnak – fogalmaznak a cikkben.
Ami még érdekes, hogy az EP-választást követő hetekben a Demokratikus Koalíció által vezetett baloldali blokk – bár győztesnek korántsem tekinthető – stabilizálta a helyzetét, sőt 1 százalékponttal növelte a támogatottságát, 9,2 százalékra. A viszonylagos erősödést az magyarázza, hogy a DK-támogatók 6 százaléknyi köre nagyon elkötelezett, ők szinte mindannyian (97 százalék) azt mondják, hogy egy most vasárnapi országgyűlési választáson biztosan elmennének szavazni. Ugyanez az arány a Fidesz-hívek körében 83 százalékos, a Tisza Párt támogatói körében 89 százalékos, a most is nagyjából a választási eredményét hozó Mi Hazánk követői körében viszont csak 76 százalékos.
A Medián a júliusi felmérésben szó szerint megismételte egy már korábban, 2017-ben és 2021-ben is feltett, Gyurcsány Ferenc minősítését kiegyensúlyozottan kezelő kérdését is. A válaszokból az derült ki, hogy Gyurcsány szerepét most még a korábbiaknál is jóval többen tartják (80 százalékban) kontraproduktívnak egy esetleges kormányváltás esélye szempontjából. Már csak alig egytizedük érzi úgy, hogy „a kormányváltáshoz feltétlenül szükség van Gyurcsány Ferenc részvételére”, és még a párt mellett kitartó szavazók körében is enyhe többségben vannak, akik szerint „Gyurcsány Ferenc meghatározó részvétele inkább akadályozza, mint segíti az ellenzék sikerét”. A legelutasítóbbak a kérdésben a fiatalok: a 30 évesnél fiatalabbaknak csupán 1 százaléka gondolja szükségesnek Gyurcsány Ferenc részvételét.
A kutatásból kiderült az is, hogy a baloldal meglehetősen elöregedett: a Demokratikus Koalíció támogatóinak átlagéletkora 62 év, de a Fidesz szavazói is igencsak benne vannak a korban a maguk 56 éves átlagával. Az újabb generációt a Mi Hazánk és a Momentum (45 év), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (42 év) és a Tisza Párt (44 év) képviseli.
A kormányváltást várók viszont nincsenek kevesen, sőt jóval többen vannak, mint a nem fideszes, de pártot választani tudó szavazók együttvéve. Közülük a legtöbben a Tisza Pártot választják (40 százalék), a DK vezette szövetségre 11 százalék, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra 7 százalék, a Mi Hazánk Mozgalomra 6 százalék szavazna.
