Harmincezer áldozat

Harmincezer áldozat

Védõfelszerelést viselõ orvos a koronavírussal fertõzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron 2021. április 28-án. Képünk illusztráció! (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Orbán hamisan hivatkozott az Eurostat többlethalálozási adataira: a számok szerint ugyanis nem középmezőnyben vagyunk, ahogy állította, hanem sajnos az élbolyban. A második és harmadik hullám alatt 8-12 százalékkal haladta meg a hazai többlethalálozás az európai átlagot, aminél kevés ország produkált rosszabb eredményt.

Az emberi élet a legfontosabb, ezért a halálozások száma a legfontosabb tényező egy járvány kezelésében. Sikerről beszélni nem helyénvaló dolog, de az Európai Unió minden héten közzétesz egy listát arról, hogy a járvány miatt mennyivel nő a többlethalálozás. Magyarország itt a középmezőnyben, valahol a 10. és a 17. hely között van – fogalmazott Orbán Viktor a június 10-iki kormányinfón az Mfor.hu kérdésére. (A sajtótájékoztatóra lapunkat nem engedték be.) A gazdasági híroldal munkatársa egyébként azt kérdezte a kormányfőtől, a koronavírusban elhunyt közel harmincezer főt figyelembe véve hogyan értékeli a járvány elleni védekezést.

A Koronavírus.gov.hu kormányzati portál csütörtöki tájékoztatása szerint a magyarországi covid-halálozások száma 30 004-re emelkedett. Az elmúlt 24 órában 5-en hunytak el, 55 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 808 393 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. És ahogy az a Worldometers.info egyes országok gyorsjelentései alapján folyamatosan frissülő táblázatából is kitűnik, Európában – nemcsak az EU-ban, hanem az egész kontinensen – lakosságarányosan Magyarországon követelte a legtöbb áldozatot a 2020 tavaszán kitört járvány eddigi három hulláma. (A szomorú listát már március 22. óta megszakítás nélkül vezetjük.) Jelen állás szerint egymillió főre vetítve 3114 halottal vagyunk kénytelenek számolni, az európai uniós mezőnyben Csehország követi hazánkat 2827 halottal, majd Bulgária 2629 elhunyttal. (Az arányszám tekintetében Bulgáriát megelőzi az egymillió lakosnál jóval kevesebbet számláló Gibraltár és San Marino.)

Zsonglőrködés a számokkal

Így aztán nem is olyan meglepő, hogy az egyes országok napi jelentésein alapuló összehasonlításokból a kormánynak egyszer csak elege lett és más statisztikák után nézett. Épp akkor, amikor a magyar számok Európában a legdrámaibb helyzetről kezdtek árulkodni: a vészjósló nemzetközi járványügyi adatok alapján korántsem meglepő módon március-áprilisban ránk törő harmadik hullám idején már látszott, hogy óriási a baj. A napi adatokban is megmutatkozó tragédiát a kormány és a Fidesz különböző pártlapjai azzal magyarázták, hogy míg nálunk a pozitív teszteredménnyel, de autóbalesetben elhunytat is a koronavírus áldozatai közé sorolják, addig más országokban kevésbé szigorú szabályok mentén vezetik a statisztikákat, éppen ezért nem is ezeket az adatsorokat, hanem a többlethalálozást érdemes nézni.

Érdemes felidézni azt is, hogy a járvány második hullámának elején a kormány még valós és helyes összehasonlítási alapként tekintett a különböző országok jelentéseire. Ennek legékesebb példája a Kormány.hu-n november 13-án megjelent, Európa nagy részén rosszabb a járványhelyzet mint hazánkban című írás, amelyben olyan megállapítások szerepelnek, amelyek szerint a megbetegedések tekintetében az uniós átlag másfélszer magasabb, a népességarányos halálozások száma pedig kétszer akkora, mint hazánkban. A propagandacélokra használt adatoknál megjelenített forrásmegjelölés pedig a következő volt: „Az egyes tagállamok koronavírus oldalai, illetve kormányzati intézményeinek, egészségügyi hatóságainak hivatalos csatornái, jelentései.”

Orbán és az Eurostat

De ha már Orbán Viktor az Európai Unió – pontosabban az Eurostat – többlethalálozási táblázatára hivatkozott, érdemes erre is vetnünk egy pillantást. Annál is inkább, mert azonnal kiderül: a kormányfő szavai – már ami az uniós mezőnyben elfoglalt helyünkre vonatkozott – csak komoly ráhagyással tekinthetők igaznak. Vagy még úgy sem.

Az Eurostat 31 ország (az uniós tagállamokon kívül Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc) járvány alatti többlethalálozását heti bontásban foglalta össze, százalékban, az idei év 16. hetéig bezárólag. Az összehasonlítási alap a 2016 és 2019 közötti négy év heti átlaga. (Ezeket 100-nak vették, azaz ha 2020 és 2021 egyes heteinek rubrikájában 100-nál magasabb szám látható, ott a járvány előtti négy év átlagát meghaladó számú haláleset történt, ahol pedig száz alatti a szám, az értelemszerűen azt jelzi, hogy az adott héten kevesebb volt az elhunyt, mint az előző négy év átlagában ugyanabban az időszakban.)

Míg a 31 országban 2020-ban és 2021 első 16 hetében összesen 11 százalékos a többlethalálozás a járvány előtti négy év átlagához képest, Magyarországon valamivel rosszabb a helyzet, 12 százaléknyi az átlagos növekmény. Az európai uniós országok mezőnyében ez a tizedik legrosszabb eredmény – tehát Orbán ebben a tekintetben még éppen igazat állított. A járványt megelőző hetektől a harmadik hullám lecsengéséig, 2020 január 1. hete és 2021 16. hete között összességében a magyarországinál nagyobb mértékű volt a halottak számának emelkedése Bulgáriában, Csehországban, Spanyolországban, Máltán, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában.

A „jól kiismert" ellenséggel szembeni haditerv – és az eredmények

A kép azonban jóval árnyaltabb, ha a koronavírus három hullámát külön-külön is vizsgáljuk: Magyarországon a járvány első hulláma idején, 2020 tavaszán – amikor az ország több hétre leállt – csak elvétve akad olyan hét, amikor a korábbi évekhez képest halálozási többletet mutatnak a számsorok. Ehhez képest tavaly ősszel és idén tavasszal, azaz a második és harmadik hullám során sikerült lerontani az eredményt. Magyarán, épp akkor jött csak a feketeleves, amikor – ha hihetünk Orbán Viktor szeptemberi szavainak – Magyarország már a lehető legjobban fel volt készülve a járvány újabb hullámainak kivédésére.

„Sok mindent tudunk, amit tavasszal még nem tudtunk. Egy ismeretlen ellenséggel álltunk szemben. Most azért már jól ki ismertük. (...) De összességében végül is a magyar egészségügyi rendszer bírta a terhelést, kibírta a nyomást, és most őszre már egy nyugodt ütemben teljesen föl tudtuk készíteni a kórházainkat, az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközöket gyártó vállalatainkat arra, hogy lesz egy második hullám. És könnyebb a helyzetünk most azért is, mert aki időt nyer, életet nyer, és mi nyertünk néhány hónapot.” – fogalmazott a köztévének adott interjújában a miniszterelnök szeptember 12-én.

A „jól kiismert” ellenséggel szembeni „haditerv” eredményeit az Eurostat adatai mutatják: a legtöbb országban október elején, a 41. héten indultak meredek emelkedésnek a halálozási számok és jellemzően január 5. hetére sikerült megközelíteni a járvány előtti évek átlagát. Ebben a bő három hónapban – 17 hétben – a vizsgált 31 országban átlagosan 26 százalékkal növekedett a halálozások száma, míg nálunk 32 százalékkal. (Bő egy hónapon át, a 46. és az 50. hét között 58-64 százalék körül alakult a többlet). Ennél szomorúbb adatokat az unióban csak a „keménymag”, vagyis Bulgária, Csehország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, valamint Litvánia produkált.

Az adatok alapján jól látszik az is, hogy míg más országokban a harmadik hullám nem követelt több áldozatot a korábbiaknál, addig nálunk bekövetkezett a tragédia. Mivel a harmadik hullám eltérő időpontokban robbant be a különböző országokban – volt, ahol már január-februárban, volt, ahol csak márciusban – és lefutása sem volt azonos hosszúságú, így a jobb összehasonlíthatóság kedvéért 2021 1. hetétől a 16. hét végéig nézzük a számokat. Megjegyzendő, hogy Magyarországon a két járványhullám között – februárban – volt egy négyhetes „szünet”, amikor a járvány előtti évekhez képest kevesebben hunytak el. Ez az időszak tehát még „javítja” is a magyar adatokat a nemzetközi összehasonlításban. Az Eurostat statisztikájában szereplő 31 országban átlagosan 12 százalékkal növekedett meg ebben az időszakban a halálozások száma a járványt megelőző négy év átlagával összehasonlítva. Azaz nagy általánosságban elmondható, hogy a legtöbb európai állam számára jóval kisebb véráldozatot hozott a harmadik hullám, mint a korábbiak. De számos olyan ország van – jellemzően a skandináv államok –, ahol nem hogy nem emelkedett, de csökkent a halálozások száma.

Nem úgy Magyarországon és néhány kelet-közép-európai államban: nálunk az európai átlag több mint duplája, 24 százalékos volt a többlethalálozás. Az idei év 11. és 14. hete között 54-69 százalékkal haltak meg többen, mint a járványt megelőző négy év azonos időszakában, de március közepe és április közepe között egyetlen héten sem ment harminc százalék alá a többlethalálozás. A magyarországinál szomorúbb halálozási adatokat ebben az időszakban – vagyis 2021 első 16 hetében – csak négy ország, Bulgária, Csehország, Lengyelország és Szlovákia produkált.

Nem lesz negyedik hullám, vagy mégis lesz, de már felkészültünk rá

Ott, ahol ilyen magas a koronavírus elleni átoltottság, mint Magyarországon, nem fog bekövetkezni negyedik hullám – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában még június 6-án. Addig 5,26 millió fő kapta meg legalább az első oltást.

Magyarország teljes egészében felkészült arra, ha a járványnak egy újabb, negyedik hulláma lenne – fogalmazott múlt pénteki szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor, amikor bejelentette azt is: aznap átlépi a legalább az első oltáson átesettek száma az 5,5 milliót, így pedig az egészségügyi és szociális intézményeket leszámítva már sehol nem indokolt a maszkhasználat.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azonban a július 7-iki kormányinfón – amelyre lapunkat szokás szerint nem engedték be – bejelentette, valószínűleg lesz negyedik hullám.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

„Ne kelljen újra bizonyítani, ki a jó hazafi” – Magyar Hang-ajánló

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom