Harmincmilliárdos munkát hozhat a NER-közeli cégnek a nagy vonatfelújítás
Koncz Tamás 2025. január 10., 13:21
Képünk csak illusztráció! A magyar fejlesztésű, és gyártmányú MÁV V63 villanymozdony sorozatának egyik mozdonya a budapesti Nyugati pályaudvaron (Fotó: Balogh Roland/Magyar Hang)
Összesen bruttó 30 milliárd forint értékben javíthat, korszerűsíthet mozdonyokat a MÁV-Start megbízásából a Magyar Vagon Vasúti Járműgyártó, Javító és Karbantartó Kft. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő, a TED pénteki számából.
A dokumentum alapján a megrendelő MÁV-cég tavaly decemberben kétrészes keretszerződést kötött a kivitelezővel: bruttó 27,4 milliárd értékben rendelték meg villamos mozdonyok nagyjavítását, korszerűsítését, forgóváz-cseréjét, a dízelmozdonyok esetében pedig bruttó 2,7 milliárd forintot fizetnek a nagygenerálért. Mivel a MÁV-Start csak a megbízási érték 77 százalékára vállalt lehívási kötelezettséget (tehát ennyit biztosan ki kell fizessenek a teljesített munkáért), a végösszeg talán megáll bruttó 23, 2 milliárd forintnál.
A MÁV két évet adott a munkák befejezésére, vagyis a kivitelezőnek 2026 decemberéig át kell adnia a kipofozott járműveket. A szerződéskötés tartama érdekes módon rímel Lázár János építési és közlekedési miniszter szerdán ismertetett tízpontos javaslatcsomagjára is, melynek ötödik pontja szerint felújítják a MÁV zömében elavult, 40-60 éves villanymozdonyait, és 2026 nyaráig minden második mozdonyt korszerűsítenek.
Tízpontos ígéretet tett a miniszter: az összes MÁV- és Volán-mosdót teljesen felújítják. Minden Intercity-járaton takarítószemélyzet lesz. Új járműveket vásárolnak, buszokat állítanak a vonat mellé, a GySEV-nek adnak át vonalakat, jön egy új app.
A szolnoki székhelyű Magyar Vagon Vasúti Járműgyártó, Javító és Karbantartó Kft. korábban a MÁV leánya, azaz állami cég volt, 2024 májusától a cég kikerült a MÁV-Volán-csoport többségi tulajdonából – olvasható a honlapjukon.
A járműjavító új közvetett többségi tulajdonosa, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelői Zrt., mindig is közel állt a NER-hez: a céget még 2019-ben Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter alapította, kormányzati kinevezése után azonban kiszállt a vállalkozásból, a céget pedig a Solva II. Magántőkealap vette át. Utóbbi tulajdonosi köre nem ismert (az ilyen tőkealapok célja gyakran a végső tulajdonosi kör titokban tartása), azonban árulkodó lehet, hogy a Solva II-t egy ideig a Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető Gran Private Equity Zrt. alapkezelő kezelte, majd a Mol-lányvállalat Lead Ventures vette át.
Újabb, politikához köthető szereplők bukkantak fel a több száz milliárdos gigaprojekt körül, amelyben Magyarország és Oroszország közösen 1300 vasúti kocsit gyártana Egyiptom részére.
A Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelői Zrt. része annak a kormányzati háttérrel összerakott működő Magyar Vagon-csoportnak, amely több mint ezer vasúti kocsit gyártását vállalta Egyiptom felé – és amely sikertelenül próbálta felvásárolni a spanyol Talgo vasúti járműgyártó vállalatot. Utóbbi cégfelvásárlást maga a spanyol kormány akadályozta meg, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Pszichológusfilmnek is nevezhetnénk a norvég Szerethetőt, ha volna ilyen műfaj. Leválasztva ezzel is a mindenféle pszichológiai drámákról, melyek elsősorban mindig műalkotások, nem pedig oktatóanyagok.
Szombat este elkezdődött a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, ahol levetítik A láthatatlan nemzet című filmet is, mely Tajvan nemzetközi és belső harcáról szól annak érdekében, hogy az országot elismerje a nagyvilág.
Születésem évében gyűjtötte apám ezt a dalt a szülőfalumban. Mintha emlékeznék is a lejegyzésre, amikor a magnószalagot számtalanszor visszagörgette. Hogy ismerhették a tolnai Tamásiban is?
