Hiába szeretne az állami milliárdokkal kitömött Hell energiaital-óriás tulajdonosa Miskolc fideszes önkormányzatának támogatásával irodamonstrumot az Avas hegy elé, elképzelhető, hogy éppen a kormány fúrja meg a civilek által ellenzett megaberuházást. A Miniszterelnökség építésügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a hangzatos nevű Avalon Business Center tervei több szempontból sem felelnek meg örökségvédelmi előírásoknak – derül ki a lapunkhoz kiszivárgott iratból.
A felszín felett négyszintesre (plusz tetőtér) tervezett irodakomplexum ellen tiltakozók a Miskolc Gellért-hegyének számító Avas látképének elvesztésétől tartanak. Számos kifogásuk közül a leglényegesebb: szerintük a tervezők a XVIII–XIX. századi épületek közé egy modern homlokzatú irodaházat álmodtak, aminek a szellőzői, kazánjai a szomszédos épületek felé néznének – írtuk meg augusztusban. Ezen kívül a közel 22 méter magas bizniszcenter a szomszédos, patinás Erzsébet Fürdő kupolája fölé magasodna, ezzel kitakarva a belváros legrégebbi templomát, az Avason épült és harangjátékáról ismert gótikus református templomot is. Az épület azonban túlmutat önmagán: ez rajzolhatja meg Miskolc ötven éve áhított főterének arculatát is.
Óriási monstrumot húznának fel Miskolc „Gellért-hegye" elé | Magyar Hang
Az önkormányzat asszisztál, a lakosokat és a helyi építészszakmát kihagyják a tervezésből. Sokan attól félnek, pláza lesz belőle.
A napokban derült ki, hogy az ellenzők álláspontját osztja Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is. Füleky úgy keveredett az ügybe, hogy miután a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal első fokon megadta a beruházáshoz a környezetvédelmi engedélyt, a civilek ezt megtámadták, fellebbezésükben örökségvédelmi szempontokra is hivatkoztak. Az eljárást másodfokon lefolytató Pest megyei kormányhivatal pedig a helyettes államtitkártól kért szakvéleményt.
Füleky Zsolt szakmai anyagából kiderül: az Avalon tervezett helye és környezete egyaránt műemléki védelem alatt áll, ráadásul az ingatlan fontos régészeti lelőhelynek is része. A beruházás – a jó nevű, fővárosi Finta stúdió által készített – tervei összesen hét pontban ütköznek örökségvédelmi jogszabályba. Továbbá Füleky szerint a beruházás nem illeszkedik a műemléki jelentőségű terület beépítésének módjához és utcaképéhez. A tömb nemcsak elüt, hanem idegen is a belváros karakterétől és historizáló épületegyüttesétől, ami hátrányosan befolyásolná a fürdő és más épületek érvényesülését is. Pedig – tette hozzá – a belváros műemléki védettségével éppen a historikus városszövet megőrzését akarták garantálni, amit közel egy évszázadon át csorbítottak.
A helyettes államtitkár véleménye láttán alighanem az első fokon engedélyt adó megyei kormányhivatalnál és az önkormányzatnál felszisszennek, miként a helyi építészszakában is. Igaz, utóbbiak más okból is. Lapunk augusztusi riportjában nem rejtették véka alá, hogy nehezményezik, amiért kihagyták őket a beruházás tervezéséből.
Fontos azonban rögzíteni: a helyettes államtitkár szakvéleménye csak része a környezetvédelmi eljárásnak – még ha elvileg nagy súllyal esik is a latba. De felcsillantotta a tiltakozó civilek és az őket összefogó Zöld Kapcsolat Egyesület előtt a reményt, ugyanis továbbra is azt szeretnék elérni, hogy állítsák le az irodaház előkészítési folyamatait. Mint F. Nagy Zsuzsanna elnök elmondta, a miskolci főtér kialakításának esélyét nem szeretnék eltékozolni. A környezetvédelmi eljárás eredménye várhatóan tavaszra lesz nyilvános.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg, 2019. február 8-án.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/6. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
