A 21. század nagy kihívása az energiahordozókhoz való hozzáférés lesz, új globális energiarend alakul ki. Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy Európa nagyon komoly problémákkal küzd az energiabiztonság terén, amit tovább súlyosbít az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek ellen intézett szabotázsakció.
Mint hangsúlyozta, hogy 1945 óta nem akadt arra példa, hogy bármely ország alapinfrastruktúráját megtámadták volna Európában. Szerinte a korábbi „útra már nem lehet visszatérni”.
Európának új energiaforrásokat kell keresnie az orosz helyett, ami nem könnyű és nem is olcsó, de Európába nem is tudnak annyi földgázt behozni más forrásból, ami elég lenne. Az idei téli fűtésre van elég gáz, a jövő évi attól függ, hogy idén mennyit használunk el belőle – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban Extra adásában, amit a Hvg.hu szemlézett.
A Mol-vezérnek meggyőződése, hogy Közép-Európa nem tud leválni az orosz gázról, szerinte a leválás „nagyon sok pénzbe fog kerülni, hosszú ideig fog tartani, és ki leszünk szolgáltatva más szállítóknak”.
Hernádi Zsolt az energiahatékonyságról is beszélt, szerinte ezen a téren „vannak elmulasztott feladataink”. Jelezte azt is, hogy a fosszilis energiahordozók még több évtizedig velünk maradnak, de az energia nem lesz olcsóbb.
A Mol vezetője hozzátette, hogy az összes térségbeli olajfinomító (Budapesten, Százhalombattán és Pozsonyban is) az orosz típusú kőolaj feldolgozására van kalibrálva, ezek átállítása 500–600 millió dolláros költséggel járna.
Úgy látja, a véletlennek volt köszönhető, hogy volt elég benzin Magyarországon, és nem kellett komolyabb korlátozásokat bevezetni, eddig megúsztuk és már úgy néz ki, hogy meg is ússzuk.
A Mol-vezér kitért a benzinárstopra is, amely szerinte a Molnak kerül sok pénzbe, nem a kormánynak. – A bejelentett intézkedések 60-70 százalékát a Mol finanszírozza – tette hozzá Hernádi Zsolt.
– Ha valamit mesterségesen olcsón adok, azzal az emberek nem fognak takarékoskodni – fogalmazott a benzinárstoppal kapcsolatban Hernádi.
