Csaknem két éves folyamat zárulhat le hétfőn, ha a két éve tartozó magyar ígérgetést követően utolsóként végre ratifikálja a magyar Országgyűlés a Svédország NATO-tagságáról szóló megállapodást. A péntek délelőtt a Gripen gépek bérleti szerződésének meghosszabbításáról, illetve újabb négy vadászgép vásárlásáról szóló sajtótájékoztatón ez a kérdés csak érintőlegesen került szóba, mindkét kormányfő óvatosan fogalmazott ezzel kapcsolatosan. A külpolitikai szakértő szerint a sarokba szorított magyar diplomácia csak nehezen tudott arcvesztés nélkül kikerülni az ügyből, mert hatalmas volt a nemzetközi nyomás. Az egész herce-hurca az ország renoméjának további romlását eredményezte, általános a vélemény, hogy hazánk kiszámíthatatlan, megbízhatatlan szövetséges, illetve hogy az oroszok érdekeit képviseli.
Péntek délelőtt két szerződést írt alá Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Gripen gépek svéd gyártójával. A megállapodások a gépek bérlésével, valamint a hozzájuk kapcsolódó támogatói rendszerekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Ulf Kristersson svéd és Orbán Viktor magyar miniszterelnök péntek délelőtt a Karmelita kolostorban egyeztettek egymással, az ezt követően sajtótájékoztatón Orbán Viktor arról beszélt, hogy hosszú folyamat fontos állomása a mai, amely a bizalom újraépítéséről szólt. Sikerült tisztázni a jószándékokat, a magyarok célja barátokat gyűjteni. Ehhez keressük a csatlakozási pontokat, ahol mások a vélemények azokat tiszteletben tartjuk.
NATO-tagságért cserébe Gripenek?
A miniszterelnök felidézte, hogy Svédország '56 után szeretettel fogadta az oda került magyarokat, akik ott valóban otthonra találtak. Arról is beszélt, hogy az uniós csatlakozásról szóló tárgyalások idején Svédország a gyorsabb befogadás mellett érvelt, szemben más országokkal. A jelen is jól néz ki, a kétoldalú kereskedelmi forgalom folyamatosan nő, 2010 óta megduplázódott. Sikeres az együttműködés a nukleáris energia terén is,jó hogy Paks 2 beruházásban svéd cégek is részt vesznek. Kiemelte, a pénteki tárgyalásokon hadiipari kérdések voltak napirenden. Az első Orbán-kormány az önálló légvédelem mellett döntött, és a Gripeneket választotta. Az akkori szerződés most van kifutóban, ezért a pénteken aláírt megállapodás az eddigi együttműködés meghosszabbításról és négy új gép vásárlásáról szól. Így saját eszközzel az ország határain túl is részt tud venni a magyar honvédelem a NATO közös légvédelmi munkájában. Orbán Viktor kiemelte, hogy a svéd Saab mesterséges intelligencia-fókuszú kutatóintézetet hoz létre magyar közreműködéssel, illetve hogy ezzel már nem csak az eszközök felhasználásában, hanem a fejlesztésben is részt vesz hazánk. Utána uniós ügyekkel kapcsolatos együttműködésről is tárgyaltak: ígéretet kapott Magyarország, hogy a 2023-es svéd uniós elnökség tapasztalatait megkapják. Arról is szó esett, hogy a magyar elnökség idején is együtt tud majd működni a két ország. Végül megemlítette, hogy hétfőn a magyar parlament összeül, és meghozza a szükséges döntéseket Svédország NATO-csatlakozása ügyében, ezzel lezárul egy szakasz a kapcsolatokban.
A svéd miniszterelnök szintén kiemelte az uniós elnökséggel kapcsolatos eszmecsere jelentőségét. Értékelése szerint egyre mélyebb a Gripen vadászgépekkel kapcsolatos együttműködés, ami mindkét ország számára kedvező. Nagy öröm számára, hogy a magyar haderő Gripenjei is részt vesznek a balti térség légvédelmében. Hozzátette, egyre több innovatív svéd cég jelenik meg Magyarországon, jelenleg 180 svéd vállalkozás működik Magyarországon, és 70 ezer magyarnak ad munkát. Kristersson arról is beszélt, hogy a szakértői megbeszélések a jövőben is folytatódnak, illetve hogy azokon a területeken kell erősíteni az együttműködést, ahol nincsenek viták, például az európai biztonsági kérdések ügyében.
Svéd újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: nem igaz az állítás, hogy a mostani megállapodás igazából egy „deal”, a NATO-tagság megszavazása cserébe a Gripenekért. A mostani megállapodás szerinte egy szövetségről szól, nem üzleti megállapodás. A NATO-tagság arról szól, hogy idegen támadás esetén akár meghalni is hajlandók vagyunk egymásért. A mostani megállapodások megkötéséhez újjá kellett építeni a korábbi bizalmat, ami korábban létezett, de az elmúlt időszakban megkopott. Ugyancsak svéd újságírói kérdésre válaszolva – miszerint folytatódni fog-e a magyar álláspontot sok esetben támadó svéd hozzáállás – a svéd miniszterelnök elmondta, fontosnak tartja, hogy a csatlakozási kérelem beadásakor minden állam önállóan döntsön, alakítson ki saját álláspontot. Erre került sor a magyar döntésnél, ez így lett volna Svédországban is. Hangsúlyozta, az együttműködés a fontos, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kérdésben egyet kell érteni, és ez a jövőben is így lesz.
Csak arcvesztés ne legyen
Csaknem két éve, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított területszerző háborúját követően Finnország és Svédország az orosz fenyegetéstől tartva felvételét kérte a NATO-ba. A finnek belépését gyorsan meg is szavazta a 30 tagország, a magyar parlament is ratifikálta a szerződést, a svédek esetében azonban Törökország és Magyarország különböző indokok alapján megtagadta a ratifikációt. A törökök az általuk terroristáknak nevezett kurd nacionalisták kiutasításához kötötték a ratifikációt, Magyarország azonban a legkülönbözőbb, és folyamatosan változó indokokra hivatkozva tagadta meg, hogy foglalkozzon a kérdéssel. 2022 júliusában arra hivatkoztak, hogy társadalmi egyeztetés zajlik. Ebből annyi volt igaz, hogy a kormány honlapjának egyik eldugott szegletében egy e-mail címen várták a véleményeket. Vagyis ez pont úgy zajlott, mint minden egyéb esetben, csak azért, hogy kipipálhassák az Európai Uniótól elvárt egyeztetési folyamatot.
– Orbán Viktor pénteki rádiós szózatában leleplezte magát, amikor arról beszélt, hogy a kedvező hadiipari megállapodás elérése érdekében kellett mostanáig húzni a csatlakozás ratifikálását. Ebből persze csak annyi igaz, hogy nem a parlament dönt az ügyben, hanem Orbán Viktor egy személyben, hiszen a hadiipari megállapodásról már régóta folyik az egyeztetés. Erről 2022 szeptemberében már beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szent-Iványi István. Az egykori szlovén nagykövet arról is beszélt, hogy a legkülönbözőbb magyar indokok csak a figyelem elterelésére szolgáltak, valójában taktikai megfontolások álltak az ügy elhúzódása mögött. Először – még a svéd uniós elnökség előtt – arra akarták ezt felhasználni, hogy a svédek vegyék le a napirendről a hetes cikkely szerinti eljárást. Erre azonban nem voltak hajlandók, igaz, nem is erőltették az eljárás felgyorsítását. Később az uniós pénzek megszerzéséhez szerették volna revolverként használni a svéd ügyet, de ez sem volt sikeres. Aztán a törököknek, illetve áttételesen az oroszoknak akartak szívességet tenni. – Nem véletlen, hogy amikor megjelent a hír, hogy a magyar parlament ratifikálja a svéd NATO tagságot, az orosz sajtó leárulózta Magyarországot – hangsúlyozta az egykori diplomata.
Szent-Iványi István kérdésünkre arról is beszélt, mostanra akkora nyomás nehezedett a magyar kormányra, hogy már csak arra ügyeltek, arcvesztés nélkül tudjanak kijönni a vitából. Orbán Viktor Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalva ígéretet tett, hogy a február végén kezdődő parlamenti ülésszakon ratifikálják a törvényt. Miután a főtitkár nyilvánosságra hozta ezt, roppant kellemetlen helyzetbe került a miniszterelnök, hiszen mindenki számára világossá vált, hogy már nem tudja tovább húzni a dolgot, és hamarosan kénytelenek lesznek ratifikálni a csatlakozást. Ezért lázasan keresni kezdték az indokot, hogy mégis miért adják be a derekukat.
Két dolgot találtak ki. Az egyik a hadiipari megállapodás megkötése volt, a másik a svéd miniszterelnök budapesti látogatása. Az előbbi nyilvánvalóan nem igaz, hiszen mostanra másfél éve zajlanak az egyeztetések a Gripen gépek felújításáról, korszerűsítéséről, új gépek és fegyverzetek beszerzéséről. Erről maga Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is beszélt. A miniszterelnöki látogatás ügyében pedig „okos Kata” megoldás született. Kristersson ugyanis már korábban kijelentette, csak akkor látogat Budapestre, ha a magyarok megszavazzák a látogatást. A magyar fél pedig kötötte az ebet a karóhoz, hogy csak a magyarországi tárgyalásokat követően ratifikálja a parlament a csatlakozási szerződést. Végül az a megoldás született, hogy miután Kocsis Máté frakcióvezető már kedden kötelező ígéretet tett, hétfőn megszavazzák megállapodást, a svéd kormányfő pedig csak ezt követően jelentette be, hogy Budapestre látogat, illetve hogy a budapesti tárgyalások napirendjén nincs a NATO-csatlakozás.
Bár Orbán Viktor arról beszélt, hogy megerősítettük a magyar-svéd kapcsolatokat, Szent-Iványi István szerint éppen ennek az ellenkezője igaz. – A magyar-svéd kapcsolatokban korábban semmiféle feszültség nem volt, a történtek után viszont már van. A hosszas huzavona pedig a NATO-n belül is sok kárt okozott az országnak, tovább erősítette azt a képet Magyarországról, hogy kiszámíthatatlan, megbízhatatlan szövetséges, illetve felveti, hogy az oroszok érdekeit képviseli. Én tavaly október végén találkoztam Pekka Olavi Haavisto akkori finn külügyminiszterrel, aki felháborodottan hazugozta le a magyar külügyminisztert. Augusztusban ugyanis találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, aki megnyugtatta és biztosította arról, hogy az őszi ülésszak elején ratifikálják az egyezményt. De nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a magyar kormány képviselői hazudtak a ratifikációról. Először azt ígérték, 2022 végéig meglesz a döntés. Aztán maga Orbán Viktor ígérte, hogy a 2023-as tavaszi ülésszakon az első döntések egyike lesz a svéd ügy lezárása. Később arról beszéltek, hogy nem mi leszünk az utolsók. Végül mégis mi lettünk az utolsók.
