Hiába a kormány családtámogatási intézkedései, továbbra sem mutatnak jól a hazai népesedési adatok. Márciusban is alulmúlta a születések száma az egy évvel ezelőtti adatokat: 5885 gyermek született, ami azt jelenti, hogy 8,9 százalékkal kevesebb, mint 2024 márciusában. Eközben 11 198 személy veszítette életét, vagyis 523-mal többen, mint egy évvel ezelőtt. A tendencia hosszú ideje hasonló: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok alapján kevesebben születnek, mint a megelőző év azonos időszakában.
Hirdetés
Az elmúlt 10 év adatai alapján a születések számát vizsgálva akadtak kiugró hónapok – például 2021-ben –, de önmagukban ezek épp olyan keveset mondanak, mint más szélsőértékek vizsgálata. Ennél jobban eligazítanak az éves adatok. Az elmúlt tíz évben 2016-ban született a legtöbb gyerek (93 ezer), majd elkezdődött a csökkenés. 2020-ban és 2021-ben sikerült az újonnan született gyermekek számát visszatornázniuk a családoknak 90 ezer fölé (2020: 92 ezer; 2021: 93 ezer), fordulatot azonban nem sikerült elérni. Azt követően ismét csökkenést mutat a tendencia, egyik évről a másikra ezrekben mérhető a visszaesés (2022: 88 ezer; 2023: 85 ezer; 2024: 77ezer 500). A 2020-2021-es éveket leszámítva a teljes termékenységi arányszám is csökkenő pályára állt, 2024-ben 1,38 a KSH kimutatása szerint.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a 2024-es éves adatokban is talált pozitívumot: januárban úgy kommentálta, hogy Magyarországon így is jóval alacsonyabb a gyermekek születésszámának csökkenése, mint az Európai Unió legtöbb országában, ez pedig a kormány családtámogatási rendszerének köszönhető. Mindez annak ellenére történt, hogy – fogalmaztak – a Bokros-csomag örökségeként meg nem született gyermekek hiánya most érezteti hatását a családalapítási korban lévő fiatalok alacsony létszámában.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormány családpolitikai megfontolásainak mélyén egy egyszerű összefüggés áll: „ha van gyerek, van jövő, ha nincs gyerek, nincs jövő”. Ennek jegyében születtek azok az intézkedések, amelyekről azok is hallhattak, akik nem éltek ezekkel. A csok (családi otthonteremtési kedvezmény) a gyermeket nevelő családok otthonteremtését hivatott segíteni. A támogatás révén sokan jutottak ingatlanhoz, a kormány közlése szerint 2015 júliusa és 2023 december vége között csaknem 240 ezer család részesült támogatásban a csok révén (összesen mintegy 770 milliárd forint értékben). A programot aztán átalakították, 2024 óta falusi csokként folytatódik. Egy időben a későbbi köztársasági elnök, Novák Katalin személyében tárca nélküli minisztere is volt a családpolitikának; és demográfiai kongresszust is szerveztek.
Visszatérő kritika azonban, hogy a kormány családtámogatási rendszerével leginkább a jobb módúak képesek élni, ők rendelkeznek azokkal a forrásokkal, amelyeket kiegészíthetnek az állami támogatások. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatójának felmérésében azt kérdezték a legalább egy 3 éves gyerekeket nevelő válaszadóktól, hogy felvették-e már, vagy tervezik-e felvenni valamelyik támogatást. Az derült ki – írta a Telex.hu a kutató előadásáról –, hogy a nagy összegű támogatásokat az átlagnál nagyobb arányban használták ki a jobb jövedelmi helyzetben lévő családok. Ez igaz nem csupán a csokra, hanem a babaváró hitelre is.
A babaváró hitelt a következő, negyedik Orbán-kormány idején vezették be, amely egy legfeljebb 10 millió forintos szabad felhasználású személyi kölcsön, 20 éves futamidőre. Mivel a gyermeknek a hitel felvételétől számított öt éven belül kell megszületnie, az első igénylőknek 2024-ig világra kellett jönniük. Számos családban azonban nem született annyi gyermek, mint amennyit vállaltak. A kormány azonban dobott mentőövet, két évvel meghosszabbította ennek határidejét. A 2024-es és 2025 első negyedévének születésszámai alapján azonban ezzel nemhogy demográfiai trendfordulót nem sikerült elérni, a születések számának növelése sem jött össze.
A bölcsődei férőhelyek számát viszont sikerült növelni az elmúlt években. 2017-hez viszonyítva is jelentős a bővülés: akkoriban az országban 46 500 férőhely állt rendelkezésre, míg 2024-re ez a szám meghaladta a 64 500-at – derül ki a KSH adataiból. Egyes megyékben ezres nagyságrendben bővült a férőhelyek száma, több kisebb megyében (Tolna, Nógrád) pedig megduplázódott, vagy még annál is nagyobb mértékben bővült. A program célja nem titkoltan az volt, hogy ahol a kisgyermek mellett dolgoznak a szülők, és nincs nagyszülő, aki vigyázni tudna a kicsire, az érintettek bölcsődét vehetnek igénybe. A pályázók ennek érdekében még mintaterv-katalógust is kaptak felhasználásra.
A Fidesz-kormány a 2009 óta változatlan összegű családi pótlék növelése helyett adókedvezményt ad a gyermeket nevelőknek: minél több gyermeke van egy dolgozó házaspárnak, annál több adókedvezményt tudnak igénybe venni családi alapon havonta, vagy évente egy összegben. A kedvezmény mértékét 2026-tól megduplázzák, ami választási intézkedésnek is beillik. Történt már hasonló 2022-ben, amikor a választás előtt a gyermekes szülők személyi jövedelemadó-visszatérítésben részesültek. Hasonlóképp, kampányíze van a miniszterelnök évértékelő beszédében a többgyermekes anyák részére ígért élethosszig tartó adómentességnek is.
A népességszám alakulását azonban messze nem csupán a családpolitika befolyásolja. Erre a Magyar Hang korábbi interjújában Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének akkori főigazgatója hívta fel a figyelmet.
– Ott van még megannyi más szempont is, például a gazdasági, munkavállalási, jövedelmi feltételek vagy a lakhatási körülmények – mondta. Tovább árnyalta a képet, amikor a Ratkó-nemzedékről szólva kiemelte: a nagy nemzedékek kikerülnek, ezért a születések száma akkor is kevésbé fog emelkedni, ha a termékeny korú nők gyermekvállalási hajlandósága növekszik. – 1975-ben 195 ezren születtek, ebből százezer nő. 1990-ben azonban már csak 125 ezren jöttek világra, közel fele, hatvanezer nő, tehát a most szülőképes nők száma egy évjáratban körülbelül negyvenezerrel alacsonyabb, mint az ezredforduló idejében – mutatott rá még 2018-ban.
Spéder Zsolt a gyermekvállalást ösztönző döntésekről azt mondta: vitathatatlanul van pozitív hatásuk. Példaként a 1993-ban bevezetett gyetet (gyermeknevelési támogatás) említette. Ezzel lehetővé tették, hogy a harmadik gyermek vállalásakor az anyuka 8 évig maradjon otthon, nőtt a harmadik gyermek vállalásának esélye.
– Ugyanez megjelenik a családi adókedvezmény kapcsán is. Más kérdés, hogy a gyerekvállalást leginkább befolyásoló tényező a stabilitás, és a tervezhetőség mértéke. A Bokros-csomag például ellenkező hatást váltott ki. Fontos tisztázni: a demográfusok a hatást úgy értelmezik, hogy egy-egy döntés miként hat a gyermekvállalási célok megvalósulására, azaz segíti-e, vagy akadályozza a tervezett gyermekek megszületését. A közép-európai országokra alapvetően jellemző az instabil társadalmi és gazdasági helyzet. A legnagyobb törést kétségkívül a rendszerváltozás jelentette: a bizonytalan környezetre természetes reakció, hogy a fontos lépéseket az ember későbbre halasztja, ez történt a gyermekvállalással is. Kellett idő ahhoz, hogy az új, instabil környezethez igazítsuk a céljainkat. Fontos megemlíteni azt is, hogy a kilencvenes években jelentős felsőoktatási expanzió ment végbe, ami szintén kitolta a gyermekvállalást – mutatott rá Spéder Zsolt.
