Szeptember 16-ig összesen 118 milliárd forintnyi iparűzési adó jött be a fővároshoz, ám a pénz nagy részét elviszi az eddigi tartozások kifizetése – derült ki Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója által tartott háttérbeszélgetésen. A politikus annak apropóján tartotta az eseményt, hogy jövő pénteken a nyári szünet után először ülésezik a közgyűlés.
Ugyan a Budapest legfőbb bevételét jelentő iparűzési adóból bejöttek milliárdok, de ebből például vissza kellett fizetnie a fővárosnak a banki hitelét, amelyről szóló szerződésük szeptember 18-án jár le. Az önkormányzat a 80 milliárdos hitelkeretből 67 milliárdot költött, így végül utóbbi összeget fizette vissza az OTP-nek. Ugyanakkor a bank újabb hitelkeret-szerződést csak akkor kötne velük, ha biztosítottnak látná azt, hogy a kölcsönt Budapest vissza is tudja fizetni – főleg, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint egyetlen önkormányzatnak sem lehet hiteltartozása december 31-én. Vagyis addig a bank csak akkor ad hitelt, ha elhiszi, hogy megtérülhet a pénze, amihez szükség lenne arra, hogy a főváros és a kormány között megállapodás szülessen Budapest finanszírozása kapcsán. Ez egyben azt is jelenti, hogy szeptember 18. után Budapest pénzügyi védőháló nélkül marad. Lapunk kérdésére Kiss Ambrus azt mondta, hogy becslésük szerint szeptember végére 3,5 milliárd forint marad Budapest számláján (ugyanis további tartozásokat is ki kell fizetniük), ami elegendő az októberi bérek kifizetésére, ám ha nem lesz megegyezés a kormánnyal, a novemberi fizetések veszélybe kerülhetnek. Utóbbi oka az is, hogy jelen állás szerint október közepén az állam 86 milliárdot inkasszál a számlájukról a szolidaritási hozzájárulás jogcímén, ami egyben azt is jelenti, hogy ha később érkezik is be pénz a főváros számlájára, azt azonnal levonják onnan. Ugyanakkor a főigazgató optimista a tárgyalások kapcsán, ami elmondása szerint abból fakad, hogy a fővárosi közszolgáltatásokra mindenképpen szükség lesz a jövőben is, és ha ezeket Budapest nem tudja működtetni, akkor az államnak kell. Arról ugyanakkor semmit nem kívánt elárulni, hogy haladnak az egyeztetések, csupán annyit mondott, hogy kompetens szereplőkkel egyeztettek eddig a kormányból, és hogy a Pénzügyminisztériumot is jelenti ez. A tárgyalások eredményéről, állásáról nem ad tájékoztatást, hogy ne veszélyeztesse azok sikerességét, így nem fog üzengetni sem a sajtón keresztül – jegyezte meg.
Kiss Ambrus beszélt arról is, amiről a Magyar Hang számolt be először, nevezetesen hogy Karácsony Gergely szeptember 1-től létszámstopot rendelt el a fővárosi intézményeknél és főpolgármesteri engedélyhez kötötte az újabb kötelezettségvállalásokat. Ez a főigazgató szerint borzasztóan lecsavart működést jelent, és ez egészen addig így marad, amíg nem születik megállapodás a kormánnyal.
A Magyar Hang arról is érdeklődött, hogy a közgyűlés napirendjére kerül-e a főpolgármester-helyettes kérdése, tárgyalnak-e frakciókkal erről, például a Tiszával. Ám Kiss itt is azt mondta: a tárgyalások sikere érdekében nem üzengetnek a sajtón keresztül. Szó volt Budapest szociális és közbiztonsági helyzetéről is, ami a kritikák szerint sokat romlott. A főváros az ügyben tárgyalt a belügyminiszterrel, de a BRFK-val közösen létrehoztak közösen egy koordinációs munkacsoportot is, továbbá a belvárosi területeket érintően is működtetnek egy közterületi munkacsoportot. Kiss úgy látja, a szociális valóság rárobbant az országra, nettó 100 ezret kapnak a közmunkások, ha 8 órában dolgoznak, miközben megbicsaklott az építőipar az előző kormány döntései miatt, vagyis például nem meglepő, ha palackozással egészítik ki a jövedelmüket a nehéz helyzetben lévő emberek a kisnyugdíjasoktól kezdve a fizikai munkát végzőkig. Ha pedig egyik napról a másikra leállítanák a palackozást, akkor ez még kiszolgáltatottabb anyagi helyzetbe sodorná az érintetteket. Persze igaza van azoknak is, akik nem örülnek, hogy kiborogatott kukákkal találkoznak, de szerinte a palackozási rendszer valójában még sosem működött jól, kevés a visszaváltó hely. Például az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben – amelyek a turizmus szempontjából a legfrekventáltabb területnek számítanak – összesen 93 darab bedobó nyílás működik csak, miközben 10 millió palackot váltanak vissza ezeken a helyeken.
Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy a kegyelmi botrány kapcsán megkereste őket az illetékes parlamenti vizsgálóbizottság, miután a bicskei gyermekotthon korábban még a főváros fenntartásában volt (később viszont az államhoz került). A bizottság arra kérte a fővárost, hogy adjon át nekik adatokat a 2011-12 körüli gyermekotthon ellenőrzésekkel, kinevezésekkel vagy éppen V. János kitüntetésével kapcsolatosan. Az önkormányzat ennek csütörtökön eleget tett, és átadtak közel 800 oldalnyi iratot, és készek segíteni a parlamenti testület munkáját. Kiss ugyanakkor emlékeztetett: korábban már maga a főváros is állított fel vizsgálóbizottságot a kegyelmi botrány kapcsán, így az említett iratokat már összeszedték.
