A parlament.hu oldalán már megjelent az a tervezet – és majd a törvényalkotási bizottság nyújthatja be hivatalosan a 14. alkotmánymódosításhoz –, ami szerint 30 helyett 35 éves kortól lehet majd bíró valaki, vagyis megemelik az alsó korhatárt a bírók kinevezésénél. A felső korhatár viszont bizonyos esetekben 70 év is lehet – írta a 24.hu. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy az „általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig” szövegrész helyébe az „általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, törvényben meghatározott esetekben a bíró hetvenedik életévéig” szöveg lép életbe.
Korábban komoly felháborodást okozott, amikor a bírókra irányadó korhatárt leszállították a normál nyugdíjkorhatárra. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) akkori elnöke 2011-ben arról beszélt, hogy elkeseredettség tapasztalható a bírói karban a nyugdíjkorhatár csökkentése miatt. Az Alkotmánybíróság 2012. július 16-án-án hozott határozatában kimondta, hogy a bírák kényszernyugdíjazása, azaz a tradicionális 70 éves bírói nyugdíjkorhatár minden átmenet nélküli leszállítása az érintettekre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárra mind formai, mind tartalmi okokból ellentétes az alaptörvénnyel. A testület az érvelését főként a bírói függetlenség sérelmére alapozta.
A bírók kényszernyugdíjazása ügyében hozott döntést korábban a Velencei Bizottság és az Európai Unió Bírósága is jogsértőnek találta, így végül módosított formában vezették be 2013-ban: a korhatár 65 év lett, és csak 2023-tól vonatkozik minden érintettre.
