Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát? MSZP–LMP-vita a zöld jövőről
Molnár Zsolt és Kanász-Nagy Máté (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

 

 

Jó lépés volt-e a benzinár befagyasztása? Mi legyen az autós közlekedés jövője? Vesszenek-e a multik? Kell-e a jelenlegi rezsicsökkentés a jövőben is? Vajon lehet-e alternatívája az atomenergiának? Mikorra lesz kész az ellenzék zöldprogramja? Páros interjú a klímakatasztrófa által felvetett dilemmákról Kanász-Nagy Mátéval, az LMP társelnökével és Molnár Zsolttal, az MSZP pártigazgatójával, akik egyetértenek abban: a dugódíjhoz hasonló intézkedést mielőbb be kellene vezetni Budapesten.

– Mivel érkeztek az interjúra?
Molnár Zsolt
: Kocsival. Autózni szoktam, mert egy nap Budapesten belül átlagosan 4-5 helyszínen kell lennem, míg hetente két-háromszor vidékre is járok. Nem elvi oka van az autózásnak, hanem az időbeosztásom miatt így praktikus.

Kanász-Nagy Máté: Pótlóbusszal. Nem vezetek, így Budapesten belül tömegközlekedést használok, illetve biciklizem. A munka miatt vidékre is sokat járok, ha többen megyünk, autózunk, ha egyedül, vonatozom.

– Az üzemanyagok megdrágultak, a kormány befagyasztotta az árat. Örültek ennek?
M. Zs.: Az öröm az túlzás, de jobb, mintha semmit sem tettek volna. Ez egy tüneti kezelés volt, a mi javaslatunk az, csökkentsék az üzemanyagot sújtó adó mértékét. Ezenfelül hibásnak tartjuk a kormány és az MNB forinttal kapcsolatos politikáját.

K-N. M.: Ez egy dilemma, a zöld- és szociális szempontok ütköznek. Vannak olyan kiskeresetű munkavállalók – főleg a kistelepüléseken –, akiknek nincs lehetőségük autó nélkül dolgozni járni. Az ő esetükben indokolt a szociálpolitikai beavatkozás, de nem biztos, hogy erre a benzinár befagyasztása a megfelelő. A zöldcélokat viszont fontosabbnak tartom hosszú távon, innen nézve nem értek egyet az intézkedéssel. Magyarországon évente 15 ezren halnak meg a légszennyezés miatt, vagyis egyértelmű: vissza kell fogni az autós közlekedést. Ennek egy eszköze a magas benzinár.

– A benzinár más termékek árát is felhúzza.
K-N. M.:
Ami arra világít rá, hogy a jelenlegi gazdasági rendszerünk világszinten mennyire függ a fosszilis energiahordozóktól, amelyek egyre drágábbak lesznek.

M. Zs.: Szögezzük le: a nem karbonsemleges autózás nem valamiféle luxuscikk, hanem a magyar társadalom jelentős részének a napi életvitelhez szükséges eszköz. A szociálpolitikai kérdések és a megújuló energiaforrásokat szorgalmazó politika alapvetően egy irányba mutat, de rövid távon valóban vannak köztük konfliktusok. Amennyiben az a kérdés, hogy családok százezreinek életét ellehetetlenítjük-e rövid távon, akkor a válaszunk, hogy nem.

„Kemény lesz, lesz szkanderezés”
Katona Mariann

„Kemény lesz, lesz szkanderezés”

Tordai Bence és Hajnal Miklós a rezsiárakról, kötelező oltásról, új generációról és Gyurcsány Ferencről. Páros interjú!

– Hogyan oldható fel a konfliktus?
M. Zs.:
Azért tudunk lépéseket tenni: ilyen lehet az autók környezetvédelmi besorolásának észszerű szigorítása, a járműpark cseréjének és a vasúti közlekedés kiemelt támogatása. A jövő nemzedékeinek életkilátásai és a jelen nemzedék szociális helyzete között egészséges egyensúlyt kell tartani, ebben mi középen állunk. A kormány jelenleg teljesen feléli a jövő nemzedékeinek lehetőségeit a profitért, míg a zöldpártok nagyon helyesen küzdenek a klímakatasztrófa elkerüléséért, de talán kevésbé veszik figyelembe a jelenben megoldandó szociális problémákat.

K-N. M.: Ez a konfliktus kőkemény, nem megúszható, és már itt is van. Hosszú távon a klímakatasztrófa győz, ha nem cselekszünk. Hatalmas átállásra van szükség, aminek megvan a költsége – ezt a legnagyobb szennyezőkre, a multikra kell hárítani, de a változtatás a lakosságnak sem megúszható. Nem tudok elképzelni olyan rendszert, amelyben a jelenlegi autós közlekedés fenntartható.

– Hogyan változtatnának?
K-N. M
.: 2030-tól megtiltanánk, hogy benzines és dízeles autókat újonnan forgalomba lehessen állítani. A hibrid autókat engedélyeznénk, de hosszú távon azok sem fenntarthatók. Közlekedni kényszer, ezért úgy kell szervezni a városok életét, hogy gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel 15 percen belül elérhető legyen minden a lakóhelyen, ami kell az élethez: iskola, munkahely, egészségügyi intézmény.

M. Zs.: Szimpatikus gondolatok, és azzal egyetértek, hogy fizessenek a szennyezők. Azt viszont helyesnek, ám utópisztikusnak tartjuk, hogy 2030-ra kivezessük a belső égésű motorral működő autókat, látva a gazdaság teljesítőképességét, a magyar járműpark helyzetét és az elektromos autók árát. Mi ezt reálisan 2050-re tudnánk elképzelni, de persze addig is tennénk lépéseket a nagyvárosi autózás radikális csökkentéséért. Támogatjuk azt is, hogy minden legyen a lakóhelyen gyalogosan is elérhető távolságra.

K-N. M.: A céldátumokhoz megjegyezném: muszáj az ipari forradalom előtti időkhöz képest 1,5 fok alatt tartanunk a felmelegedést, különben el fog szabadulni a pokol a klimatikus viszonyokban. Az elektromos autókban sem hiszek, az akkumulátoraikból is egyszer hulladék lesz. Egyébként maga a fogyasztói kapitalizmus logikája bűnös: emberi és környezeti erőforrásokat zsákmányol ki, profitot képez, majd a terméke végül a szeméttelepen kikötve szennyez. Persze felelősek azok is, akik a végtelenségig pörgetnék a profitot, például merényletet követ el a Föld bolygó ellen az összes kis vagy nagy cég, amelyik meghirdeti a black friday akciót.

– Az MSZP egyetért a kapitalizmuskritikával? Vesszenek a multik? 
M. Zs.:
A kapitalizmus kritikájával egyetértünk, de mint alternatíva nélküli társadalmi berendezkedést nem kívánjuk megváltoztatni. Tisztességes mértékű profitra szükség van, viszont szociális és környezetvédelmi szempontok alapján radikális beavatkozást tartunk szükségesnek. A „vesszenek a multik” egy erős és leegyszerűsített állítás. Ne vesszenek, de vonjuk őket erős korlátozás alá kiemelt figyelemmel a munkavállalói jogokra is. Hozzátenném: önmagában szerintem a fogyasztás nem káros akkor, ha ez tudatos és mértékletes, de ennek eléréséhez nemcsak személetformálás szükséges, hanem az is, hogy a családok jövedelme magasabb legyen.

– Támogatnák a dugódíj bevezetését?
K-N. M.: Maximálisan. Nem értem, a főpolgármester úr miért késlekedik ennek bevezetésével és a behajtásmentes övezetek kialakításával. Végre fel kéne szabadulnunk az autós forgalom elnyomása – zaj, dugó, légszennyezés – alól.

M. Zs.: A behajtási díjat a főváros teljes közigazgatási területén támogatnám, és azon belül zónákat is kijelölhetnénk – némelyiket autómentessé téve. A konkrét mértékét a tömegközlekedés jegyáraihoz lehetne arányosítani és attól függővé tenni, ki hol teszi le az autóját.

– Az agglomerációból ingázók közül sokan hiába mennének a belvárosba tömegközlekedéssel, nem tudják hol hagyni az autójukat.
M. Zs.:
Igen, de azt gondolom, hogy a behajtási díjak bevezetésével már nem várhatjuk meg azt, amíg tömegesen elkészülnek P+R parkolók és a kötöttpályás közlekedési infrastruktúra, erre már nincs idő. Mielőbb dönteni kell.

– Mire vár akkor a főváros?
M. Zs.: Ez a kérdés jogilag is komplex. Jelenleg a NER rendszere akadályoz minden ilyen progresszív döntést. Mi támogatjuk, hogy a főváros a maga részéről hozza meg azokat a döntéseket, amelyek rajta múlnak.

K-N. M.: Aki nem vezet be dugódíjat, az jobban fél a választóktól, mint a klímakatasztrófától, és a rövid távú érdekét nézi. Hadd legyek kritikus az ellenzékkel kapcsolatban: összpolitikai megtévesztés azt állítani, nem kell radikálisan változtatni az életmódunkon ahhoz, hogy megmentsük magunkat. Egyébként a dugódíj kiegészítő eszköz, a valódi megoldás a forgalomhasználat-arányos útdíj lenne, amit az alapján kéne fizetni, hova és milyen járművel utazunk.

– A kormánysajtó sokat emlegeti Márki-Zay Pétertől, hogy az a legjobb rezsicsökkentés, ha az ember kevesebbet fogyaszt. Erről mit gondolnak?
M. Zs.: Kiragadott mondatról van szó. A klímakatasztrófa elkerüléséért logikus, hogy az energiát észszerűen kell használni, például ne folyassuk a vizet vagy használjuk a villanyáramot feleslegesen. Azonban vannak szociális kötelezettségeink is: sajnos olyan életkörülmények között élnek sokan, ahol az energiatakarékosság számukra megoldhatatlan.

K-N. M.: Egy kiváló zöldgondolat önmagában is, amit Márki-Zay Péter mondott. Persze senki sem kéri, hogy ücsörögjünk otthon 18 fokban, mi azt javasoljuk, legyenek olyan energiaszigetelési programok, amelyek segítenek abban, hogy ne az utcákat fűtsük.

Fidesz vagy nem Fidesz?
R. Kiss Kornélia

Fidesz vagy nem Fidesz?

Pulai András és Zárug Péter Farkas a jövő évi választásokon Orbán Viktor esélyeiről, kényszerpályájáról, a népszavazás időzítéséről és a „fekete ló” kihívóról. Vita!

– A rezsicsökkentést megtartanák?
M. Zs.:
Most a multik vezérigazgatóinak és a politikai elitnek is éppen olyan arányban csökken a rezsije, mint azoknak, akik ténylegesen rászorulnak. A rezsicsökkentésre szükség van, de sávosan kellene megvalósítani.

K-N. M.: Ma már a középosztályt is védeni kell szociális szempontból, vagyis elfogadhatónak tartom a mostani rezsicsökkentést addig, amíg az energiaszigetelési programok nem valósulnak meg. Egyébként azt, hogy a szociális törvényből kivették a lakásfenntartási támogatást, bűnnek tartom, ezt vissza kell vezetni.

– Márki-Zay Péter szerint a Paks II.-szerződést felül kell vizsgálni, de önmagában az atomenergiával nincsen gondja.
K-N. M.: Ebben a kérdésben az a legnagyobb közös osztó az ellenzéki pártok közt, hogy vizsgáljuk felül a Paks II.-szerződést. Az LMP szerint viszont az atomenergia rossz, káros és drága.

– Ebben támogatja önöket bármelyik másik párt? Például a Párbeszéd?
K-N. M.: Szerintem az LMP a legharcosabb a kérdésben. Az atomenergia-függőség, és akkor is az lenne, ha nem az oroszok építenék. De etikai szempont is felmerül: olyan óriási kockázattal jár az atomhulladék feldolgozása és tárolása, amit nincsen jogunk ráhárítani a következő generációkra.

– Atomerőmű nélkül hogyan gondoskodnának az energiaszükségletről?
K-N. M.: A jelenlegi rendszerünk annyira energiaigényes, hogy csak megújuló forrásokkal valóban nem lehetne pótolni rövid távon. Így ezek mellett az energiafelhasználás csökkentése jelentene megoldást. Paks I.-et viszont fenn kell tartani, amíg lehet. Még 10–15 év lehet benne, ez idő alatt kell gondoskodni az átállásról.

– Mi az MSZP álláspontja?
M. Zs.: Ellenzéki konszenzus van abban, hogy ebben a formában ne legyen Paks II., felül kell vizsgálni a hitelkonstrukciót is. Hogy egyáltalán legyen-e Paks II., az önálló vitakérdés, ahogy az is, van-e az atomenergiának a jövőben is létjogosultsága. Mi meghallgattunk független tudósokat, szakértőket a témában, de azt tapasztaltuk, megosztottak. Ezért a helyes döntés, hogy megfelelő társadalmi vita után, amelyben mindenki megismerhet minden szempontot, legyen népszavazás az atomenergiáról. Én még nem tudom, ezen hogyan voksolnék, komoly a dilemma.

– És ha a nemek győznek?
M. Zs.: Akkor Paks I. kivezetését észszerű korlátok között fel kell gyorsítani, és nem lehet szó Paks II.-ről sem. Ez esetben fel kell készíteni az embereket arra, hogy tudatosabb életformával jóval kevesebbet fogyasszanak, és fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások kiépítését, és megnézni, hogy az energiaimportot hogyan lehet fenntarthatóan növelni.

– És ha győz az atomenergia, de az oroszok nem akarják a szerződést felülvizsgálni?
M. Zs.: Azt gondolom, a magyar állam mindenképpen el tudja érni az újratárgyalást, ha a nép az atomenergia felhasználhatósága mellett dönt. Arra kell figyelni, hogy akkor az atomenergiát a legbiztonságosabb és leghatékonyabb módon állítsuk elő.

K-N. M.: Abban az LMP egyetért, hogy népszavazás kell. És hadd ígérjek valamit, amit később számon kérhetnek: én zöldpolitikusként biztosan nem lennék olyan kormány tagja, amelyik atomerőművet épít.

– Ez személyes vállalás vagy más LMP-s politikusra is igaz?
K-N. M.: Zöldpolitikus nem lehet olyan kormány tagja, amely atomerőművet épít. Ez egy elvi kérdés, és akkor is igaz, ha a nép az atomenergia mellett dönt.

Ki felel a közös ellenzéki program zöld részeiért, mikor készül el, és tudnak-e már említeni belőle néhány elemet?
K-N. M.:
Év végére ígértük, tehát hetek kérdése, és kész. A zöldfejezetet mi gondozzuk. Azt is eldöntöttük, hogy lépéseket teszünk a zöldfelületek védelméért és légszennyezettsége csökkentéséért.

M. Zs.: Persze Paks II. felülvizsgálata biztos, de erdőtelepítési programot, környezetbarát közlekedésfejlesztést, energiahatékonysági programokat, új panel- és téglaház-szigetelési programokat, kerékpárút-fejlesztést is indítunk majd.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/50. számában jelent meg, december 10-én.