Nem ellenzi a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, hogy a jövőben nem feltétlenül lesz kötelező feltétele a diplomaszerzésnek a nyelvvizsga. A HÖOK szóvivője ugyanakkor továbbra sem lát biztosítékot arra, hogy a magyar fiatalok a jelenleginél hatékonyabban fognak nyelveket tanulni.
Csák János kulturális és innovációs miniszter nemrég jelentette be, hogy átalakul a felsőoktatás felvételi rendszere és a diplomaszerzés is, mindkét területen nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek. Az intézmények maguk határozhatják meg, hogy megkövetelik-e a diploma kiadásához a nyelvvizsgát, és a jövőben a felvételi rendszerben szerezhető 500 pontból 100 pontról önállóan dönthetnek, szóbeli vizsgát vagy más kritériumot is meghatározhatnak a pontszerzés feltételeként.
Az, hogy a középfokú nyelvvizsga a diplomaszerzés feltétele, régóta kritizált eleme a magyar felsőoktatási rendszernek – elsősorban azért, mert a közoktatásban számos tanulónak nem csak a középfokú nyelvvizsgát, hanem az ennek alapjául szolgáló nyelvtudást sem sikerül megszereznie. Így pedig a nyelvtanulás a felsőoktatásban is nagyobb nehézséget jelent. Az eredetileg a koronavírus-járvány miatt bevezetett nyelvvizsga-amnesztia legalább 130 ezer egykori hallgatónak biztosított lehetőséget arra, hogy átvegyék a nyelvvizsga hiánya miatt beragadt diplomájukat, akik ugyanis 2020 augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is átvehették a diplomát.
Budai Marcell szerint a mostani módosításnak köszönhetően már szeptembertől megkaphatnák beragadt diplomájukat azok is, akik nem estek bele a nyelvvizsga-amnesztiába.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) szóvivője szerint a közoktatás B1-es szintig képes felkészíteni a hallgatókat idegen nyelvből, miközben a középfokú nyelvvizsga B2-es szintet jelent. Budai Marcell elmondása szerint ezért lobbiztak határozottan az ellen a 2020-as kormányzati terv ellen, hogy a nyelvvizsgát felsőoktatási felvételi követelményként írják elő – és saját sikerüknek tekintik, hogy ezt a módosítást végül nem vezették be.
Bár a részletszabályokat tartalmazó törvényjavaslatot még nem nyújtották be, Csák János bejelentéséből úgy tűnik, hogy a most tervezett módosítás az ellenkező irányba mutat, vagyis a diplomaszerzést sem kötnék feltétlenül nyelvvizsgához. – Nem ellenezzük kifejezetten ezt a változtatást, ugyanis a kutatásokból egyértelmű, hogy a nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással. Fontos, hogy a fiatalok beszéljenek idegen nyelveket, de ezt a nyelvvizsgakötelezettség láthatóan nem oldotta meg. Már két évtizede Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol elvárják a diplomához a nyelvvizsgát. Ennek ellenére nyelvi kompetenciák tekintetében az utolsók közt kullogunk – mondta a szóvivő a Magyar Hangnak.
Budai Marcell szerint a HÖOK továbbra sem lát biztosítékot arra, hogy a magyar fiatalok a jelenleginél hatékonyabban fognak nyelveket tanulni. – El kell jutni addig, hogy azért legyen felesleges erről beszélni, mert természetes, hogy aki diplomát szerez, utána tud társalgási szinten legalább angolul – mondta Budai Marcell, aki szerint a közoktatás feladata, hogy megalapozza ezt a készséget. Azoknak a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak, akik a középfokú oktatás során nem szereztek idegen nyelvből jó alapokat, és nem vált természetessé számukra az idegen nyelvű kommunikáció, szerinte „izzadságszagú” feladat lesz ezt a felsőoktatásban elsajátítani.
– Nem reális elvárás az egyetemektől, hogy a hallgatókat nulláról megtanítsák idegen nyelvre – vélekedett. Szerinte a miniszter sem erre gondolt, amikor arról beszélt, hogy a felsőoktatási intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel.
Mivel az intézmények mostantól maguk döntenek a nyelvvizsgakövetelményekről és a felvételi eljárásban is nagyobb mozgásterük lesz, Budai Marcell szerint is nő a felelősségük a hallgatói életpálya meghatározása során. A száz ponttal kapcsolatban, amelyről 2024-től a felvételi eljárás során az intézmény dönt, úgy vélekedett: itt szinte bármi szóba jöhet, az is, hogy a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi bizonyos egyetemeken nem ér plusz pontot, de az is, hogy igen. Az egyetem dönthet úgy, hogy a száz pontot felvételi beszélgetésen, az úgynevezett soft skillek, például kommunikációs készségek értékelésével lehet megszerezni – Önmagában nem tartjuk ezt ördögtől valónak. Biztos, hogy sok intézmény jól fogja használni ezt a lehetőséget, de ez önmagában nem garancia arra, hogy jó minőségű a felsőoktatás – vélekedett. – Összességében bízunk abban, hogy ezt jól fogják használni az intézmények, sem irreálisan magasra, sem nagyon alacsonyra nem teszik a lécet, és hogy nő a hozzáférés a felsőoktatáshoz – fűzte hozzá.
