Visszaálltak az év eleji erőviszonyok a két nagy pártpolitikai tömb között – derül ki a Republikon Intézet márciusi kutatásából, amelynek eredményeit szerdán publikálták. Eszerint a pártválasztók körében egy százalékpontot erősödött a Tisza Párt márciusban, a Fidesz-KDNP pedig egy százalékponttal rosszabbul szerepelt, mint előző hónapban, így a jelenlegi állás a pártválasztók között 38-35 a Tisza javára. A teljes népességben viszont nincs változás. Abban van elmozdulás, hogy éppen melyik szavazótábor az aktívabb. Jelenleg ez a Tisza tábora, februárban viszont a Fidesz szavazói voltak azok, elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde miatt – hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre a kutatás apropóján Horn Gábor, az intézet vezetője.
Jelenleg nagyjából azonos a Fidesz és a Tisza Párt szavazótáborának mérete. Horn Gábor szerint ilyen helyzet 2006 óta nem adódott, emellett az tartósan látszik, hogy aktívabbak a Tisza szavazói. Ellenben a Fidesz tábora részéről érzékelhető a kifáradás. Ez nem azt jelenti, hogy eltávolodott volna a párttól a körülbelül 2 milliós szavazóbázis.
A Republikon szerint 7 százalékkal vezet a Tisza a biztos szavazók körében a Fidesszel szemben
Csökkent a kormánypárti szavazók részvételi hajlandósága.
Új jelenség viszont, hogy több hibahatár körül mozgó párt – a Momentum és a Demokratikus Koalíció (DK) – erősödni tudott. A DK a biztos szavazók között 7 százalékon áll. A hónapokon át egy százalékra mért Momentumnak sikerült meglovagolnia a Pride betiltását hozó, a gyülekezési jog korlátozása miatt kialakult elégedetlenséget. Az intézet elemzése szerint a Momentum évek óta következetesen LMBTQ-párti, szervezetten jár a Pride-ra, míg a szavazóikat elszívó Tisza Párt nem vette fel a kesztyűt ebben az ügyben. A keletkezett vákuumot a Momentum és Hadházy Ákos igyekszik betölteni. Ezzel hosszú idő óta először nőtt a Momentum támogatottsága: a biztos szavazó pártválasztók körében egészen 4 százalékra, ám még ezzel is a parlamenti küszöb alatt maradna. A Mi Hazánk viszont stabilan tartja a 5 százalék feletti eredményét (a biztos szavazó pártválasztók körében 6 százalékon állnak).
Horn Gábor a 23 százaléknyira mért bizonytalan pártpreferenciájú táborról azt mondta: szoros eredmény esetén a bizonytalanok tömbjének 12-15 százaléka döntheti el a választást, a döntésüket pedig alapvetően a gazdasági élethelyzetük fogja meghatározni. A Fidesz megkísérelt sikereket kommunikálni a „jó hír” kampánnyal. Ezt lassan viszont leveszik a napirendről, mert az az elképzelés, hogy 2025 gazdaságilag jó év lesz, a lényegét tekintve Horn szerint megbukott. Ez megnehezíti a Fidesz mozgásterét. Úgy véli, ha most lennének a választások, nehéz helyzetben volnának. Az intézet vezetője szerint azonban egyelőre nem a bizonytalanokért folyik a küzdelem, hanem a tábor egyben tartásáról szólnak a politikai törekvések: ezért csinál politikát a Fidesz a Pride-ból, ahogy ezért járja az országot Magyar Péter is.
Horn Gábor felhívta viszont a figyelmet: az olyan helyi időközi választások eredményeiből, mint amilyet Mosonmagyaróváron, Tiszafüreden és Tiszakécskén tartottak vasárnap, kifejezetten veszélyesnek tart bármiféle következtetést levonni. Emlékeztetett arra, hogy 2018 februárjában hiába nyerte meg Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen az időközi polgármester-választást, abból semmi nem következett az ugyanabban az évben tartott országgyűlési választás eredményét illetően. Érdekesebbek ebből a szempontból azok a közvélemény-kutatói kérdések, amelyek azt tudakolják, hogy a választók szerint jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok. A Republikon legutóbb februárban kérdezte meg ezt, akkor 60 százalék nyilatkozott úgy, hogy rossz irányba tartanak.
Az intézet egyik, múlt héten publikált, Ukrajna Európai uniós tagságának megítéléséről szóló elemzése közéleti vitát generált a nyilvánosságban. Előzőleg a Medián is kutatta a kérdést. A Hann Endre által vezetett intézet arra jutott: megosztott a társadalom, de a magyarok többsége ellenzi Ukrajna csatlakozását. A Republikon Intézet viszont differenciáltan, különböző időtávokat megadva érdeklődött Ukrajna lehetséges csatlakozási támogatottságáról. Az időtávok alapján pedig ettől némileg eltérő eredményre jutott. Eszerint a választók 46 százaléka egyáltalán nem támogatja a csatlakozást. 47 százalékuk szerint viszont valamennyi idő elteltével egyetért Ukrajna uniós tagságával (15 százalék 3-4 éven belül; 32 százalék 7-10 éven belül).
Többségben vannak az Ukrajna uniós tagságát pártolók
De csak hajszálnyival.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint megbízást teljesített a Republikon a felméréssel, a kutatócég ugyanis EU-támogatással készíti a felméréseit. Annak alapján pedig, hogy a Republikon szerint a Tisza Párt táborában többségben vannak azok, akik támogatják Ukrajna EU-tagságát, Mráz Ágoston Sámuel arra jutott: meglepné, ha a Tisza nem támogatná Ukrajna csatlakozását.
Horn Gábor erre úgy reagált, hogy az ezer fős mintán végzett felmérésük „ezerszer megbízhatóbb szakmailag”, mint a nemzeti konzultáció bármely formája, legyen szó akár a Fidesz „Voks 2025” nevű kezdeményezéséről, akár a Tisza Párt Nemzet Hangja nevű akciójáról, még ha utóbbi egy sokszínűbb közösségből vesz is mintát. Szerinte Ukrajna uniós csatlakozása nem „fekete-fehér ügy”, ezért az, ahogy feltették a kutatásukban a kérdést, valós képet a helyzetről. Az Ukrajna csatlakozásáról szóló eldöntendő (tehát igennel, nemmel megválaszolható) kérdésben ugyanis az azonnali csatlakozás következményei és az ezektől való félelmek is benne vannak. Ezeket viszont nem tudja kezelni az a módszer, ha csak eldöntendő kérdést tesznek fel.
– Magam döbbenetesnek gondolom azt is, hogy a választók közel fele elutasítja Ukrajna csatlakozását. A Fidesz gépezete viszont működik: pártpreferencia szerint is vizsgáltuk a kérdést, ami szerint a szavazóbázis 82 százaléka elutasította, de ott is vannak, akik árnyaltabban látják a helyzetet – mondta Horn Gábor.
A Nézőpont Intézet vezetőjének kifogásaira úgy reagált: az a Mráz Ágoston fogalmazta meg a kritikáját, akinek az intézete állami megbízásokból dolgozik. Leszögezte: a Republikon kutatása nem megrendelésre készült. Úgy fogalmazott, ha az állam ténylegesen kíváncsi lenne arra, hogy a magyarok mit gondolnak Ukrajna csatlakozásáról, akkor megrendelne 3-4 közvélemény-kutatást, és ezek átlaga alapján mérlegelne, és nem milliárdokat költene egy újabb költséges nemzeti konzultációra. Elmondta továbbá, hogy a kutatásuk 1000 fős mintán készült, telefonos felméréssel.
