Húszmillió dollárt költ a demokrácia megerősítésére Közép-Európában a USAID
Az USAID vezetője, Samantha Power Magyarországon 2023. február 10-én. (Fotó: Lukács Csaba/Magyar Hang)

Azt már tavaly év vége óta tudni lehetett, hogy az USAID újra aktív lesz a térségünkben: december elején megjelent egy sajtóközlemény az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének honlapján arról, hogy a kétpárti kongresszusi támogatással működő szervezet új, helyi kezdeményezéseket fog támogatni Közép-Európában. Ezek „célja a demokratikus intézmények, a civil társadalom és a független média megerősítése, amelyek mind az ellenálló demokratikus társadalmak pillérei. Ezeket a programokat olyan partnerek koalíciója fogja végrehajtani, amelyek alaposan ismerik a régiót, tapasztalattal rendelkeznek a helyi közösségek személyre szabott támogatásában, és elkötelezettek a demokrácia támogatásának nemzetközileg elismert legjobb gyakorlatai iránt” – írták.

Arról is kitértek, hogy Közép-Európában az USAID büszkén támogatja a helyi partnereket Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában, és a céljuk a civil társadalom kapacitásának növelése, a demokratikus elvek megerősítése valamint a polgárok felhatalmazása az alapvető szabadságjogok védelmére. Azt is szeretnék, hogy a független médiaszektor versenyképessége, pénzügyi függetlensége és fenntarthatósága megerősödjön, mert így – a civilekkel együtt – tud harcolni a jogállamiság betartatása érdekében és a korrupció ellen.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét (USAID) Kennedy elnöksége idején, a hatvanas évek elején hozták létre. Mostanság az amerikai kormányzat külföldi programokra szánt forrásainak több mint a felét kezeli, ennek köszönhetően a világ egyik legnagyobb (segély)szervezete. Idén a költségvetésük várhatóan meghaladja a 60 milliárd dollárt. Az USAID egyébként jelenleg is több mint 30 országban támogat olyan programokat, amelyek célja az újságírói szakmaiság erősítése, a médiairányítási készségek kialakítása, valamint a szabad és független média előmozdítása.

Samantha Power korábban újságíróként dolgozott – 2003-ban Pulitzer-díjat is nyert A Problem from Hell: America and the Age of Genocide (Egy pokolbéli probléma: Amerika és a népirtás kora) című könyvéért, amely a népirtásra adott amerikai külpolitikai válaszokat vizsgálja. Ismert demokrata elköteleződése: 2013 és 2017 között, tehát Barack Obama elnöksége alatt az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt. 2016-ban a Forbes a világ 41. legbefolyásosabb nőjeként tartotta számon.

Kétnapos budapesti látogatásán találkozott civilekkel, melegjogi aktivistákkal, újságírókkal és 80 középiskolai diákkal is, péntek délután pedig kormányzati politikusokkal – újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy többek között találkozni fog Varga Judit igazságügyi miniszterrel és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel is.

A Szabó Ervin Könyvtár kapujában tartott péntek délutáni sajtótájékoztatón az USA volt ENSZ-nagykövete először köszönetet mondott a Törökországban és Szíriában dolgozó magyar mentőcsapatok munkájáért, és tolmácsolta nekik Joe Biden elnök köszönetét is. Mint hozzátette, segítenek leküzdeni a demokrácia legnagyobb kihívásait, megerősíteni a jogállamot és támogatják a korrupció elleni harcot. Ezért indítanak Közép-Európában egy húsz millió dolláros, vagyis 7,2 milliárd forintos programot.

A Magyar Nemzet nevű újság munkatársának borzalmas angolsággal megfogalmazott kérdésére azt válaszolta: két napos ittléte alatt nem találkozott és nem találkozik ellenzéki politikusokkal, mert az USAID nem támogat ellenzéki pártokat, csak független intézményeket.

Bár időben jeleztük szándékunkat, a Magyar Hang itt sem kapott lehetőséget kérdezni.