Hogyan alakult a pártok támogatottsága a rabszolgatörvény elleni tüntetéseket követően? Ez volt az IDEA Intézet legfrissebb, hétfőn publikált közvélemény-kutatásának középpontjában. A cég 2019. február 28 – március 4. között, közösségi média alapú kérdőív segítségével, készült felmérésről Böcskei Balázs, az IDEA elemzőjét kérdeztük.
Szerinte a rabszolgatörvény kapcsán a Fidesz-KDNP azért szenvedett minimális népszerűségcsökkenést (a teljes népesség körében 35-ről 31 százalékra esett vissza a kormánypártok népszerűsége, míg a biztos pártválasztók körében a januárihoz képest változatlanul 47 százalék szavazna a kabinetet támogató erőkre.) Böcskei feltételezése szerint ez egyrészt annak köszönhető, hogy az ellenzék azzal számolt, hogy a törvény hatására azonnal jelentős népszerűségcsökkenéssel kell majd szembe néznie a Fidesz-nek. Miközben a túlóratörvény hatása csak jóval később, úgy október tájban fog majd érződni a mindennapokban.
Publicus Intézet: növelte az elégedetlenek táborát a rabszolgatörvény | Magyar Hang
Az elmúlt hónapban drasztikusan, 41 százalékról, 30 százalékra, 11 százalékponttal csökkent azok aránya akik elégedettek a hazánkban zajló folyamatokkal.
Hogy a Jobbik profitált a legjobban a decemberi, januári megmozdulásból az az elemző szerint annak az általánosnak mondható szabálynak köszönhető, hogy a nagyobb kormányellenes demonstrációkból általában a legnagyobb ellenzéki pártok szoktak profitálni. A teljes népesség körében a Jobbik 7-ről 10 százalékra nőt, a biztos pártválasztóknál pedig 16-ról 17 százalékra erősödtek. Böcskei nem tartja valószínűnek, hogy a Fidesz és a Jobbik, valamint a két párt holdudvara között újabban végbemenő egészen bizarr fordulatokban bővelkedő antiszemitizmus-vitának köze lenne az erőviszonyok alakulásában, szerinte ez jóval a választók radarja alatt van, legalábbis nem hoz olyan elmozdulásokat, amiket a Fidesz várna tőle. Az elemző a tekintetben szkeptikus, hogy a Jobbikot sújtó ÁSZ-bírság szerepet játszhatott a párt népszerűségének növekedésében, hiszen ez nemcsak az áldozatiság hanem az esélytelenség látszatát is keltheti a választókban.
Böcskei Balázs a Momentum egy százalékos visszaesést annak tudja be, hogy a tiltakozáshullám elültével a tüntetések egyik legaktívabb szereplője nem tudja a hétköznapokban úgy megmutatni magát, mint a demonstrációk idején. A baloldali blokk stagnálást pedig úgy magyarázta az elemző, hogy úgy tűnik, mintha egyfajta üvegfal lenne a pártok felett. Az MSZP 7, a DK 6 százalékon áll a teljes népesség körében, az LMP 2, a Párbeszéd 1, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 3 százalékon áll. A biztos pártválasztóknál 10 százalékon van az MSZP-t, 9 százaléka a DK-t, 4 százaléka a Momentumot támogatná. A Párbeszédre 2 százalék, az LMP listájára 3, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra 4 százalék voksolna. - Mintha a saját magszavazóin kívül senkit nem tudnának megszólítani ezek a pártok – mondta Böcskei.
