Így módosítaná a Fidesz az Alaptörvényt
Orbán Viktor fideszes képviselők gyűrűjében a Parlamentben 2024. február 26-án (Fotó: Magyar Hang/Beliczay László)

Végső simítások után benyújtottuk a parlamentnek az Alaptörvény módosítását – közölte a Fidesz-frakció kedd éjjel a Facebookon. Azt is tudatták, hogy ahhoz a kormánypárti frakciók összes képviselője csatlakozott. Szerintük „a nyugati világ egyre erőteljesebben támadja a korábban magától értetődő normákat, különösen a család intézményét és a nemzeti identitást”. A módosítás ezekre a kihívásokra reagál.” Ez már a gránitszilárdságúnak mondott Alaptörvény tizenötödik módosítása lesz.

A legfontosabb pontok szerintük a következők:
• A javaslat a családokról szóló cikkben rögzíti, hogy az ember férfi vagy nő.
• Alaptörvényi védelmet kap a készpénzhasználat: „mindenkinek joga van ahhoz, hogy készpénzzel fizessen”. 
• „Gyermekeink védelménél semmi nem lehet fontosabb”, így a módosítás része, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. 
• A módosítás tartalmazza, hogy Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.
• A javaslat felfüggeszthetővé teszi a magyar állampolgárságát annak a többes állampolgárnak, aki Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent. Akinek felfüggesztik az állampolgárságát, az kiutasítható Magyarország területéről.

Az állampolgársággal kapcsolatban a módosítás szövegében többek között az áll, hogy „senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető. Tilos a csoportos felfüggesztés.” Vagyis ez az uniós polgárokra akkor nem vonatkozhatna.

Szerepel a javaslatban az is, hogy az ügyészek hetven éves korukig szolgálhassanak. Az Alaptörvény most tartalmazza, hogy a veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki, és a kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. Ezek a passzusok a javaslat alapján kikerülnének a szövegből. A különleges jogrend szabályai pedig úgy módosulnának, hogy veszélyhelyzet esetén a parlament kétharmados többségének támogatásával fel lehetne felfüggeszteni törvényeket.