Az új, állami beruházások rendjét szabályozó törvény 32 év után végre újraszabályozza az építésre fordított közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. Több mint egy éve dolgozunk a törvényen – ez idő alatt próbálták azt jogi, politikai vagy éppen üzleti megfontolásból gáncsolni – írja Lázár János a közösségi oldalán azzal kapcsolatban, hogy Novák Katalin csütörtökön előzetes normakontrollt kért a július 4-én elfogadott építési törvényről.
Nem írta alá Lázár János törvényét Novák Katalin, az Ab-hoz fordult
A köztársasági elnöknek azzal van problémája, hogy a törvény felhatalmazza a minisztert, hogy rendeletben felülírhassa a rá vonatkozó sarkalatos törvényt.
Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság a kihirdetés előtt megvizsgálja, a törvény összhangban van-e az Alaptörvénnyel, és ha nincs, akkor a törvényt nem lehet kihirdetni. A köztársasági elnök azért nem írta alá a törvényt, illetve kérte az előzetes normakontrollt, mert a törvény felhatalmazza Lázár Jánost, hogy rendelettel felülírhassa a rá vonatkozó törvényt, és ezt problémának tartja az államfő. – A köztársasági elnök asszony döntésével remélem, hogy a szakmai, majd társadalmi egyeztetések sikere után az előzetes normakontroll is tovább erősíti majd a törvényt – írta ezzel kapcsolatban Lázár.
– Az volt a célunk – és ebből nem engedünk –, hogy a jövőben, ha közpénzből készül egy beruházás, az magyarok által létrehozott alapanyagból épüljön és a magyarok munkájából végre magyarok haszna lehessen – fogalmazott a miniszter, ugyanakkor nem reagált a Novák által felvetett aggályra, miszerint rendeletben lehetne felülírni a rá vonatkozó sarkalatos törvényt. Lázár azzal zárta bejegyzését, hogy várja az Alkotmánybíróság döntését, „miközben tudom, hogy egy, a hazai érdekeket védő törvényt alkottunk”.
