Az Országgyűlés kedd délután megkezdte a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat általános vitáját. Eközben Hadházy Ákosék órákon át tüntettek Budapesten.
Az előterjesztőként felszólaló Halász János (Fidesz) az MTI szerint azt mondta, hogy a javaslat a nemzeti szuverenitás megerősítésének érdekében teremti meg a közéleti tevékenység átláthatóságának jogi, intézményi garanciáit. „Egész egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy ez folytatódjon, nem nézhetjük tovább tétlenül, ahogy külföldről irányított álcivil szervezetek a szemünk láttára próbálják tönkretenni Magyarországot” – jelentette ki a politikus.
Szabó Tímea: „Aljas” a törvényjavaslat
Az ellenzéki vezérszónokok közül Szabó Tímea (Párbeszéd) aljasnak nevezte a tárgyalt törvényjavaslatot, mondván, az minimálisan sem felel meg az egyértelműség és az átláthatóság követelményének. Felvetette, e jogszabály szerint külföldi befolyásolási kísérletek-e a Fidesz más államokban működő partnereinek vagy az adott ország egyes médiumainak nyújtott hitelek, támogatások. Ha a 2026-os kormányváltás után kiderül az, és bizonyítékok lesznek arra, hogy akár magán-, akár jogi személyek külföldi, például orosz, dubaji vagy kínai támogatást fogadtak el, akkor milyen büntetést tartana indokoltnak? – kérdezte a kormány képviselőjét Szabó Tímea. Felvetette: nem derül ki, hogy a 800 milliárd forintnál is többe kerülő, titkosított szerződés alapján épülő Budapest-Belgrád vasútberuházás kapcsán a kormányoldalt támogathatja a Kínai Kommunista Párt, hozzátéve, ennek alapján „illegális finanszírozásnak számít az, hogy Paks II.-t az oroszok finanszírozzák”, a szintén titkosított szerződés nyilvánosságra hozatalát sürgetve.
Ezek a szerződések a kormányváltás után nyilvánosságra lesznek hozva – jelentette ki a képviselő, aki „silány, ürülék megfogalmazású törvénynek” nevezte a tárgyalt dokumentumot, amely elvérzik majd az Európai Bizottság előtt, de a 2026-os választásig „tudják bunkósbotként és büntetésként használni”. Ez a törvény úgy elfogadhatatlan, ahogy van – fogalmazott, kijelentve, a javaslat „semmi másra nem jó, mint megfélemlítésre”.
Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a kormánypártok egy év múlva veszíteni fognak, és ehhez hozzájárult a mostani törvény benyújtása is. Amit most önök csinálnak, azzal egységbe kovácsolják a magyar civileket, a médiát, az ellenzéket és a társadalmat – szögezte le a vezérszónok. Ez a törvény, ha el is fogadják, néhány hónapnál nem fog tovább élni.
Kálmán Olga (DK) szerint a Fidesz-kormány a magyar nemzettel azonosítja saját magát és mindenkit megpróbál eltiporni, aki mást gondol, mint ők. A kormány politikájának alapja az ellehetetlenítés, a megfélemlítés, a listázás – sorolta. Visszásnak nevezte, hogy a javaslat értelmében bűn, ha valaki uniós támogatást kap, de nem bűn, ha a kormány közpénzmilliárdokat költ például a CÖF-re. A magyar miniszterelnök retteg a vitáktól, az érvektől és legszívesebben eltiporna mindenkit, aki nem ért egyet vele –fogalmazott.
Csak hatalmi érdeket szolgál
Jámbor András (Párbeszéd) hangsúlyozta: a törvényjavaslat azzal, hogy megteremti a lehetőségét, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal listázzon szervezeteket, amelyek megbüntethetővé válnak, teljes egészében hatalmi érdekeket szolgál. Egy olyan hivatal ugyanis nem tud pártatlan lenni, amely vezetőjének érdeke, hogy a jelenlegi kormány hatalmon maradjon. Kifogásolta azt is, hogy teljesen egyoldalúan jelölik ki azokat a szempontokat, amelyek alapján retorzió érhet egy szervezetet.
Csárdi Antal független képviselő szerint az Orbán-kormány ezzel a javaslattal átlépi a vörös vonalat és orosz és fehérorosz mintájú autokráciát épít a hatalomhoz való beteges ragaszkodása okán. Egy magabiztos hatalom nem vetemedne egy ilyen törvény megfogalmazására – jegyezte meg. A kormány célja, hogy egyszer és mindenkorra ellehetetlenítsen minden kritikus hangot, ezért kizárja az érdemi jogi védekezés lehetőségét is, hiszen a javaslat értelmében a Kúria nem változtathatja meg a hatóság döntését. Összegzése szerint a javaslat beismerése annak, hogy a kormánynak elfogytak az érvei, tudják, hogy elfordult tőlük a társadalom és hogy egy tisztességes választáson történelmi léptékű vereséget szenvednének.
Jobbik: „még Putyin is csettintene”
Dudás Róbert (Jobbik) orosz nyelvű köszöntéssel kezdte felszólalását, majd azt kérte, a törvény ne cirill betűkkel jelenjen majd meg a Magyar Közlönyben, mondván: ez a törvényjavaslat nemhogy orosz mintára készült, hanem „még Putyin is csettintene”. Értékelése szerint a javaslat arról szól, aki nem ért egyet a kormánnyal, azt el tudják hallgattatni és meg is tudják büntetni, olyan eljárásban, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. Felidézte, hogy a 2018-as választások után az Állami Számvevőszék több mint egymilliárd forintra büntette a Jobbikot, szintén jogorvoslati lehetőség nélkül.
Mostantól ha valaki mondjuk az akkumulátorgyárak vagy a nemzeti bank ellopott pénzei ellen felemeli a hangját, egy olyan listára kerül, amely teljes mértékben ellehetetleníti – figyelmeztetett. Kiemelte: maximálisan támogatandó, hogy külföldi befolyás ne érkezzen, az EU-tól érkezett is egy ilyen irányelv, de ez részben éppen a Fidesz külföldi kampánytámogatásaira reagált. Az a párt tette le ezt a javaslatot, amely az olajos aktákkal játszotta el a közbizalmat, majd az elmúlt 15 évben azon dolgozott, hogy összeugrassza a magyarokat határon innen és túl – nehezményezte, kiemelve: ez a törvényjavaslat szégyenteljes és elfogadhatatlan.
„A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem méltó a feladatra”
Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, szép célokat tűz ki, de rossz megoldást választ, számos sebből vérzik a törvényjavaslat; szerinte inkább a Facebook és társai ellen kellene fellépni, mert „azok avatkoznak be a választásokba a legdurvábban külföldről”. Ehelyett, mondta, a Facebook-üzemeltetőjét tenyerén hordozza a kormány, a cégnek még reklámadót sem kell fizetnie, és ez az új szabályozás sem vonatkozna rá. Szavai szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem méltó a törvényjavaslat által neki szabott feladatra, például azért, mert kutatóintézetének vezetője „egykori spicli”, a beterjesztőről szólva pedig kijelentette, gyalázatosnak tartja, hogy Halász János „SZDSZ-es politikus volt”, még az 1994-es MSZP-SZDSZ koalíciós „összeborulás” után is.
Novák Előd arról beszélt: „akire a szabályozásnak ki kellene terjednie, arra vagy nem vonatkozik vagy nagyon könnyen ki tudja játszani”, hiszen a közéleti viták jelentős hányada olyan platformokra került át, amelyekre a magyar kormánynak nincsen befolyása. Ha tényleg úgy gondolják, hogy a magyar közélet tisztaságát ma egyes, külföldről irányított szervezetek veszélyeztetik, akkor miért nem lépnek fel a globális elit magyarországi helytartóival szemben, például a büntetőjog eszközeivel? – tette fel a kérdést, utóbbiak „eliminálását” javasolva.
Novák Előd kijelentette, „visszaélések lehetőségét biztosítja ez a törvényjavaslat Mészáros Lőrinc és más narancsbárók számára”, hiszen egy prosperáló, de tulajdonosai által eladni nem kívánt céget megszerezhetnek a közélet nyilvánosságát veszélyeztetővé nyilvánítása révén. Azt is felvetette: a „határon túl rekedt” honfitársaink adományait is külföldi támogatásnak minősítené a törvény, amely külföldiekként kezeli a kettős állampolgárokat, holott nem tudni, ki rendelkezik ilyennel.
