Nagy-Magyarország formájú fényjáték, acélcsapolás, új kenyér, Puskás, légi parádé és a szocialista alkotmány. A Fortepan képeiből válogattunk.
Augusztus 20-a az egyik legrégebbi magyar ünnep, az állam alapításának emléknapja. Bár I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, László király öt nappal későbbre tette át a megemlékezés időpontját. 1083-ban ugyanis augusztus 20-án avatták szentté Istvánt, azóta tisztelgünk ezen a napon államalapító királyunk előtt.
Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia már a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, illetve Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.
Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, csak 1860-tól ünnepelhettük ismét. A két világháború között a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarországról is megemlékeztek. 1945 után két évig csak egyházi ünnepként engedélyezték, később a kommunista ideológiához igazítva először az új kenyér ünnepeként, majd az új alkotmány emléknapjaként hivatkoztak rá. Az emléknap a rendszerváltás után visszanyerte eredeti jelentését, 1991-ben az Országgyűlés ismét hivatalos állami ünneppé nyilvánította.
A Fortepan közösségi fotógyűjteményének képeit böngészve megnéztük, hogyan ünnepelte az ország augusztus 20-át az elmúlt nyolcvan évben.
[caption id="attachment_5112" align="aligncenter" width="640"]
Tűzijáték, Nagy-Magyarország formájú fényjátékkal, 1938.[/caption][caption id="attachment_5111" align="aligncenter" width="649"]
Szent Jobb körmenet a Várban, a Szent György téren, 1939-ben.[/caption][caption id="attachment_5113" align="aligncenter" width="960"]
Rákospalota, Horváth Mihály utcai gyárterület, Hutter és Lever Rt. Olajgyár (később Rákospalotai Növényolajgyár), 1950.[/caption][caption id="attachment_5115" align="aligncenter" width="709"]
[caption id="attachment_5116" align="aligncenter" width="621"]
Dunaújváros (Sztálinváros), Dunai Vasmű, az elsőként megépített III. számú Martin-kemence. Az első acélcsapolás 1954. augusztus 20-án.[/caption][caption id="attachment_5117" align="alignnone" width="575"]
[caption id="attachment_5120" align="aligncenter" width="678"]
Tűzijáték, 1958.[/caption][caption id="attachment_5118" align="aligncenter" width="940"]
[caption id="attachment_5119" align="aligncenter" width="764"]
Pesti alsó rakpart, tribün a Parlament előtt az 1970-es vízi és légiparádén. Elől középen Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke.[/caption][caption id="attachment_5121" align="aligncenter" width="653"]
[caption id="attachment_5122" align="aligncenter" width="819"]
Tűzijáték 1978-ból, a háttérben az Erzsébet híd.[/caption][caption id="attachment_5123" align="aligncenter" width="705"]
A szocialista alkotmányt köszöntik 1981-ben a pesti alsó rakparton.[/caption][caption id="attachment_5124" align="aligncenter" width="940"]
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
