Ingyen és bérmentve biztosítja a magyar állam a Türk Tanács budapesti irodájának épületét, közpénzből fizetik az iroda fenntartását, de teljes személyzetének bérét is – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyben közölt szerződésből, amit a Népszava szúrt ki.
Az október 15-én kötött székhely-megállapodási szerződés kitér rá, hogy az iroda ügyvezető igazgatója csak magyar állampolgár lehet, akit a magyar külügyminiszter nevezhet ki, a Türk Tanács külügyminisztereinek jóváhagyásával. Az ügyvezetőnek szinte korlátlan felhatalmazása van: az ő vagy helyettese engedélye nélkül a magyar hatóságok be sem tehetik a lábukat az iroda helyiségeibe – legfeljebb akkor, ha az épület lángokban áll. Az iroda vagyonát, eszközeit és archívumait amúgy sem lehet lefoglalni, átkutatni és elkobozni; azok akkor is mentesülnek minden hatósági eljárás alól, ha nem éppen a Türk Tanács képviseletén vannak, ezt az iroda jogi védelme garantálja. Kivételt csak az jelenthet, ha az iroda szolgálati autójával balesetet okoztak, esetleg valamelyik alkalmazottjuk okozott sérülést, halálesetet Magyarországon.
A dokumentumból többek között kiderül, hogy a magyar állam önkéntes hozzájárulásként fizeti az iroda nemzetközi személyzetének bérét, vagyis azokat az alkalmazottakat, akiket a Türk Tanács más országai delegáltak a képviseletre; hogy a dolgozók vagy a főigazgató mekkora fizetést kapnak majd, arra nem tér ki a szerződés, csak azt jelzi, hogy a nemzetközi személyzetet az ENSZ aktuális bértáblája szerinti bérezés illeti meg. A hivatalnokok hozzátartozói bevándorlási engedély nélkül jöhetnek Magyarországra, és munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak itt – ekkor viszont le kell mondaniuk a hozzátartózóknak is kijáró diplomáciai mentességről.
Ám erre az esetre is van kiskapu a megállapodásban: az iroda a külföldi munkatárs családtagjait, akár anyját, apját, gyerekét is foglalkoztathatja a helyi személyzet tagjaként. Ehhez munkavállalási engedély sem kell, és megmarad a családtag védettsége is. A szerződésben rögzített diplomáciai mentesség megegyezik azzal az előjoggal, amit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az orosz Nemzetközi Beruházási Bank és munkatársai is kapnak Budapesten. Az iroda alkalmazottjai mentesek hivatalos minőségükben, szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos tevékenységük tekintetében a joghatóság alól, vámmentesen hozhatják be személyes tárgyaikat az országba, jogosultak adóvisszatérítésre helyi vásárlásaik után, nem vonnak adót az irodától kapott fizetésükből, egyéb járandóságaikból sem.
A székhely-megállapodásból kimaradt, hogy a Türk Tanács budapesti irodája pontosan hol, milyen ingatlant kapna meg, és hogy a képviselet éves fenntartása, a dolgozók, vezetők kifizetése mennyibe kerülne évente a magyar államnak.
A Magyar Hang egy hónappal ezelőtt küldte el kérdéseit a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kormányinfón nem tudott, illetve nem kívánt érdemben reagálni a Türk Tanáccsal kapcsolatos érdeklődésünkre. A Türk Tanács budapesti kirendeltségének diplomáciai mentességéről november közepén született döntés, ez – összhangban a közlönyben megjelentekkel – gyakorlatilag törvény felettiséget biztosít a szervezet munkatársainak.
