Az oltásellenes pereskedés immár iparszerű tevékenység, a legtöbb beadványt egy előre elkészített formanyomtatvány alapján írják, eddig már száznál is több perrel igyekeztek föllazítani a rendszert – írta meg a Népszava.
A lap szerint a Covid19-járvány óta szaporodtak meg azok a perek, amelyekben jellemzően a szülők a gyermekeiket akarják felmentetni a kötelező védőoltások alól. Polgári pereket is kezdeményeznek azért, mert az orvos nem adott számukra olyan szakvéleményt, amellyel elkerülhették volna az oltást. A vakcina-szkeptikusok akciói ellenére a magyar oltási rendszer a cikket jegyző Danó Anna szerint egyelőre stabilan ellenáll.
A panaszosokat Pál-Szántó Ágnes és Mihalik Angelika nagykanizsai ügyvédek képviselik. Ők a múlt év végén felszólították a belügyminisztert is, hogy az egészségügyért felelős tárcavezető tegyen lépéseket a kötelező védőoltási rendszer megszüntetésére. A la még tavaly decemberben érdeklődött a tárcánál arról, hogy mi az álláspontjuk a kötelező oltásokat illetően, érdemi választ nem kaptAk.
– Gyakori eljárás, hogy az oltás beadásának idejére az egyik szülő külföldre, például Ausztriába viszi-költözteti az oltandó gyermekét – számolt be az oltáskerülés elszántabb formáiról Nemes Dénes ügyvéd, a Márton & Társa Ügyvédi Iroda munkatársa a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) által szervezett januári szakmai webináriumon. Ő az egyik olyan ügyvéd, aki az oltásellenesek által indított perekben látja el a gyermekorvosok, illetve a klinikai védőoltási szaktanácsadók képviseletét. A felperesek gyakran sérelmi díj megállapítását is várják a bíróságoktól, mondván, miután a gyógyító nem adta ki az oltáselkerülő szakvéleményt, megsértette a gyerek személyiségi jogait és ezért fizessen kártérítést.
Az ügyvéd egyebek azt mondta, az életkorhoz köthető, kötelező védőoltások rendszere pontosan szabályozott. Nem tud olyan perről, amit az oltástagadó mozgalom megnyert volna akár első fokon is. Az orvosok viszont már több alkalommal is nyertek első fokon, és van már egy közigazgatási per is a Veszprémi Törvényszék előtt, amelyben jogerős ítélet is született.
A fórumon Galgóczi Ágnes a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) osztályvezetője a lap beszámolója szerint arról beszélt, hogy Magyarországon a kötelező oltási rendet számos jogforrás szabályozza, védi, köztük az Alaptörvény, az egészségügyről szóló törvény, valamint a járványmegelőzésről szóló népjóléti miniszteri rendeletek, alkotmánybírósági határozatok is születtek e tárgyban. Beszélt arról is, hogy a kötelező védőoltások beadásához nincs szükség szülői belegyezésre, csak a tájékoztatás joga illeti meg a szülőt. Ettől függetlenül az anya vagy az apa kérhet további kiegészítő információt. Aláírnia csak azt kell, hogy megkapta ezt a tájékoztatást. Előfordulhat, hogy valamilyen okból (láz, egyéb megbetegedés miatt ) kimarad vagy elmarad egy védőoltás, ám ezeket az eseteket a védőnő nyilvántartja, és amint a halasztásra okot adó körülmény megszűnik, pótoltatnia kell az elmaradt vakcinát. Ha pedig ez három hónapnál hosszabb időre nyúlik, azt jelentenie kell a népegészségügyi hatóságoknak. Ha a védőoltás kihagyása tartós betegség miatt történt, és a gyermek állapota nem is változik belátható időn belül, akkor van lehetőség a védőoltás alóli mentesítésre. Ezt azonban megelőzi egy hatósági eljárás, amelyben minden orvosi dokumentumot megvizsgálnak, ellenőriznek.
