Miközben 2020-ra érdemben csökkenteni kellene az iskolaelhagyó fiatalok arányát, Magyarország egyre távolabb került a tíz százalékos uniós céltól. Az Eurostat adatai szerint – amiből az mfor.hu készített összeállítást – ugyanis 2017-ben a 18-24 év közöttieknek a 12,5 százaléka hagyta félbe a tanulmányait, ez 0,1 százalékkal rosszabb eredmény, mint az egy évvel korábbi. A trend egyébként 2014 óta romlik. A portál szerint legutóbb 2006-ban volt ennyire rossz a helyzet nálunk, vagyis a friss statisztika 11 éves mélypontot jelent.
Sovány vigasz, hogy messze nem Magyarországé a legrosszabb eredmény az Európai Unió tagállamai között. Hét országban (köztük Olaszországban 14 százalék, Izlandon 17,8 százalék; Romániában 18,1 százalék; Spanyolországban 18,3 százalék) még a magyaroknál is nagyobb arányban hagyják ott az iskolát a fiatalok. A visegrádi országok viszont sokkal jobban állnak Magyarországnál. Csehországban a diákok 6,7, a lengyeleknél 5, a szlovákoknál pedig 9,3 százaléka hagyott fel idő előtt a tanulmányaival.
Az összeállítás szerint a lemorzsolódás okai összetettek: ezt társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők egyaránt befolyásolhatják. Főként az alacsony társadalmi-gazdasági státusú csoportokat érinti a probléma, ugyanakkor az oktatás minősége is befolyásoló tényező lehet – írják.
