Válaszlevelet kapott az Európai Bizottság elnökétől Jakab Péter, a Jobbik elnöke-miniszterelnökjelöltje. Az ellenzéki politikus azt írja Facebook-posztjában, nemrég kérte Ursula von der Leyentől, hogy „az Európai Unió ne a tolvaj magyar kormánynak adjon újabb, ezúttal 40 millió eurós segélycsomagot a válság kezelésére, mert abból nem a bajba jutott magyarok fognak részesülni, hanem kizárólag az Orbán-család”.
Jakab ehelyett azt javasolta, hogy a pénzt közvetlenül a magyar dolgozók kapják meg.
Hétfőn megérkezett a bizottsági elnök válasza, amelyben arról biztosította a magyar politikust, hogy ismeri a magyar viszonyokat, és az unió ellenőrizni fogja, hogyan használja fel a kormány az újabb támogatást.
Jakab megköszönte a levelet, de aggodalmát fejezte ki, mivel, mint írja, a magyar viszonyokat jobban ismeri. – Ennek a pénznek – ha nem a bajba jutott melósok, hanem Orbán zsebébe kerül – híre hamva sem lesz – tette hozzá, majd reményét fejezte ki, hogy egy év múlva Magyarország új nemzeti egységkormánya nem ellenségként, hanem szövetségesként fog tekinteni az Európai Unióra.
Ennek jegyében csatlakoztatni kívánja Magyarországot az Európai Ügyészséghez, „a most még lopásra ítéltetett eurómilliókat” pedig visszaadják azoknak, akiknek Brüsszel eredetileg szánta: a magyar embereknek.
Érdekes fejlemény, hogy – mint a Népszava írja –, eközben az Orbán-kormány az uniós ezermilliárdokért cserébe – szavakban legalábbis – épp nagy irányváltást készül végrehajtani, teljes szemléletváltást ígér. Egy közel 400 oldalas, az Európai Uniónak küldendő dokumentum szerint a magyar kormány célja a „korrupció elleni küzdelem hatékonyságának további növelése, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősített biztosítása, ezáltal a vállalkozói és állampolgári bizalom további mélyítése. Közbeszerzési verseny javítása mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalt érintő beavatkozásokkal. (…) Az adórendszer átalakítása a méltányosság és a befektetői környezet javítása érdekében.”
A korrupció elleni harc területén pedig olyan reformokat ígérnek, mint „az ügyészség együttműködési rendszereinek magasabb szintre emelése, a bírói függetlenség megerősítése” és „átfogó beavatkozások a vesztegetés kiemelt területén”. A lap ugyanakkor emlékeztet, hogy a korrupció és főleg a kormányzati korrupció elleni hatékony ügyészségi fellépést és a bírói függetlenség helyreállítását javasló korábbi uniós intelmekből nem lett semmi.
