Ahogy a múlt héten, úgy a mai kormányinfón sem hangozhattak el Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tolmácsolásában a Magyar Hang azon kérdései, amelyek az idősotthonok, szociális otthonok fertőzési adatait, illetve azok tavaly nyár óta való eltitkolását firtatták. A következő kérdést tettük fel a témában a szerda 15 órai határidőig:
Nyár vége óta gyakorlatilag semmilyen használható adatot nem oszt meg arról a kormány, hogy a járvány második hulláma hogyan érinti a szociális otthonokat és idősotthonokat. Az információ azért lehet fontos, mert tavasszal a halálesetek negyede ezekhez az intézményekhez kötődött. Müller Cecília tiszti főorvos Szél Bernadett novemberi közérdekűadat-igénylésére reagálva azt közölte, 90 napot kér az adatok közlésére, vagyis legkorábban februárban tudhatjuk meg a tavaly őszi adatokat. Mi az oka a titkolózásnak? Milyen technikai és jogszabályi akadályai vannak annak, hogy az adatokat ugyanúgy közöljék most is, mint ahogy ezt tavasszal megszokhattuk?
A mai kormányinfóra egyébként összesen négy kérdést küldtünk. Ezek közül kettő olyan témákat érintett – a vakcinák felhasználása, oltóanyagok beszerzése –, amelyekről lapunk sorra kerülése előtt, más orgánumok érdeklődésére reagálva tájékoztatást adott Gulyás Gergely, az iskolai kirándulások szervezésével kapcsolatos kérdésünk pedig elhangozhatott és válasz is érkezett.
Gulyás Gergely és a cenzúra
Nem a mostani – és a múlt heti – az első eset, hogy lapunk kérdései valamilyen oknál fogva nem kerülnek adásba. Eddig összesen négy alkalommal kérdeztük, és mindannyiszor kicenzúrázták az újságírói kérdések közül azt, amelyben névvel vállalt orvosi tapasztalatok és vélemények alapján kérdeztünk rá a járvány elleni védekezés és az arra való felkészülés egyértelmű és súlyos hiányosságaira. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Lovas András aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos novemberben írt blogbejegyzésében a járvány kezelését illetően súlyos gondokra és mulasztásokra hívta fel a figyelmet. Főbb megállapításai voltak:
- Az orvosok, ápolók túlterheltség miatt képtelenek azt a szintű ellátást megadni, amely elvárható lenne, ez súlyos lelki terhet jelent az intenzíves dolgozóknak.
- A szakma számára már szeptember legelejére egyértelművé vált, hogy érdemi intézkedések nélkül rövid időn belül tarthatatlan lesz a helyzet, erről írásban tájékoztatták a felelős döntéshozókat, illetve megoldási javaslatokat fogalmaztak meg, válasz nem érkezett.
- Hiányoznak szakmailag megalapozott ajánlások, melyek az ellátás minőségét hivatottak növelni.
- A felmérések és nyilvántartások technikai hátterének biztosítása szintén kimaradt a felkészülésből.
- Semmilyen statisztikai adat nem áll rendelkezésre arról, hogy az intenzívről kikerülő betegek esetében mekkora a mortalitás, így a „sikeres védekezés” csak egy üres frázis marad. Az orvosok nem tudhatják, hogy egy adott pillanatban melyik intézményben hány kritikus állapotú betegnek áll rendelkezésre szabad ágy. Így viszont a kapacitások optimális kiszervezése is lehetetlen, ez súlyos etikai gondokat vet fel.
A kancelláriminisztertől mindössze annyit kértünk – eddig tehát négy alkalommal –, hogy pontról pontra cáfolja, vagy erősítse meg a szakember által leírtakat. A válasz minden alkalommal elhallgatás volt.
