Ismét lepontozták Brüsszelben a magyar jogállamiságot

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnökének találkozója Brüsszelben 2019. augusztus 1-jén (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs)

A tavalyi évhez hasonlóan az idei jogállamisági jelentésben is a legtöbb kritikával illetett országként említi az Európai Bizottság Magyarországot. De felsorolnak néhány pozitívumot is.

Az uniós testület hivatalba lépésekor vállalta, hogy minden tagállamra vonatkozóan részletes éves jelentést készít arról, hogy a jogállamiság terén milyen eredményeket értek és hol vannak a hiányosságok. A jelentést több hónapos előkészítő munkát követően teszik közzé.

Az Európai Bizottság minden tagállamban széles körű konzultációt folytat nem csak a kormányzati, közéleti szereplőkkel, hanem a civil szervezetek, egyesületek, jogvédő szolgáltatok munkatársaival is. Magyarország kezdettől fogva ellenezte, hogy ilyen jelentések készüljenek, mert a kormány álláspontja szerint semmi szükség rá. Erről beszélt Varga Judit igazságügyi miniszter is hétfőn Brüsszelben, amikor azt mondta, hogy a Bizottságnak nincs is felhatalmazása ilyen anyag készítésére és ez csak azokat a prekoncepciókat szolgálja, amelyek mentén le akarják járatni Magyarországot.

Varga Judit: Az Európai Bizottság nem készíthet jogállamisági jelentéseket
Magyar Hang

Varga Judit: Az Európai Bizottság nem készíthet jogállamisági jelentéseket

Várhatóan kedden mutatják be az éves jelentést.

Az előzetes hírek alapján lehetett tudni, hogy a legtöbb kritikát Magyarország és Lengyelország kapcsán fogalmazzák majd meg. Ez az a két ország, amelyekkel szemben jelenleg is folyik a jogállamisági eljárás, az Alapszerződés 7. cikke alapján. A brüsszeli testület most is az igazságszolgáltatás, a sajtó sokszínűsége és a korrupció elleni küzdelem eredményei alapján alkotott véleményt. Megállapították, hogy a magyar igazságszolgáltatás jól teljesít az eljárások hosszát tekintve, magas szintű a digitalizáció és tovább folytatódik a bírák és ügyészek fizetésének emelése.

Ugyanakkor aggályosnak tartják, hogy a Kúria elnökét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács negatív véleménye ellenére választották meg. Egyelőre azt a bizottsági ajánlást is figyelmen kívül hagyta Magyarország, amely a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörének formális megerősítését írta elő annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a Nemzeti Igazságügyi Hivatal elnökének hatásköreit.

Erős bírálatok érték a korrupcióellenes intézkedéseket, különösen azok hatékonyságát. Megállapították, hogy a független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítéséhez. Továbbra is aggodalomra ad okot a szisztematikus ellenőrzések hiánya. Ugyan a korrupciós ügyek vádemelési aránya magas, és 2020 óta új, magas szintű korrupciós ügyeket indítottak, a „legfelsőbb szintű tisztviselőkkel és közvetlen körükkel kapcsolatos vádak kivizsgálásának eredményei továbbra is korlátozottak”. Az Európai Bizottság azt rója fel, hogy a politika és a közbeszezésekben nyertes üzleti kör összefonódása továbbra sincs a magyar vizsgálódások érdeklődésének középpontjában.

Egyértelműen kijelentik, hogy Magyarországon a média sokszínűsége továbbra is veszélyben van. Aggasztó a helyzet a Médiahatóság függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatban, s ez a helyzet vezetett a független Klubrádió sugárzási jogának elvételéhez.

Magyarországon nem alakítottak ki médiatámogatási rendszert a COVID-19 járvány sajtóorgánumokra gyakorolt hatásának ellensúlyozására, de az állami reklámok jelentős része továbbra is lehetővé tette a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára. „A világjárvány során bevezetett sürgősségi intézkedésekkel szigorították a nyilvános információkhoz való hozzáférést, a független sajtóorgánumok és újságírók továbbra is akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe” – áll a jelentésben.

Erről az anyagról most viták sora indul meg, egészen addig, amíg a következő jelentés el nem készül. Az Európai Bizottság arra számít, hogy a leírtak alapján minden tagállammal párbeszéd kezdődhet, vagy folytatódhat. Ezt azonban nem lehet kikényszeríteni.

A jogállamisági jelentésnek súlya van, mert több milliárd eurónyi forrás jóváhagyására vagy éppen blokkolására szolgáltathat alapot. 

Azonnali jogállamisági vizsgálatot követel az Európai Parlament
Magyar Hang

Azonnali jogállamisági vizsgálatot követel az Európai Parlament

Jelentős többséggel szavazta meg az EP, hogy a költségvetési feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásához semmilyen útmutatóra nincs szükség.