A tavalyi évhez hasonlóan az idei jogállamisági jelentésben is a legtöbb kritikával illetett országként említi az Európai Bizottság Magyarországot. De felsorolnak néhány pozitívumot is.
Az uniós testület hivatalba lépésekor vállalta, hogy minden tagállamra vonatkozóan részletes éves jelentést készít arról, hogy a jogállamiság terén milyen eredményeket értek és hol vannak a hiányosságok. A jelentést több hónapos előkészítő munkát követően teszik közzé.
Az Európai Bizottság minden tagállamban széles körű konzultációt folytat nem csak a kormányzati, közéleti szereplőkkel, hanem a civil szervezetek, egyesületek, jogvédő szolgáltatok munkatársaival is. Magyarország kezdettől fogva ellenezte, hogy ilyen jelentések készüljenek, mert a kormány álláspontja szerint semmi szükség rá. Erről beszélt Varga Judit igazságügyi miniszter is hétfőn Brüsszelben, amikor azt mondta, hogy a Bizottságnak nincs is felhatalmazása ilyen anyag készítésére és ez csak azokat a prekoncepciókat szolgálja, amelyek mentén le akarják járatni Magyarországot.
Az előzetes hírek alapján lehetett tudni, hogy a legtöbb kritikát Magyarország és Lengyelország kapcsán fogalmazzák majd meg. Ez az a két ország, amelyekkel szemben jelenleg is folyik a jogállamisági eljárás, az Alapszerződés 7. cikke alapján. A brüsszeli testület most is az igazságszolgáltatás, a sajtó sokszínűsége és a korrupció elleni küzdelem eredményei alapján alkotott véleményt. Megállapították, hogy a magyar igazságszolgáltatás jól teljesít az eljárások hosszát tekintve, magas szintű a digitalizáció és tovább folytatódik a bírák és ügyészek fizetésének emelése.
Ugyanakkor aggályosnak tartják, hogy a Kúria elnökét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács negatív véleménye ellenére választották meg. Egyelőre azt a bizottsági ajánlást is figyelmen kívül hagyta Magyarország, amely a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörének formális megerősítését írta elő annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a Nemzeti Igazságügyi Hivatal elnökének hatásköreit.
Erős bírálatok érték a korrupcióellenes intézkedéseket, különösen azok hatékonyságát. Megállapították, hogy a független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítéséhez. Továbbra is aggodalomra ad okot a szisztematikus ellenőrzések hiánya. Ugyan a korrupciós ügyek vádemelési aránya magas, és 2020 óta új, magas szintű korrupciós ügyeket indítottak, a „legfelsőbb szintű tisztviselőkkel és közvetlen körükkel kapcsolatos vádak kivizsgálásának eredményei továbbra is korlátozottak”. Az Európai Bizottság azt rója fel, hogy a politika és a közbeszezésekben nyertes üzleti kör összefonódása továbbra sincs a magyar vizsgálódások érdeklődésének középpontjában.
Egyértelműen kijelentik, hogy Magyarországon a média sokszínűsége továbbra is veszélyben van. Aggasztó a helyzet a Médiahatóság függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatban, s ez a helyzet vezetett a független Klubrádió sugárzási jogának elvételéhez.
Magyarországon nem alakítottak ki médiatámogatási rendszert a COVID-19 járvány sajtóorgánumokra gyakorolt hatásának ellensúlyozására, de az állami reklámok jelentős része továbbra is lehetővé tette a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára. „A világjárvány során bevezetett sürgősségi intézkedésekkel szigorították a nyilvános információkhoz való hozzáférést, a független sajtóorgánumok és újságírók továbbra is akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe” – áll a jelentésben.
Erről az anyagról most viták sora indul meg, egészen addig, amíg a következő jelentés el nem készül. Az Európai Bizottság arra számít, hogy a leírtak alapján minden tagállammal párbeszéd kezdődhet, vagy folytatódhat. Ezt azonban nem lehet kikényszeríteni.
A jogállamisági jelentésnek súlya van, mert több milliárd eurónyi forrás jóváhagyására vagy éppen blokkolására szolgáltathat alapot.
