Ismét veszélyben van Verespatak?

Az egykori erdélyi Szászavinc (Geamana) település helyén kialakított zagytározóból kiemelkedik az ortodox templom tornya 2014. május 11-én. Az 1980-as évek elején kialakított tározóba, a közeli Verespatak rézbányájából folyik a nehézfémekkel szennyezett savas víz (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Hírek szerint ismét veszélybe került Verespatak világörökséggé nyilvánítása, Florin Citu miniszterelnök (Nemzeti Liberális Párt – PNL) ugyanis állítólag nem támogatja a tervet, sőt, a koalíciós kormány ülésén a jelölés visszavonását javasolta pártja kérésére – írja a Mining Watch Romania közleményében. A kormánykoalíció tagjai közül egyedül az USR-PLUS (a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja szövetsége) tart ki határozottan az ügy mellett. Kedden romániai civil szervezetek tüntettek a legnagyobb kormánypárt, a PNL székháza előtt.

A román kulturális minisztérium és a környezetvédelmi tárca még 2016-ban levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Az előterjesztésben az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Az indoklás szerint Verespatak az Erdélyi Érchegység legrégebbi, és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek példátlanul gazdag tárgyi emlékei maradtak fenn. 

A pályázatot a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány nyújtotta be 2017 elején az UNESCO-nak, de az őket követő szociáldemokrata kormány 2018-ban megakasztotta a folyamatot. Arra hivatkoztak, hogy a Verespatakon és környékén nemesfémet kitermelni akaró, kanadai Gabriel Resources 2017-ben pert indított Románia ellen, és 4,4 milliárd dollár kártérítést követel, amiért 15 év huzavona után Bukarest megakadályozta a tervezett aranybánya-beruházást. Az erdélyi Érchegységben lett volna Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányája, de ennek áldozatul esett volna egész Verespatak és az ókori emlékek is. 

A Verespatak és környéke 2020-ban került fel ismét – bányászati kultúrtájként – az UNESCO világörökségi javaslati listájára, ám ez került most újra veszélybe. – Fontos adalék, hogy az UNESCO várhatóan július 24-én szavazna a világörökséggé nyilvánításról. Rendkívül káros hatású lenne, ha ezt a folyamatot megakasztja a román kormány – szögezte le lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. 

Orbantól várnak segítséget Verespatak védelme érdekében
Facsinay Kinga

Orbantól várnak segítséget Verespatak védelme érdekében

Bukarestben tüntetés lesz, hogy ne ismétlődhessen meg a nagybányai tragédia. A román kormányfő támogatja, hogy Verespatak felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára.