Ismét tárgyalást tartanak kedden a Fővárosi Törvényszéken a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélye ellen benyújtott kereset ügyében: a vasúti beruházást civilek támadták meg, akik nem akarják, hogy az elkövetkező években várhatóan növekvő vasúti teherforgalom Újbuda sűrűn lakott területein haladjon keresztül. A beruházó ugyanakkor faültetést és korszerű zajvédelmet ígér.
A Déli Körvasút fejlesztése során a Budapest XI. kerületen keresztül vezető jelenlegi két vasúti sínpárt három, helyenként négy sínpárra bővítenék a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd beruházásában. Ez egyrészt jelentős zöldterületek felszámolását és mintegy ezer fa kivágását jelentené, másrészt nagymértékben növelné a zajterhelést, hiszen a Belgrád–Budapest-vasútvonalon érkező tehervonatforgalmat engedné rá a fővárosra. Az útvonalat csak a V0-s, a fővárost elkerülő vasúti körgyűrű tehermentesíthetné, azonban bizonytalan, hogy ez a beruházás mikorra készülhet el. Jelenleg tervezési szakaszban van, míg a Déli Körvasút 2027-re már készen lehet.
A Déli Körvasút fejlesztés gazdája a Budapesti Fejlesztési Központ volt, majd ennek megszűnése után a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került a projekt. Korábban a BFK és most a minisztérium is azt hangsúlyozta: az agglomerációs személyforgalom fejlesztése miatt is szükséges a vágánybővítés.
A környezetvédelmi engedélyt egyszer már megtámadták az újbudai civilek: a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület keresetének a bíróság helyt adott, megsemmisítette az egymilliárd euróba kerülő projekt környezetvédelmi engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot és az alperes Budapesti Fejlesztési Központot valamint a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-t. A kormányhivatal azonban újra kiadta a környezetvédelmi engedélyt, amelyet a civilek újra megtámadtak, mert bár a környezetvédelmi engedélyben történtek módosítások, a terveken álláspontjuk szerint érdemben nem változtatott a beruházó. – A beruházás technikai tartalma ugyanaz. Három vágányra bővítenék a vasútvonalat, ami egyrészt fakivágással, másrészt egy több emelet magas „betonkígyó” építésével járna – mondta a Magyar Hangnak Tóth Sándor Péter, a POPÉK alelnöke. A gigantikus méretű beton- és üvegfalat a zajvédelem miatt építenék meg.
A vágánybővítés miatt 6,5 méter felvonulási területet választanának le a közkedvelt Hamzsabégi sétányból és közel kétszáz, 40–50 éves fát vágnának ki. A vasúti töltés helyére támfal és zajvédő fal épül, amely a töltéshez képest jóval nagyobb építmény. A Budapest Fejlesztési Központ hiába ígéri kétezer fa ültetését, és hangsúlyozza a korszerű zajvédelem és a környezetbarát közlekedés előnyeit, mindez nem győzte meg a civileket, akik szerint a fejük felett döntöttek, a lakossággal csak akkor zajlott egyeztetés, amikor már készen álltak a fejlesztési elképzelések. Tóth Sándor Péter elmondása szerint nem teljesült a civileknek az a régóta hangoztatott elvárása sem, hogy a beruházó vizsgálja az alternatívákat, vagyis azt, hogy egy megálló többvágányosításával és előztetéssel, illetve modern irányítástechnikai megoldásokkal nem lenne-e elegendő az érintett 1,2 kilométeren a meglévő két vágány a zöldterületet felforgató bővítés helyett.
A második perben a civilek mellett már a fővárosi, az újbudai és a ferencvárosi önkormányzat is felperes. Tóth Sándor Péter elmondása szerint arra számítanak, hogy kedden akár ítélet is születhet az ügyben.
Előny vagy teher? Tiltakoznak a civilek a déli vasút bővítése ellen
Egyre nagyobb szerepet kaphat a jövőben a vasúti teherszállítás. A főváros sűrűn lakott területeit átszelő Déli Körvasút ennek fő útvonala is.
